Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-05 / 52. szám

1931 március 5. DÉLMAGYARORSZAG 3 HablógyilRossági kisérlel a I*álfy-uccában Egy Ismeretlen fiatalember megtámadta és vad kegyetlenséggel leütötte Katona Veron 54 éves leányt — A merénylő elrabolta a leány ékszereit és megszökött — Katona Veron életveszélyes állapotban tekszik a közkór&ázban Ax éjszakai órákban elfogták a tettest: Gladics Györgyöt (A Délmagyarország munkatársától.) Szerdán a délutáni órákban kegyetlen rablógyilkossági kísérlet történt Alsóvároson. A vakmerő tettes szódásüveggel aggonvert egy, a Pálfy-uccában magánosan lakó idős Icánnyt, aranynemüit elrabolta és megszökött. Az áldozat: Katona Veron, aki az éjszakai órákban is életveszélyes állapotban fekszik a kórházban. A kegyetlen bűncselekmény részletei a következők: A Pálfy-ucca 40. számú ház egyik szobakonyhás lakásában egyedül élt már évek óta az 54 éves Katona Veron. Szerdán délutánra járt az idő, amikor "lakása ajtaján véres, összetört fejjel kitámolygott. Fejéből patakzott a vér. Amikor a szomszédasszony megpillantotta, rémülten sikoltozni kezdett Katona Veron ebben a pillanatban élettelenül esett össze és csak annyit tudott mondani: — Agyonvertek... A szomszédasszony ijedtében elrohant férjéért, aki azután a közeli rendőrőrszobába szaladt jelenteni a történteket. Értesítették a mentőket, akik bekötözték az asszony fejét. Ekkor pár pillanatra magához tért Katona Veron, néhány szót motyogott, ami később a nyomozás szempontjából rendkívül fontosnak bizonyult — Magas..' barna... fiatalember... vert.,- agyon... — nyögte szakadozottan. — Késsel..- megszúrtam... a... kezéig. Katona Veron ezután ismét elvesztette az eszméletét és most élet és halál között fekszik a kőzkórház sebészeti osztályán. Azonnal rendőri bizottság szállt ki a helyszínre dr. Vastagh Zoltán rendőrkapitány vezetésével, de megjelent a háznál dr. Berze Árpád vizsgálóbiróhelyettes is. A széleskörű nyomozás eddig a következőket áliapitotta meg: Katona Veron délelőtt a piacon volt bevásárolni. Későre járt már az idő, amikor hazatérhetett, előbb még a testvérét is meglátogatta, aki közel a lakásához gyümölcs-, zöldség- és cukorkaárus. Katona "Veron minden pénzét elkőU tölte a piacon, ugy, hogy mire hazaért, mindössze 20 fillérje maradt pénztárcájában. Katona Veron szegényes ennivalóját készítette. Rizs főtt a takaréktűzhelyen és valami főzelékféle tisztításához fogott hozzá, amikor a gyilkos benyitott a konyhába. — Van itt kiadó lakás? — kérdezte. Az őreg leány megfordult, de még segilségért sem tudott kiáltani, mert az ismeretlen ember előkapott egy szódásüveget és azzal fejbeverte Katona Veronl, aki dulakodni kezdett a merénylővel. Egyik kezével összekarmolta az arcát, a mátik kezében levő késsel beleszúrt a támadó kezébe és minden valószínűség szerint azon súlyos sebet ejthetett. A kétségbeesett dulakodás nyomai a kicsi konyhában szemmel láthatók. Feldőlt székek, összetört edények cserepei hevernek szanaszéjjel. Katona Veron védekezett, ahogy tudott, de a merénylővel nem sokáig állta a harcot. Az ismeretlen támadó egymásután sújtott le a fejére a nehéz szódásüveggel, később azután már nem is nézte hová üt, csak verte az 5reg leány arcít, nyikát, melléi, oldalát, — vágta, ütötte, ahol érte. Amikor Katona Veron az ütlegek alatt lerogyott a földre, a gyilkos még akkor sem hagyta abba. Hogy biztosabb legyen a dolgában, még néhány csapást mért áldozata fejére, azután amikor látta, hogy már nincsen élet a leütött öreg leányban, hozzálátott a lakás kifosztásához. Asztalnak, szekrénynek minden fiókját kihajigálta, széjjelcibálta az ágyat, felforgatta az egész lakást. Munkájának nyomai jól láthatók. A székek, az asztalok, a szekrény, az ágynemű tele véres foltokkal. Katona Veron hatalmas sebet ejthetett a merénylő ujjain. Az ismeretlen ember pénz után kutatott. Véres kezével a féhérnemüek között turkált, de hiába kutatott, pénzt nem talált. Végre két aranygyűrűt és egy aranyláncot talált a szekrény mélyén, az ékszereket magához vette és eltávozott a lakásból. Jó darabig feküdt Katona Veron a konyha padlóján, majd magához tért és ekkor vánszorgott ki lakásából. A rendőri bizottság megállapitotta, hogy a kegyetlen támadó teljesen összeroncsolta a szerencsétlen Katona Veron fejét. Kilenc helyen törte be a koponyáját, a szilánkok az agyat is megsértették, kiverte a fogait és összetörte az oldalbordáját. A helyszíni szemle után a rendőrség