Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-22 / 67. szám
fk nvswi DÉLMAGYARORSZAG 1931 március 21 lános mentalitás, hogy ar ilyen fontos üzemek a város kezelésébe jussanak és a város hnzza ezeknek közvetlen hasznát. Ujabban azonban nagyot változott e tekintetben a helyzet, mert tudomásom szerint Esztergomban is, meg Debrecenben is már kisírt a gondolat, hogy a városi kezelésben lévő villanytelepet átadják magánváttalkoz 'is részére, sőt külföldön is találkozunk ezzel a jelenséggel. Legújabban a hatalmas Berlin akarja a városi villanytelepeket magánvállalkozás kezelésébe adni, nyilván abból a célból, hogy igy nagyobb előnyökhöz jusson, mint saját kezelésben, Nem tudom ugyanis elképzelni, miért akarna a város saját üzemétől megszabadulni. ha ez neki előnyt jelentne. — Minden Iskolásgyerek tudja, hogy ha a város a légszeszgyárat és villanytelepet •aját kezelésébe venné, akkor nem állhatna meg a jelenlegi fejlődési foknál, hanem nagyon természetesen haladnia kellene, számolni a fejlődéssel. Bizony nézzünk csak szemébe a szörnynek. Kezébe kellene vennie azt az összeget, amivel a gázgyárak, meg a villanytelepnrk fejlődését, modernizálását biztosithatná. A mult tavaszon a polgármester tudtommal megkérdezte a vállalatot, hogy körülbelül milyen összegre rúgna a jövőbeli investiciók terhe. Tudtommal a vállalat nyilatkozott is és a mérnöki hivatal átvizsgálta ezt a tervezetet, amely szerint vagy 3—4 millió pengőt tenne kl az az összeg, amit a városnak a fejlődés érdekében kefében kellene tartania, mert különben illuzórikussá válnék a saját kezelés, az üzemeket a város lezüllesztené. A szerződés értelmében át kell vennie a városnak azokat a szén. és olajkészleteket,-meg azo. kat a raktáron lévő tárgyakat, amelyek az üzem viteléhez szükségesek. Erre csak 1 millió pengőt számítok. Az üzem folytatásához — hiszen kihitelezésekről. apróbb napi beszerzésekről stb. is sző van — forgótőke cimén csak pár százezer pengőt képzelek el és néhány évvel ezelőtt a külváros fejlesztése és az egyetem építése érdekében létesitett megállapodásból kifolyólag a nem amortizált teher átvállalását veszem kalkulációba, ami értesülésem szerint 1,500.000.— pengő körül mozog. Tehát kereken 6 millió pengőre ériébelem azt az Összeget, amit a városnak zsebében kell tartani, ha az üzemekkel prosperálni akar. Nem látom be, hogy a város miért ambicionálná ar eddigi 22 millió pengő adósSághoz még további 8 millió adósságnak a vállalását, amikor vállalatbaadással inkább segítene terhein, mert hiszen amit a vállalattól kap, azzal terheinek egy réGyári lerakatot létesít az Excelslor Harisnyagyár Kt. Szegeden, Ttaxa Cajos Körút 42!b szám alatt safát üzletében. Oyártmányalt, melyek a magyar ipar felleltségét és a magyar munkáskéz alkotását dicsérik, gyári árakon hozxa forgalomba. Az Exceltlor harisnya árban utolérhetetlen, med minden fölösleges kéi kikapcsolásával, kőzvellenQI Int •( a veTŐhöi, minőségben ésosz tályozásfsan a legteljesebb bi zalmat érdemli. 385 bt eg nyitás 23-dn, szombaton tlt Safát érdekében cselekszik, ki tonntartfa bevásárlásait 11 i y - - > ^ .r »> • 7' •> V V* Hölgyek adója a harisnya azért csak megbízható, elismert Jó minőségeket szabad vásárolni. Ilyennek bizonyullak a 351 világhírű magyar gyártmányú ® f ® Bembergselyem harisnyák . amelyeknek tartóssága és szépcége vezet 6 minőségben kapható az összes divatszinekben. Minden OFB harisnyáért mosás előtti nAlBXk VASII.IJIIÍAIJ.AXI szavatosság Gyérl lerakat: 1*9011311 I 6SSVSf 61(1161 Ingyen ajándékba kap minden vevő l nagy amerikai gumilabdát, aki OFB Bembergselyem harisnyát vésőről. szétől szabadulni tudna. Azt el sem tudnám képzelni, hogy a város az üzemekből annyi hasznot hozhasson kl, hogy az üzemek átvétele, céljából felveendő mintegy 6 miUó pengő kölcsön törlesztését biztosíthassa és azontúl még magának olyan tiszta hasznot produkáljon, mint amit magánvállalkozásba adásnál bizonyára elérhet Elgondolásom tehát éppen ebből kifolyólag az. hogy a város létesítsen olyan megállapodást, amely neki anyagi előnyöket jelent, legalább is olyan mértékben, mint amit a saját kezelésbe való vétel jelentene. Ami már most a magánvállalattal való társulást és közős gazdálkodást illeti, ennek kezdettől fogva nem voltunk barátai, ma sem vagyunk azok. A közös gazdálkodási rendszer a legnehézleesebb. Most nagyot mondunk: nehézkesebb a házikezelésnél is. Azt még el tudnók esetleg képzelni, hogy a város a házi kezelésbe befektessen milliókat, de azt, hogy mint társ fektessen be hatalmas összegeket a légszeszgyárba és villany telepbe, a végJetekig ellenezni kellene. Nyilt