Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-20 / 65. szám

*tk fífetnf, ha akar. A' harmadik' eshetőség még egyszerűbb: hitelt kap majd a nagybir­tokos, de nem kap a mezőgazdaság kisem­bere, akit a tőrvénnyel védeni és oltalmazni akarnak. A tanulság pedig a gazdamenlésnek DgJIACTjRftBM mindkét napirenden levő problémájánál az, hogy országok egymás rovására nem köthetnek mindenkit kielégítő megegyezéseket, egyes osz­tályokat pedig nem lehet más osztályok ro­vására alátámasztani és megmenteni. 99 Apponyi Albert az euröpai közeledés egyik legkiválóbb képviselője" Apponyi ünneplése Párlsban Páris, március 19. Az európai vámszövetség francia tanulmányi bizottsága csütörtökön dél­ben ebédet adott gróf Apponyi Albert és neje tiszteletére. Az ebéden a kormányt Flandln pénzügyminiszter képviselte. Az első felkö­szöntőt Le Troquer szenátor mondotta, mél­tatva Apponyi tegnapi előadását, majd Flan­din miniszter üdvözölte Apponyi grófban az európai közeledés #egvik legkiválóbb képviselő­jét s méltatva Apponyi genfi működését. Gróf Apponyi All>ert megköszönve at üdvözlést, hangoztatta, hogy hive a népek szolidaritásá­nak n főtőrekvése, hogy Franciaországban megértsék a magyar lelket. Bejelentette egy­úttal, hogy előadása csak bevezetője volt egy előadássorozatnak, melynek feladatául azt tűz­te ki, hogy előmozdítsa Franciaország cs Ma­gyarország lelki kölcsönös megértését. A beje­lentést a jelenvoltak élénk tetszéssel fogadták. Pá fisból jelentik: A Párisi Mcgyar Egyesület csütörtökön este rótta le hódolatát gróf Ap­ponyi Albert előtt a Magyar Házban, ahol dr. Müller Lipót ügyvezető-elnök tolmácsolta a párisi magyar kolónia tagjainak örömét. Az üdvözlésre gróf Apponyi Albert liosszabb be­szédben válaszolt, amelyben ré^.lolesen ismer­tette Magyarország gazdasági.cs politikai hely­zetét. Párishöi Jelentik": Doutn^rfjn- köz'-árs-s ígj elnök csütörtökön délután fogadta gróf Ap­ponyi Albertet Román diákok szétrombolták két nagyváradi magyar lap szerkesztőségét (Budapesti tudósítónk lélefonjclentése.) Bukarestből jelentik: A' Nagyváradon meg­jelenő Gazeta de V>»t cimü román lap pár nappal ezelőtt felhívást intézett a helybeli magyar sajtóhoz, hogy hagyjon tel román­ellenes magatartásával, mert ellenkező eset­ben drasztikus eszközökhöz fordul. 'Hegedűs Nándor képviselő, a Nagyvárad főszerkesz­tője vasárnap Nagyváradon előadást tartott, amelyet a diákok megzavartak. Ugyanakkor a yomán lap újból felszólította a magyar saj­tót, hogy tegyen eleget előző felszólításának. A rendőrség, bár a lap súlyos fenyegetéseket tartalmazóit és megtorlásokat helyezett kilá­tásba, semmiféle Intézkedést sem tett. A' mult éjszaka román felelőtlen elemek összerombol­ták két magyar napilap, a Magyar Szó és a Nagyváradi Estilap szerkesztőségét és kiadóhivatalát. A kár jelentős. A fiatalemberek, akik' minden bizonnyal valamelyik román diákegyesület tagjai, éjféli 1 óra után botokkal, boxerral és kövekkel fel­fegyverkezve felnyomult a katolikus kör első emeletére, feltörték az ott levő Magyar Szó B»crkésztfisége és kiadóhivatala helyiségeinek' ! ajtaját, a helyiségeket feldúlták, a bútorokat összetörték és az összeg található iratokat és könyveket széttépték. A rombolás néhány percig tartott, utána a tűntclők átvonultak a téren szemben levő Nagyváradi Estilap szerkesztőségé elé. A szer­kesztőségi bejárat ajtaján a redőnyt féli" , le­húzva találták, erre kövekkel bezúzták az üvegtáblákat