a merénylő után vetette magát. Csak annyi adat állt a detektívek rendelkezésére, hogy egy 30 év körüli, hosszú, barnahajú, borotvált baiuszu fiatalember volt a tettes, félhosszu, kopottas kabátot viselt. Ezeket ar adatokat a haldokló öreg leány mondta el szakadozott szavakkal. A detektívek a szélrózsa minden irányában nyomozni kezdtek. A Pálfy-uccából jelentkezett egy vasutas, aki elmondotta, hogy a déli órákban egy embert látott az uccán, akire teljesen ráillett az a személyleírás, amit Katona Veron adott. Érdekes az a körülmény, hogy a támadó tudhatta, hogy pénzt fog találni az öreg leány szekrényében, mert Katona Veron nemrégiben pénzt kapott valahonnan. Csak éppen arra tiem számított, hogy az őreg leány a 130 pengőt még szerdán betette a bankba. A támadó tehát ismerte Katona Veron életkörülményeit. A leány testvérének, a rokonoknak és más kihallgatott tanuknak a vallomásából a rendőrség megállapitotta, hogy a rabló magával vitt egy aranygyűrűt egy korál és két gyémántkővel, egy aranygyűrűt tejopálkővel és egy arany nyakláncot Mária medaillonnal. Ezeket az ékszereket a szekrényből vette magához. A rendőrség egész délután és este lázai erővel nyomozott. A detektívek sorra járták a kórházakat és a klinikákat, mindenütt keresve egy olyan magas fiatalembert, aki megvágott kezét akarta bekőtőztetni. Azonban nyomra igy nem akadtak. A központi ügyeleten egész délután és a késő esti órákban bent tartózkodott dr. Borbola Jenő rendőrtau ácsos, a bűnügyi osztály vezetője, hogy irányítsa a nyomozást. A késő éjjeli órákban Katona Veron állapota változatlanul súlyos és életveszélyes. Néha-néha egy-egy pillanatra magához tért és ilyenkor azt hajtogatja, hogy egy magas fiatalember volt a támadó. A vizsgálóbíró többször megkísérelte, hogy az éjszaka folyamán kihallgassa, Katona Veron azonban ismét viszszaesett aléltságábi Elfogfálc a iellesi A nagy energiával megindított nyomozás során a késő éjjeli órákban fordulat állott be. A tettest Gladics Györgg 23 éves, többszörösen büntetett rovottmultu, volt bőrgyári munkás személyében sikerült elfogni. Gladicsot a lakásán találták meg a detektívek, akit dr. Vastagh Zoltán rendőrkapitány intézkedésére azonnal kivittek a közkórházba, hogy szembesítsék Katona Veronnal. Az öreg leány időnkint egy-egy percre magához tért és egy ilyen alkalmat használtak fel arra hogy Gladicsot szembesítsék Katona Veronnal A borzalmasan összetört leány. felismerte Gladicsban támadóját és halk hangon mondotta jegyzőkönyvbe, hogy Gladics volt az, aki szódásüveggel rátámadt és meg akarta ölni. A szembesítés után Gladicsot visszavitték a központi ügyeletre, ahol dr. Vastagh kapitány részletesen kihallgatta. Szeged harca a második magyar rádió adóállomáséri »Nem erősítő kell Szegednek, hanem önálló adóállomás!« (A Délmagyarorszdg munkatársától.) Jelentette a Délmagyar ország, hogy az ország különböző részein rádió reléállomásokat akarnak létesíteni. Egyelőre négy ilyen állomást terveznek, de nagy feltűnést keltett, hogy a négy állomás közül Szegednek egyet sem akarnak juttatni. Nemrégiben a Délmagyarország budapesti munkatársa megkérdezte a rádió illetékes vezetőit, akik ugy nyilatkoztak, hogy Szegedre egyelőre valóban nem gondoltak, de nem négy, hanem nyolc ilyen állomást terveznek és akkor Szeged is kap reléállomást. Azzal indokolták Szeged mellőzését, hogy Szegeden kitűnően lehet venni Budapestet és semmiféle erősítőállomásra nincsen szükség. Szegeden egyébként már évek óta folyik a harc a rádió adóállomásért, egyelőre eredmény nélkül. A reléállomások felállításával kapcsolatban most ujult erővel folytatják a rádiósok a küzdelmet. Az ügyről dr. Somogyi Szilveszter polgármester a következőket mondotta: — A második rádió adóállomást csak itt lehet felépíteni Szegeden! Amikre Miskolc és Debrecen reflektál, azok csak erősítőállomások, ilyenre Szegednek nincsen szüksége. Mi azt szeretnénk, ha Szeged kapná meg a második magyar adóállomást és ugy tudom, bogy ez az ügy a legjobb uton halad. Megkérdeztük az ügyben dr. Pálfy József helyettes polgármestert is, aki a következőket mondta: — Már aláirtam egy felterjesztést, amelyben nem relé-, hanem adóállomást kértünk. Ezt a felterjesztést az összes kulturszervek aláírták. Mindent el fogunk követni, hogy 'Szeged kapja meg a második adóállomást, óriási jelentősége volna ennek zenei, irodalmi és tudományos szempontból. A város ezenkívül hivatalos felterjesztést is Intézett a kereske-