Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-08 / 55. szám

DELMAGYARORSZAC IMI marxius 8. heti el még évszázadok múlva sem, hogy az osztrákok és csehek panaszkodjanak'. A Habsburgok védőiratából még a következőket idézzük különösen annak jellemzésére, hogy református vallású polgártársainkat hogyan akarják a legitimizmus számára megnyerni: Basta és Caraffa generálisok egy vagy fél évig tartó katonai rémuralmát s a kurucok Izgatásával vádolt protestáns tanítók, prédikátorok egy évig sem tartó gályarabságát » a többi ily kiragadott esetet igazságtalanul és túlzottan használják föl négy oly évszátadig tartó Habsburguralom szenvedélyes elitélésére. 'A kis Ottóról pedig a kővetkezőket irja: Szent Imre nevelése leghasonlóbb volt Ottó neveléséhez, de ez mégis magyarabb és modern, mert szentéletfl anya, bencés magyar tanárok és katonák tanítják, nevelték Ottót. Szent Imre latinni tanulta a hét szabad tudományt, Ottó pedig magyarul tanulta a magyar Iskolarendszerű nyolc gimnáziumi osztály összes tantárgyait. Ugyanilyen okfejtéssel azt ls lehetne mondani, hogy Ottó királyfi már csak azért is műveltebb, mint Imre herceg volt, mert Ottó tudja, hogy ki volt Dante és Beethoven, Imre heroeg pedig mindezekről semmit sem tud s még azt sem tudta, hogy Amerikát Kolumbus Kristóf fedezte fel. A legitimizmus külpolitikai koncepcióját a mü a következő mondattal tárja elénk: Ottó király oly daliás szépség, hogy családi összeköttetések révén is elősegítheti a restauráció és revízió sikerét A szerzB arra figyelmeztet bennünket, hogy »a történelmi igazság épp ellenkezője annak, amit" történeti könkvekbfíl olvasunk és tanulunk* Ez a megállapítás általános érvényű s ez alól természetesen nem kivétel a saját könyvecskéje sem. Azt, hogy mit olvasunk a történeti könyvekből, a fenti idézetekkel mutattuk ki. Mindenesetre helyes pedagógiai módszer nyilatkozik meg abban, hogy a szerző nyomban bizonyitja is azt, amit a történeti könyvekről állit. ÖZV. Szeri Imréné ugy a maga, mint ai •géu rokonáig nevéh.n fájdalommal Jelenő, hogy a legjobb lérj, illetve Bőnk 195 SZERI IMRE t. M 6-in déleldtt U órakor, életének 28-tk évében, bossm sienvedés ntán, Jobblétre szenderült. Temetése f. brt fi-An délntin fél 8 érakor a Gyevl tömeti halottas háíAbél. A gyászoló család. Vásároljon szaküzletben. akkor nyugodt lakol, hogy pénzéért teljes ellenértéket kap. A szaküzletekben vehet Jé minőségben 1 drb literes tlvegkorsól, cs}l- gg logó kristályüvegből 6 drb -vizespoharat csillogó na kristályüvegből ....... 3U flll.-ért B drb borospoharat csillogó nn kristályüvegből üli . 6 drb tlvegtányért csiljogó nn kristályüvegből 311 . 1 drb nagy Üvegtálat csillogó nn kristályüvegből UW . 1 drb 36 om.-es (émlálcöt . . 90 . 2 pár szines teáscsészéit, ma- AA jolika üli . 4 drb toféstartót, arany dísszel 90 . és még sok, itt fel nem sorolt, de i háztartásban fontos cikket feltűnő olcsó árban a legjobb ml> nőségben árusítják az amnt felsorolt szaküzletek: Adler edénucsarnok, tísz® Lajos k«mt 88. ÜOlfiár Latos, Kossuth Lajos sugárut 29. KaU fllHSa, Széchenyi tár. (Városi bérház.) HörOSl Albert, Valéria tér. SCMUIn^er Kálmán, Feketesas ucca (C»elronics ucoa sarok). TaháCS József, Károlyi ncca & aoi WP Mondhatnak, irhafsiak9 amit csak akarnak Mert az én áraim mégis legolcsóbbak!! Vásár Ilyen árakkal még nem volt soha!! Kevés pénzért sokat és jót csak én adok!! Mindezekről vételkénywer nélkül gyÖZÍSdjÖn meg! Hoffmann 'Dezső CseUonics ucca 4. ssdin. 181 RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László . 68 Engel. Az első Efigel, aki Szegeden élt, Engel Salamon volt, aki 1805-bea született. Szegény ember lehetett. 1853-ban a hitközség elüljárósága megtette koldusbirónak. E hivatalában az volt a feladata, hogy az Idegenből jött izraelita koldusokra ügyeljen és hogy itt maradásukat megakadályozza. Ezért nem kapott egyéb fizetést, mint évenkint hat forintot egy pár csizmára. Az 1879-iki ár viz alkalmával a vizbe fult. A mult század közepén. Engel Simon Ismert, vallásos zsidó volt. 1860 óta a Talmud Tóra gondnoka volt. özvegye, Anna, 1884-ben választmányi tagja volt a zsidó nőegyletnek. Engel Mór 1843 április S-án született Szegeden; 1863-ban tett érettségit, jelen eredménynyel Bécsben és Budapesten jogi tanulmányokat végzett. 