Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-22 / 67. szám

"T93T március 21 OemACírAlíClUSMR Szombaton terhelő tanuk vonultak fel Tőzsér Károly ellen a kiszombori bünperben (A Délmagyarország munkatársától.) A Kis­zombori Takarékpénztár bukásának ügyében szombaton is változatlan érdeklődés mellett folytatta a tárgyalást a szegedi törvényszék 'Apczy-tanácsa Kiszomborban. Sorban vonul­tak fel a tanuk, akik vallomásuk végén szom­baton már szinte valamennyien Tőzsér igaz­gató szigorú megbüntetését kérték. Felvonul­tak a sértettek is, akik egész évi termésüket raktározták be a takarékpénztár raktárába, azonban a vádirat szerint és a vallomások nagyrésze szerint az igazgató vezetése mellett etek a beraktározott gabonamennyiségek el­tűntek. 'k sértettek között szerepelt Kteits Mátyás kiszombori esperesplébános, aki teljes jóhi­szeműséggel az egyházi vagyon egy részét és a templomalapot helyezte él a bankban. Állí­tása szerint az igazgató ezeket is eltüntette és ízért erkölcsi okokból kérte az igazgató szi­gorú megbüntetését, mert egyházi pénzekkel Lelkiismeretlenül sáfárkodott Felvonultak azok a tanuk is, akiktől az igaz­gató közvetlenül a bukást megelőzőleg több va­gon búzát vásárolt hitelbe és ezeket a kisem­bereket mind megkárosította azáltal, hogy né­hány nappal a bukás előtt fizetőképességet színlelt Voltak olyan sértettek, akiket az igaz­gató pár nappal a bukás előtt arra vett rá, hogy takarékbetéteket helyezzenek el a bank­bari. Az egyik tanu, özvegy Szűcs Illésné 4000 pengőjét kuporgatta, hogy ezzel örökösödési illetékét fizesse ki. E tanu vallomása szerint a vádlott igazgató arra vette őt rá, hogy majd megfellebbezi az illetékfizetési meghagyást, csak helyezze el nála a 4000 pengőt Kiszom­bor község adóügyi jegyzőjét Szabó Zsigmon­dot szintén érzékenyen megkárosította Tőzsér Károly, körülbelül 2200 pengő értéket helye­zett el a takarékba, egy fillért sem kapott vissza. A tárgyalást hétfőn folytatják. * Jogi, pénzügyi, város- és gazdaságpolitikai kritika a gázgyári szerződés tervezetéről {A Délmagyarország munkatársától.) Most már tehát egészen bizonyos, hogy az egyik tavaszi közgyűlés foglalkozni fog a légszesz és villamossági szerződés ügyével, tehát még a nyár előtt dűlőre juttatják, hogy «) megvárja-e a város a háramlást és házi­kezelésbe vegye-e a légszesz- és villamosvilá­gitási vállalatot b) közös részvénytársaságot alkosson-e a magánvállalkozóval, e) vagy meghosszabbitsa-e a szerződést Mélyrehatóan a három alternatíva egyiké­ről sem lehet beszélni anélkül, hogy figye­lembe ne vegyük azt az ajánlatot amelyet a villamos vállalat március 1-én benyújtott a városhoz, amely alapja a mostani előkészítő munkálatoknak és amelynek az az ajánlat a gerince, hogj* a város az 1935 o"<íóber végén lejáró szerződést 25 évre hosz­szabbiísa meg. Legelőszőr néhány elvi kérdést kell tisz­tázni és ezek közül is elsősorban azt hogy elméleti meggondolások és gyakorlati tapasz­talatok alap ján a légszesz és villany ellátásnak melyik módszere elégíti ki legjobban az igé­nyeket mikor érvényesülhet legjobban az a cél, hogy a város keressen, hogy a villany és a gáz a termelési viszonyokhoz képest mégis minél olcsóbb legyen, hogy eleven űz­Korzó Mozi Mérdu» 23. 