Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-04 / 51. szám

ikZCGED. Szerkesztőség. Somogyi ucca 22.1.cm Telefon: 23-33.'Klad6hlvalo(, kölc»i)nkönyvíAt es tegyirodo Aradi ucca Telelőn: 13-00. — Nyomda : L«w l.lDól ucca l«. Telefon: 20-34. TAvIrall és levélcím DílmaqyaronzAq Sre-ird. Szerda, 1931 március 4 Ara ÍO fillér VII. évfolyam, 51. szám El6FlZET£<t Hovonla helyben 3.20, vidéken és Budapesten 3-60, itUlföldlSn ©•••O pengd. «- Eayei szAm éra hétköznap 16, vasér- és Ünnepnap 14 flU. Hirdetések felvétele tarlta szerint. Megjelelek hétfrt klvetelével punonln reoael A* ipartestületi választások Bármilyen csonka eredménnyel végződtek is az ipartestületi választások, bármilyen kevés hare előz.te is meg ezt a választást, az eredmény mégis megérdemli, hogy egypár sort szenteljünk méltatására. S talán azt is lehetne mondani, hogy az a küzdelemnélküliség, amivel az úgynevezett ellenzék a harcba bocsátkozott, még alkalmasabbá teszi a vizsgálódást egy-két olyan eredmény exponálására, mert megmutatta, hogy milyen erőt reprezentál a régi rezsim akkor, amikor minden erejét a harcba veti s amikor vele szemben komoly erőt kifejtő agitáció nem volt. Az ipartestületi választások eredményének mérlegelésénél teljesen figyelmen kivül kell hagyni azt a körülményt, hogy bár nem imponáló szótöbbséggel újra Körmendy Mátyás lett az ipartestület elnöke. Az ellenzéknek nevezett iparoscsoport, mely politikai pártállásra való tekintet nélkül komoly és tisztes iparosokat gyűjtött maga körül, nem Körmendy Mátyás elnöksége ellen vonult fel, csak eszközül volt szüksége Körmendy elejtésére, bár nem lehet tagadni, hogy ez a cél az iparosság tekintélyben és számban komoly tömege előtt egyre népszerűbbé vált, amikor főként az ellenjelölt személyével mérték össze az eddigi elnököt s az ellenjelölttől várható munkássággal hasonlították össze azokat az állapotokat, melyek az eddigi elnök vezetése alatt állottak elő az ipartestületben. Mivel azonban nem Körmendy Mátyást akarták megbuktatni, Körmendy Mátyás megválasztása Körmendy Mátyásnak lehet személyes sikere, de nem sikere az őt támogatóknak és nem kudarca azoknak, akik, mint az eddigi rezsim ellenzéke foglallak íllást a Körmendy-csoport ízléstelen és illetéktelen korteséi ellen. Ez a harc, ismételjük, nem Körmendy Mátyás ellen folyt, hanem azok ellen, akik' csak a Körmendy Mátyás elnöki dobogóján juthattak eddig szóhoz és juthattak újra szerephez. akiknek nemcsak közéleti, de ipartestületi működését az iparosság már megelégelte s ugy gondolkodott, hogy ha az elnök nem tudta lerázni magáról azokat, akik nélküle szóhoz és szerephez nem juthatnak, akik az ipartestületi béke legkonokabb ellenségei voltak a múltban s akiktől személytelen és objektív munka nem várható a jövőben sem, akkor számukra csak két ut áll nyitva: vagy elvégzik azt a munkát, amit az elnöknek kellene elvégezni s az elnökség összeállításában mellőzni fogják a testőröket — elvégre Tisza Istvánnak lehetett az országgyűlésen sbihari gárdá«-ja, "de Körmendy Mátyásnak ne legyenek az ipartestületben gárdistái —, vagy periig kénytelenek a kortesgárdisták, a "közéleti kuíibajnokok, a kisipari kölcsönből házvásárlók s a kincstári posztó szabászspecialistái mellőzése kedvéért mellőzni az elnök személyét is. Ha azonban azt nézzük, hogy hány szavazatot kapott elkeseredett agitáció után a régi elnök s hány szavazatot kapott minden agitáció nélkül az ellenjelölt, akkor azt is meg kell állapitanunk, hogy Körmendy Mátyás nem hivei támogatásának, hanem ellenjelöltje tartózkodásának köszönheti az elnöki tisztséget, amiről tudnia kell, hogy utoljára kapta most meg, ha folytatni fogja eddigi működését az ipartestületben s nem gondoskodik arról, hogy áz ipartestület ne legyen Lillafüredje egy-két hangos kortesének, az ipartestület ne legyen közéleti önképzőkör, ne legyen botrány fészek, ellenben: az ipartestület legyen az iparosoké s az ipartestületben komoly, harmónikus, semmiféle politikai tekintettel meg nem