1872-ben jogtudományi doktor és ügyvéd lett. Segéden telepedett le. Sokáig pénztárnoka volt a zsidó hitközségnek. 1922ben ünnepelte ötvenévi ügyvédi jubileumát a kamara. Engel Mór egyik nővérét Traub Bernát, a másikat T.őwy Hermán vette nőül; ezek alapították a Traub B. és Társa céget. Dr. Engel Mór fia, dr. Engel Sándor ügyvéd Szegeden Engelthaler Az ötvenes 'években Engelthaler János igen tekintélyes rézműves volt; tagja volt a belvárosi kaszinónak ls. Enghi. A törők világ megszűnte óta ismeretes szegedi család. Kása Andrástié Enghi Katalin, aki 1701-ben született, 1736 október 8-án szerepel egy boszörkánypörben, mint panaszos, mert »kezét-lábát megrontották * Enghi Kis Pétér városi képviselő volt a mult század hetvenes éveiben; ugyanakkor élt itt Enghi Kispéter Imre ügyvéd, aki egyszersmind a szegedi gazdasági egyesületnek it titkára volt. Engll. Rókusi család volt; nyoma veszett. Entresz. Német eredetű család. Entresz Farkas, aki 1763-ban felvettek a város polgárai közé, m'ár itt született Szegeden, Eördög. Nem valószínű, hogy ez az Alsóvároson és az alsótanyákon igen elterjedt család szegedi eredetű volna, mert első Ismeretes tagjai, Eördög Gyura, János és »Mihály, ifjú* 1723-ban nem voltak szegedi polgárok, csak itt laktak a városban. Eördög Ferenc az 1836-iki gyakori tűzesetek alkalmával annyira kitűntette magát, hogy a tűzoltás megszervezéseért királyi kitüntetésben is részesült. A XIX. század első felében a család legkiemelkedőbb tagja Eördög Ferenc ügyvéd, aki Dobó István nemzetőrkapitánynak a legidősebb leányát, Veronikát vette nőül. Két leányuk született: Rozália és Gizella. Rozália előbb Erőskövy Lajos ügyvédhez, majd Szluka József hűttsédszázadoshoz ment nőül. Első házasságából származott Erőskövy Gyula, aki főhadnagy volt és 1912-ben meghalt, dr. Erőskövy Dezső ügyvéd és Erőskövy Ilonka, Szobonya Miklósné. Eőr. A török világ előtt nevezetes szegedi család volt. 1521-ben a régi Kőégelő-uccában négy házuk volt; ezekben Ewr Ferenc, Gergely, János és Mihály lakott. Eötvös. 1695-ben Eötvös István volt Szeged város birája. 1702-ben Eötvös György szij gyártómester. 1720-ban Eötvös Jánost május 17-én a várösi tanács 12 frtra büntette, mert becstelen szavakat használt. 1722-ben Eötvös Ferencnek leégett a háta. Ez a Ferenc esküdt polgár volt és Alsóvároson lakott Ugyanakkor Eötvös Jakab is Alsóvárosi esküdt polgár. Eötvös Jakabnét 1728-ban belekeverték a boszorkánypőrbe; Kökényné, a fővádlott, azt vallotta róla a kinzatás alkalmával, hogy »ném az;« igy azután nem is történt bántódása. Ugyan akkoriban Eőtvö6 Ilona Dalánki lakba volt. A későbbi időkben a családnak már nyoma veszett Szegeden. Nem lehetetlen, hogy ez a család attól az Eötvös Györgytől származik, aki 1655-beu I. Lipóttól »Szegedi* előnévvel kapott nemességet. Az olvasó rovata Mese a Fekefeszáru cseresznyéről Tekintetes 'Szerkesztőségi Kereskedelmi utazó vagyok és igy hivatásomnál fogva sokfelé megfordulok. Az utóbbi hetek folyamán már három városban Is láttam, hogy a szinlapon Hunyadi Sándor nagysikerű darabjának, a Feketeszáru cseresznyének az előadását hirdetik. Március 5-én véletlenül Hódmezővásárhelyen voltam, ahol most a győri színtársulat vendégszerepel és ott meg is néztem a darab első előadását. Egészen jó előadás volt, Irinát Sz. Dankó Böske, a főszolgabírót Zempléni Zoltán, Dusánt pedig Sala Domokos játszotta. Annál jobban meglepett, mikor hazajövet nyilatkozatokat olvastam a szegedi lapokban, hogy a Feketeszáru cseresznyét vidéken még sehőlsem játszották, de a szegedi szinház a Vígszínháztól Ígéretet kapott, hogy a darabot áprilisban megkapja és az összes vidéki színházak közül Szeged fogja elsőnek előadni. Mit képzeljek most én, tekintetes Szerkesztőség? Káprázott a szemem, mikor én már Vásárhelyen is láttam a darab előadását, vagy a szegedi szinház uj darabok helyett ócska mesékkel traktálja a város közönségét? Kiváló tisztelettel B, K. kereskedelmi utazó.