Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-25 / 69. szám

/ÍEOED. Szeruetztötég: Somogyi ucca U.Lem. Telefon: 23-33.^Kiadóhivatal, KülcMtakanyvtAr é» Tegytroda 4rndl ucca 8. Telefon: 13-Oft. - Nyomda : Llíw Ltoöl ucca 1». Telefon t 26-34. Távirati levélcím - DélmogyarorszAg Szeged. Szerda, 1931 március 25 Ara 24 fillér VII. évfolyam, 69. szám ElőFIZETÉS! Havonta helyben 3.20 vidéken «« Budapesten 3-00, KUlfdldHn Ö--40 pengO. ' Egye* •cém Ara heikttznap 16, votAr- é» Ünnepnap Z4 flll. Hirdetések felvétele tarifa azrrlnl. Megfelen'k héttA felvételével naponta renget Az uj szomszéd Nem engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést, hogy a német—osztrák vámunió tervéhez a vámpolitika dogmáinak magasságából, vagy a páneurópai gondolat havas csncsáról szóljunk hozzá. A vámunió elhatározásának nyilvánosságra jutása óta úgyis azt látjuk, hogy minden megítélés egy jelszót követ csupán s annyiféle megítélésben részesül maga a tény, ahány jelszó röpült fel körülötte. A Páneurópa hivei magasztalhatják, mint első bölcsőringatását az európai népek testvériesülésének. Borsózik azonban azoknak a háta, akik a Mittel-Europa nehézemlékü koncepciójára gondolnak vissza. Ha a Drang nach Osten készülődés egyik cselekedetét, sőt, egyik eredményét látják benne, akkor a háborús türelmetlenség és háború utáni gyűlölet ülteti vádlottak padjára ezt a békés szándékú megegyezést. Mindenki magasztalhatja és mindenki elitélheti, csak mi, a kis országnak s ami most még súlyosabb; a kis szomszédországnak népe vagyunk arra kényszerítve, hogy ne a gondolat játékköveit dobálgassuk mellette, hanem vizsgáljuk előnyeit és hátrányait és — bocsánat a hasonlatért — mint a jó futballkapus az ötven méter távolságból futó csatár lövésére előre helyezkedik, mert megérzi, hogy milyen távolságból, milyen irányból és milyen magasságból jön majd a labda, ugy mérjük fel jó előre az uj vámuniónak hasznait és hátrányait, okosan helyezkedjünk gazdasági hatásaival szemben s kétségek nélkül, hideg nyugalommal, politikai frázisokkal meg nem zavart ítélkezéssel válasszuk a reánk néne kedvezőbb megoldást. Ezt a kérdést nem döntheti el a politikai szimpátia, erre a kérdésre csak a magyar ipar, a kereskedelem s a magyar mezőgazdaság érdeke adhat teljes értékű választ. Egy kétségtelen: gazdasági szempontból uj szomszédállamot kaptunk s abban a pillanatban, amikor a német—osztrák vámunió életbelép, nekünk Németország újra szomszédállamunk lesz, mint ahogy szomszéd vámterület volt a monarchia alatt. Á buza Berlinben valamivel drágább, mint Budapesten, Magyarországnak a vámunióhoz való csatlakozása kérdését azonban talán mégsem egyedül ez a különbség fogja megszabni, ami ha eddig törvényszerű volt is, esetleges lehet a jövőbén, a buzavilágpiacon az áralakulások nagyobb meglepetéseket is szereztek már a búzaár mstőruényé-nek hivei között. A lényeg talán mégis inkább azon sarkallik, hogy a mezőgazdasági cikkekre a német—osztrák unió melyik tagállamának vámlételét fogadja majd el, Németországét-e, ahol a mezőgazdasági termények vámja átlag csak a felét teszik"ki az osztrák beviteli vámoknak, vagy Ausztriáéi? Kőnnyü megérteni, hogy a német—osztrák vámunió kinyitja kapuit a többi állam előli, ha azok kapuikat kinyitják előttük. Mind a két ország ipari ország s szivesen vesz vám nélkül élelmicikket, ha vám nélkül el tudja helyezni árucikkeit. A gabona világpiaci ára mellett, a gabonaár világpiaci kiegyensúlyozottságában elég védelmet talál a német és osztrák mezőgazdasági termelő, hogy a német és osztrák ipari termelés előtt a vámhatárok lebontása a világpiaci árakkal védett német—osztrák agrárérdek csekélyebb sérelmét elviselhetővé tegye. Ha Magyarországnak meg lehetne az a biztonsága, hogy beteszi maga után a kaput, akkor talán könynyebb volna az elhatározás ebben a sorsdöntő kérdésben. Magyarország után azonban jöhet Románia és jöhet Jugoszlávia, a feltornázott áru magyar gabona után jöhet a sokkal olcsóbb román buza s jöhet az orosz dumpingbuza is s mi lenne akkor a magyar ipari termeléssel és a magyar kereskedelemmel s elsősorban: mi lenne a magyar mezőgazdasággalf A' problémát nem a dogmák döntik el, hanem a vámtételek. Meg kell várni az uj gazdasági