és benyomultak a helyiségbe. A kiadóhivatal szobájában ott lalálták az egyik irodai alkalmazottat, akit ütlcgekkrl elriasz­tottak, majd hozzáláttak puszlitó munkájuk­hoz. A nagy csőrömpólésr* és lármára a szom­szédok felriadtak, segítségért kiáltoztak és a rendőrségre telefonáltak. A rombolók' hallván a segélykiáltásokat, pillanatok alatt elmene­külték. A" rendőrprefektus nagyobb rendőr­csapattal rövidesen a helyszínre érkezett, de már nem akadt egyéb dolga, minthogy jegyző­könwet vett tel Ismeretlen fiatalemberek van­dál,pusztításáról. Hegedűs Nándor képviselő ma • belügymi­nisztériumban tiltakozott a nagyváradi incí­deM miatt és az ügy sürgős kivizsgálását, va­famint a bűnösök megbüntetését kérte. A képviselőház általánosságban elfogadta a földteherrendezési Javaslatot Pénteken kezdik meg a részletes vitát Rtidapetf, március 10. A képviselőhát ma! ülé­»én napirend előtt Farkas Elemér személyes kér­désben szólalt fel. A tegnapi ülés folyamán Györki Imre interpellációja kózbon közbe szólt, mire Pe­yer Károly különféle vádakkal illette. Felszólítja Peyert. hogy konkretizálja vádjait Ezután áttértek a főldteherrendezésl Javaslat tárgyalására. A ma lülés első szónoka Tabódy Tibor voít. aki hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági válságot nem­csak a mezőgazdasági termények árzuhanása okozta, hanfm a válságban nagyrésze van a hazai nagy­tőkének Is, amely ujabban nem szolgált nemzeti célokat és csak egyetlen egy szempont lebegett a szeme előtt: a minél nagyobb haszon. Ötvös Lajos felszólalásában azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy szükség van-e egy ujabb föld­reformra. Ma nem mutatkozik kereslet a föld­birtokok iránt Negyven holdat még valahogy el lehet adni, de száz katasztrális holdat thár ném. Art vallja, hogy a főid tulajdonképen közős dólog és ú közérdek szempontjából a földet el lehet venni. Azonban a mai körülmények között neta szabad » nagybirtokokhoz és • httbtwmínyokho* hozzányúlni. Frühwlrth MAtvás beszédében azt mondotta, hogy »Wekerie fcándor pénzügyminiszter olyan nagyszerű megoldást talált, amelyben Mesatvja pénzügyi zsenialitása mutatkozik meg«. A Javaslat célja szerinte az, hogy a gazdák mégmaradhassa­nak a föld birtokában éc. hogy a föld ne kerüljön kevésbé szakértők kezébe . Csizmadia András, Husztl István és Szabó Iván felszólalása után Szilágyi Lajos utalt arra, hogy a legtöbb gazda a magas közterhek miatt és az ügynökök szélhámoskodása következtében Jutott a mai szomom hélvzetbe. Véleménve szerint a bajba Jutott bérlőkön la sürgősen segíteni kellene. A javaslat szerinte segíteni fog a bajbajutott mező­gazdákon. Ezután az elnök a vitát bezárta. Wékerle Sándor pénzügyminiszter állott fél szólásra^ hogy válaszoljon az elhang­zott beszédekre. A törvény tulajdon képen csak -ierettőrvéöy — mondotta —, atöelvbe csak azökat iX intézkedéseket foglalták, amelyek szükségesek 1931 március 20] a hoz, hogy a főldtehempk a rendezése keresztül­vihető legyen. Ez ellen a javaslat ellen érveket nem igen hozta* fel — folytatta — és ellenlndit­vánvok sem hangzottak el. A javaslatot legjobban védi az a körülmény, hogy más megoldási le­hetőséget a jelenlegi körülmények között senki sem tudott ajánlani. Megindítottam az előmunká­latokat abban a tekintetben, hogy mihelyt a Ja­vaslat törvényerőre emelkedik^ azonnal megkezd­hetjük azt • menlőmunkát, amelyet epedve vúr nt égési ország. Azt hiszem, hogy azok a