titok, amit itt elmondunk, senkinek az érzénkenységét, vagy üzleti titkát nem sértjük hát vele, de nem is akarjuk sérteni. Ismeretes dolog, hogy a kitűnő Vdrnag Dezső annakidején részvénytársaságot csinált jóhirü nyomdavállalatából és hogy a részvények egyharmadát megvette a város, egyharmadát a Magyar-Olasz Bank, egyharmadát megtartotta Várnay. Az idők multak, a vállalat szépen prosperált, de a Magyar-Olasz Bank szeretett volna túladni a részvényein s Várnay Dezső és nem a város volt. aki megvette azokat. Nem tudjuk", hogy a Magyar-Olasz Bank felajánlotta-e részvényeit a városnak, nem tudjuk, ha felajánlotta, milyen meggondolás folytán utasították azokat vissza, azt azonban határozottan tudjuk, hogy most van Szegeden egy Városi Nyomda és Könyvkereskedés Részvénytársaság, ahol a részvények kétharmada magánkézben van és csak egyharmada van a város kezében és a részvénytársaságnak az elnöke Somogyi Szilveszter polgármester. Az más lapra tartozik, hogy Várnay Dezső nemcsak kitűnő szakember, hanem lojális üzletfél Is és jó szegedi polgár, ald nem használta fel azt a helyzetét, hogy a részvények többsége a kézében van. A kérdésben alaposan tájékoztatni akarjuk közönségünket, ezért szakvéleményt szereztünk be a közös gazdálkodásról ís, amelyet a kővetkezőkben ismertetünk: — Ismerem a gázgyár Iegütóbbi ajánlatát, amelyről a polgármester ur azt a véleményét fejezte ki, hogy tárgyalási alapra azért is alkalmas, mert nemcsak készpénzt ajánl a koncesszió meghosszabbítás ellenében, nemcsak kölcsönt nyújt, hanem konkrétizálja ajánlatát a tekintetben is, hogy progresszív részesedést ad a városnak azért, hogy a jövő fejlődés előnyeiben a várost is részesítse. — Azt hiszem, most már igen sok adatot gyűjtött össze a tanulmányi bizottság arra, hogy mit jelentene az üzem városi kezelésben, tehát most már megvan a lehetősége annak, hogy e megoldási módok közöl a város az előnyösebbet válassza. Az én megítélésem szerint az egész gázgyári probléma e megoldási módok körül kulminál és papir, ceruza kérdése az egész, hogy melyik megoldás Jelent a városnak nagyobb hasznot. A mai gazdasági viszonyok mellett nem tartom kívánatosnak a városi üzemek számát szaporítani és kfi. lőnösen a városi üzem nehézkességében látok akadályt az üzleti mozgékonyság rovására. Mert hiába: a kérdést csak üzletnek szabad felfogni. Már pedig az üzlet a büroból kikívánkozik Mindenesetre a vállalatba való adást csak azon esetben tudom helyeselni, ha feltétlenül nyuiífa azokat az előnyöket, amelyeket városi kezelésben az Özemtől legalább Is várni lehet. — Amint nem tudok felmelegedni az el. mondottak folytán a városi kezelés iránt éppen igy nem lelkesednék egy olyan megoldási módért, ámit elvétve belevetették a publicitásba közős részvénytársaság formájában. Ebben a közös részvénytársaságban benne van a város szükségszerű bürokratikus szelleme, tehát már nem tudom azt a mozgékonyságot feltételezni, amely egy üzemnek feltétlen velejárója kell hogy legyen. Azt az érvet, hallottam ezen gondolat mellett felvonultatni, hogy bár Magyarországon közös részvénytársaság formájában vezetett villanytelep még nincsen, de közős részvénytársaság van a külföldön. Viszont más oldalról olyan értesüléseket szereztem, hogy ezeket a közös részvénytársaságokat megunták az érdekeltek, a Városok kivonulnak belőlük és átengedik a , teret magánvállalkozásnak, mert belátják, hogy vállalati kezeléssel az üzem mégis csak többre megy. Tudomásom szerint egy j nagy németországi városi flzem vezetője ezt a kérdést tanulmányozta Amerikában ' 1 és azzal az eredménnyel jött tanulmányútjáról vissza, hogy Amerika belátta a közös vállalkozások fiaskóját és ujabban teljesen eltekint a közös részvénytársaság Nagyszabású vásár csoda árakkal! ^^k! Férfi vagy fiu sapka 96 1111. Férfi rövid alsónadrág . . . . 96 » 2 drb nyakkendő . . .... 96 . 6 . fehér puhagallér .... 96 • 1 pár férfi flórharisnya, mintás . 96 » 2 - dlvalzokni . 96 , 1 drb férfi bőrőv 96 „ 1 m öves harisnyatartó.... 96 • 1 . trikóselyem női nadrág . . 90 . 1 „ hímzett női ing.... . 96 . 1 pár női flórkezlyü 96 „ 1 vég 10 méteres klöppelcslpke * 1 pér gummttalpu vészonclpő 28-161 34 ig PT^Ö 1 drb atlaszcslkos, hibátlan női nadrág P 1'96 1 drb csipkés szoknyakomblné . . P 1 pár I*a Agfa mosóselyem harisnya minden színben. . . . P 1*96 1 drb I-a diák- vagy matrózsapka . P l'QO 1 pár l a női dlvatkeztyO . . . . P 1'96 1 drb fehér pullóver P 2'56 1 . női színes hálóing, hímzett . P 296 1 „ férfi ing külön gallérral. . . P 2'96 Kevés pénzért soka! és 161 odohüt Vételkényszer nélkül győzödjön meg errfiU Hoffmann Dezső