egyesülés vámtételeit, meg kell várni, ! hogy a megalkotandó vámtarifa milyen elhelyezkedést biztosit a magyar mezőgazdasági termelés számára. S gondolni kell arra is, hogy nem egyedül a gabona problémája dőnli el ezt a kérdést sem, éppen ugy kell gondolni a szabadabb áralakuiásu, »tőbb fantáziát* rejtő cikkekre, mint amilyenek a bor, a gyümölcs, a zöldség, a hizott marha. Egyben azonban mái- most meg kell egyezni, abban, hogy csak az egyetemes nemzeti érdek szabhatja meg ennek a kérdésnek eldöntését. Sem egyetlen foglalkozási ág, sem egyetlen, esetleg igen szükkörü társadalmi osztály nem arrogálhatja magának azt a Jogot, hogy ebben a példátlanul nehéz elhatározásban a maga speciális érdekei nyerjenek kielégülést. A magyar mezőgazdaságot meg kell védeni, de a magyar ipart, a magyar kereskedelmet, sem szabad megfojtani. Az uj szomszéd ölelését hamar érezzük, de el tudunk képzelni ölelést, amelyik a megöleltből kiszorítja a lelket a németBenes szerint osztrák vámunió ellentétben áll a békeszerződéssel ,4 helyzet néhány év múlva súlyosra fordulhat. '(Budapesti tudósítónk telefonjrlentése.) Prágából jelentik: Benes külügyminiszter kedden tájékoztatta a sajtót a német—osztrák vámunió ügyében. Benes legnagyobb meglepetésre kijelentelte, hogy a dolog nem érte váratlanul. Aktákkal tudja bizonyítani, hogy nem hivatalosan tudomása volt a tárgyalásokról. Elmondotta ezután, hogy Csehországnak vissza kell utasitania a német—osztrák támadásokat Kijelentette, hogy Csehország is folytatott tárgyalásokat a regionális szerződések megkötése érdekében, de ilyen szerződést — mondotta — csak azok az államok köthetnek, amelyeknek hatalmi pozíciójuk ugyanaz. — A' német—osztrák vámuniót nemcsak a kisántánt, de egész Európa közvéleménye ellenzi, mert ellenlétben áll nemcsak a st. germainci békeszerződéssel, hanem az 1922. évi genfi jegyzőkönyvvel is. A cseh kormány nyugodtan várja, hogy miképen alakul tovább a helyzet. Elmondotta végül Benes, hogy Ausztria előreláthatólag önként feladja a tervef. — .4 helyzet ném olyan komoly, amilyennek látszik, de néhány év múlva súlyosra fordulhat — fejezte be Benes tájékoztatását. A' cseh agrárpárt nem osztja Benes felfogását. Bradács földmivelésűgyi miniszter nyíltan kijelentette, hogy véleménye szerint Csehországnak is csatlakoznia kellene a szerződéshez. A' csehországi német ipar pedig egyenesen lelkesedéssel fogadta a szerződés hírét. Románia vár Bukarest, március 24. A némef—bSztrák vámunió kérdésében Románia még mindig várakozó állásponton van. A" bukaresti cseh követ ma délelőtt felkereste Mironescut, hogy Románia helyezkedjék unióellenes álláspontra, minthogy az unió a kisántánt gazdasági és politikai érdekeit súlyosan érinti. A román kormány azonban nem akar a francia kormány határozata elé vágni és igy mindaddig nem dönt a kérdésben, amig a francia kormány nem határozott. Jugoszlávia a Népszövetségre hivatkozik Belgrád, március 24. A' lapok részletesen foglalkoznak a német—osztrák vámunió kérdésével. A Politika vezércikkében hangsúlyozza, hogy a vámunió magával vonná n két ország politikai közeledését, aminek következménye az lenne, hogy a német birodalom és az osztrák köztársaság helyett a közelebbi vagy a távolabbi jövőben Jugoszlávia egységes germán frontot, majd egységes államot találna magával szemben. Ez egységes állam létesítése alapjában mégingatná az 1?1P óta fennálló európai egyensúlyt. — Csaknem általános az a meggyőződés — irja a lap —, hogy a német—osztrák megállapodás egyet jelent a szerződések elleni támadással. Ennélfogva a Népszövetségnek komolyan kell foglalkoznia a megegyezéssel. mint az európai statusauo megbontását jelentő veszélyes lépéssel. 11 hágai egyezmény és Károlyi Mihály ügye a francia parlament előtt Ratifikálták az egyezményt Páris, március 24. A képviselőház ma délután • Javait a trianoni szerződés megsértésével elkoboz. tárgyalta a hágai és a párisi egyezmények ratifikálására vonatkozó törvényjavaslatot. Cíuernot, az Emberi Jogok Ligájának főtitkára (iilnkozott az ellen, hogy grőt Károlyi Mihály lók. Gróf Károlyi Mihály — mondotta — hü tw» rátja volt Franciaországnak, Franciaország most nem hagyhatja magára. Kérte, hogy a Ház n" vegye tárgyalás aló a laraslatat.