képvi­selők, akik nem fogadták el eat a javaslatot ezt nem azért tették, mintha ennek a javaslatnak sürgősségét kifogásolták volna, hanem azért, hogy a kormánynak a figyelmét felhívják arra, hogy ezzei még nem leli efoget minden tekintetben ama reformok terén, amelyek szükségesek a jelen viszonyok között. Ez a Javaslat azt célozza, hogy a gazdáknak a rövid lejáratú hiteleket hosszú le­járatú hitelekké változtassuk át lényegesen olcsóbb feltételek mellett. Ezáltal lehetővé váljék az, hogy bizonyos Idő alatt megfeszített munkával a gafcda megmenthesse földjét. — A javaslat ellen sokan azt hozták fel, hogy előbb kellett volna ezzel a Ház elé Jönni. Addig, amíg kilátás volt arra, hogy ilyen intézkedés nél­kül is ki lehet segíteni a gazdákat a 4>ajból, addig ilyen javaslattal idejönni nem kellett. Először nemzetközi pénzpiacon próbáltunk megfelelő kői­csönt szerezni, amikor ez azonban nem sikerült, akkor ide kellett jönni ezzel a javaslattal, amely­nek végrehajtásánál nem külföldi pénzforrásokat veszünk Igénybe, hanem saját erőnkből hajtjuk végre a birtokok szanálását. Ezután azt mondotta a pénzügyminiszter, hogy hitelügy szempontjából a javaslat nem lehet káros. A hitelfaktoroknak nem volt semmi aggodalínuk, minden érdekelt elfogadtat azt, majd tiltakozott az ellen, hogy feltételezzék azt, mintha kicsinyes pártszempontokról szó lehetne a Javaslat végre, hajlásánál. Bizlk abban, hogy senki sem fog vts*. sraélnl a helyzettel és segítséget kérni, ha ninca rá szüksége. Ha volnának is egyesek, akik a visz­szaélést megpróbálnák, emiatt nem lehet segítség nélkül hagyni a nagy tömeget. Elsősorban a kis­gazdákon akar segíteni, de be akarja vonni a rendezési akcióba a középbirtokokat la. Ezután általánosságban elfogadták a javaslatot, amelynek részletes tárgyalását holnap délelőtt len dik meg. A* ülés 2 óira után ért véget. H Száva áradása tovább pusztít Szerbiában t Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Belgrádból jelentik: A Száva középső med­rének vidékén az árviz tovább pusztít. Mltro« vica környékén már 18 ezer hold föld vt* alatt áll. Belgrád alacsonyabb fekvő uccáit el­öntötte az ár és aggasztó a helyzet a Tisza alsó folyásánál is. Ujbecse környékén négy­ezer hold főidet öntött el a Tisza. A bérleti szerződések Budapest, március 19. Az egységes párt ma este Pesthy Pál elnök elnőklésével ülé6t tartott amelyen Ostőr József a bérleti szer­ződések ügyét tette szóvá a rámutatott arra, hogy a búzaárak zuhanása következtében a szerződési kötelezettségek tekintetében lgeö nagy eltolódások állottak be. Az érdekelteknek tudniok kellene, hogy számithatnak'-e arra, hogy a kormány tőrvényhozásilag vagy ren­deletileg beleavatkozik-e a dologba, vagy he­lyesebb, ha magánjogi uton oldják meg a kérdést. Bethlen István miniszterelnök vála­szában hangsúlyozta, hogy mielőtt a kérdésben dönteni lehetne, adatokrá van Szükség, hogy a komplikált helyzetet tisztán át lehessen látni. Hatalmi szóval nehéz belenyúlni magánjogi kérdésekbe, ezért inkább el tudja képzelni azt, hogy olyan esetekben, amikor nagy el­tolódások jöttek létre, a felek egymás közt egyezzenek meg. Nem tudja, hogy a gazdasági helyzet a jövőben hogyan alakul, ez a kö­rülmény is nehézzé teszi az egyoldalú be­avatkozást. A miniszterelnök nyilatkozatát az értekez­let Klein Antal és Szabó Sándor fel*zólalá*at utáö egyhangúlag tudómásul vette. , Aí értekezlet után pártvacsora volt

Next

/
Thumbnails
Contents