zavart és semmiféle baráti szolgálattal meg nem csúfolt önzetlenségü munka folyjon a szegedi iparosság érdekeiért. Minél rosszabb az iparosság helyzete s minél keservesebbek azok a feltételek, melyek között az iparosságnak élni és dolgozni kell, annál komolyabb munka s annál jelentősebb feladatok várnak az ipartestületre. Az ipartestület működése szakítson az eddigi hanggal, eddigi tempóval s az eddigi módszerekkel, — a választás eredménye minden személyi vonatkozáson tul azt igazolja, hogy" a szegedi iparosság pártkülönbség nélkül kivánja a csetepaték megszüntetését, a személyi torzsalkodások kizárását, az okveteüenkedéseknek és okvetetlenkedőknek s a hivatottság nélkül hangoskodóknak kirekesztését az ipartestület működéséből. A választás eredménye ennek a rendszerváltozásnak személyi feltételeit teljesítette, most az elnökre vár a feladat, hogy teljesítse a szegedi iparosságnak békét és érdemleges munkát sür-' gető komoly akaratát. Curtius bécsi látogatása német-osztrák egyesülés legyében Gazdasági unió és egységes vámrendszer Ausztria és Németország közöli (Budapesti tudósítónk telefonfelentése.') Bécsből jelentik: Dr. Curtius német birodalmi külügyminiszter és dr. Pünder államtitkár háromnapos hivatalos látogatásra Bécsbe érkeztek. Fogadtatásukra dr. Schober alkancellár fe külügyminiszter, valamint a szövetségi elnök és a szövetségi kancellár képviselői jelentek meg. Curtiusék fél 12 órakor meglátogatták Ender szövetségi kancellárt, majd Schober szövetségi alkancellárnál és külügyminiszternél jelentek meg. Délben Miklas szövetségi elnök fogadta a német államférfiakat, aki a német külügyminiszter tiszteletére ebédet adott. fBudapesti tudósi! ónk telefon jelentése.) Berlinből jelentik: A Vossltche Zeitung érdekes kommentárt füz Curtius bécsi útjához. A lap szerint a bécsi tárgyalások a gazdasági unió körül forognak. — Ausztria és Németország politikai egyesülését megtiltották ugyan — irja —, Curtius látogatása azonban ennek ellenére, vagy éppen ezért azt domborítja ki, hogy Ausztria és Németország közösen viselik nehéz terheiket és mindent megtesznek régi 'álmuk megvalósításáért. A legfőbb feladat ebben az irányban: egyenlőség minden téren, ahol csak lehet Jogi téren a büntetőtörvénykönyv egységesítésével érték el ezt, gazdasági téren most gazdasági egyezményben kell ezt kifejezésre juttatni. — A német birodalmi gyűlés és az osztrák nemzeti tanács vámbizottságain van most a sor — irja a Vossische Zeitung —, hogy egységes vámrendszert dolgozzanak ki. Ha ez meg lesz, akkor a német—osztrák egyesülés hatalmas lépéssel haladt elSré, Gand&i kibékül Angliával KiisxQbön az Indiai béke — Megegyezés a sómonopóllum ügyében (Budapesti tudósítónk telefonfelentése.') Bombayből jelentik: Az indiai béke megkötése most már csak órák kérdése. Az indiai kormány és Gandhi között kedden létrejött a megegyezés a legfőbb kérdésekben, igy az angol sómonopólium ügyében és ezzel elsimult a legnagyobb akadály'« Politikai körökben azt hiszik, hogy a nemzeti ellenállás rövidesen véget ér és megtörténik a formális békekötés Gandhi és az angol birodalom között. Briand az angol—francia—elasz megegyezésről és Németország revans mozgalmáról (Budapesti tudósítónk telefon jelentés*..) Párisból jelentik: A francia képviselőház mai ülésén az egyik képviselő az angol—francia—olasz tengerészeti egyezmény iránt érdeklődött, mire Briand külügyminiszter a kővetkező kijelentést tette: — Meg vagyok győződve, hogy amikor az egyezmény ismeretessé válik, a parlament épp ugy meg lesz vele elégedve, mint ahogy meg volt elégedve a kormány is A mait befejeződött tárgyalások olyan légkört teremtettek, amely alkalmas az olasz és francia kormány tanácskozásainak továbbfolytatására és a teljes megegyezés biztosítására. A francia és az olasz népet sohasem választotta el egyetlen komoly ellentét sem. A képviselőház megtapsolta a külügyminiszter nyilatkozatát. Franklin Boaillon a francia—német együttműködés tárcvában intézett kérdéseket a kül-