24-én Hélfőn és kedden Nany saiíssasffl £4-«n I :dden I kacagó burleszk verseny a budapesti Bekefow cirkusz közkedvelt művészének, oz igazi Jancsi bo&óc és két fiának, Charly és Bélának szeméhes felléptével a legszenzációsabb kacagtató műsorokkal Ének, lánc. zene, kuplék, akrobatikus látványosságok, tréfák, világvárosi szín­padi műsor. Rendes QelyáraU.! Elísdáeok kezdete 5, 7, 9, raaár- ós fljmepnap 3, 5, 7, 9 árakor leti szellem érvényesüljön a vezetésben, tech­nikai elmélyülés, tudás és frissesé^ a terme­lésben. A házi kezelést illetően Szegeden, sajnos, a lehető legrosszabb tapasztalataink vannak. Nincs a világon színigazgató, akinek szinház annyiba került volna, mint amennyibe a vá­rosnak került a házikezeléses rendszer mellett. A házikezeléses fürdő se tud semmire ver­gődni. A forgalom hihetetlenül visszaesett és a fürdő viszonyait ismerő, tisztánlátó emberrel nem lehet elhitetni, hogy ennek kizárólag a gazdasági krízis az oka. A fürdő két osztályán ma majdnem annyi a felügyelő, mint a ven­dég és ha a felügyelők annyit törődnének a vendégek igénvrível, kívánságainak kielégíté­sével, mint azzal, hogv min^l nagyobb nehéz­ségek árán juthassanak például telefonhoz, vagy bármi más úgynevezett »sz!vességhoz«, akkor a fürdő Hzonyára sokkal jobban menne, mint ahogyan megy. Elvi álláspontunk, hogy a villany és aáz termelése első­rendű városi feladat és hogy a villany és oáz termeléséből szár­ma z6 hasznot a városi lakosság egyeteme részére kellene bizto­sítani. 1 De elvi álláspontunkon tul Is nagy jelentősé­gük van gyakorlati meggondolásoknak, mert mit ér a légszeszgyár és villanytelep házike­zelésben, ha nincs rá pénz, ha nincs biztosíték arra, hogy a házikezelésben a villany és gáz semmiesetre se lesz drágább, mint a magán­vállalkozó kezében és ha semmi, de semmi biztosítékunk sincs arra sem, hogy a légszesz és villany házikezeléses termelése nem defi­cittel, hanem haszonnal fog járni. Megkérdez­tünk elsősorban az ügynek erre a vonatkozá­sára nézve égy mérnököt, aki a kővetkező felvilágosítást volt szíves adni: — Perhorreskálom még a gondolatát ls annak, hogy olyan fontos üzemet, mint amilyen a gázgyár és villanytelep, városi kezelésbe vegyenek, mert a be búro lép és amit normális üzlettel két hét alatt el lehet intézni, arra a városi büroban miniszteriális jóváhagyás mel­lett, majd háromnegyed évig kél.ene várni. — P.fTV idffben valóban as vr>It sz álts­Régen volt olyan hatásaiban annyira felemelő, gyönyörű cselekményü film mint a M mely Richárd Voss „Zwei Men­schen" cimü világhírű müvéből készült. cselekmlng imában, a Vatlkőnban ts Tirolban a a Dolomitokban látszódik. Ezen lf!mn)űonság cselek­ménye ts szépsége felöl mal|a a „Fehér apáca" es a „Flárla nővér" c. nagn sikert aratott nimeket Is. GuOnnOiH lestől természeti kepék, a Vatikán es Kioma telelthetetlen panorámája teszik változatossá a filmet, melunek cselekmenqe veglg lennOgőzl es fogva tartfa a lelkeket. m Ha még elmondjuk, hogy a darab főszerepét GUSTAV FRŐHLICH a németek e nagyszerű művésze alakitja, bárki fogalmat alkothat a film nagyszerűségéről. Hétfőtől bemutatásra kerül a Belváros! Moziban, mmmmmmmm

Next

/
Thumbnails
Contents