Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-20 / 65. szám

SZEGED. ScerkesKlöség: Somogyi ncca M.Lem Teloton: 23-33.^KlndAhlvntel. KOlMllDkOiiyvMr és Jegyiroda Aradi icca S. Telefon: 13—OO. - Nyomda : LOw l lpól ueca 19. Telelőn t 26.34. Távirati és levélcím Délmagyaronrég Sceged. Péníek, 1931 március 20 Ara 16 fillér VII- évfolyam, 65. szám ••HBMHn f LÖFIzETÉ•»• Havonta helyben 3.20 vidéken és Budapesten 3-00, kUllOldMn S*40 pengd. Egye* wém Ara hétköiw nap is, vasár- és Ünnepnap 24 lUL Hlrdelétek felvétele tarifa szerint. Megjelenik hétfő kivételével niiowla renael Sdtovszky Tibor a magyar államkölcsön felvételéről tárgyalt Londonban Lehetséges, hogy még a nyár elöli sor keröl a kölcsön (elvételére (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Scitovszky Tibor, a Magyar Altalános Hitelbank vezérigazgatója szerdán hazaérkezett Londonból, ahol fontos pénzügyi tárgyalásokat folytatott. Scitovszky Tibor útját összefüggésbe hozzák a magyar állami kölcsön kibocsájtásáml. Scitovszky Tibor csütörtökön meg is jelent a parlamentben, ahol dolgozószobájában kereste fel Bethlen István miniszterelnököt, akit részletesen informált a külföldi pénzpiac helyzetéről. A magyar államkölcsön felvétele dolgában politikai körökben elterjedt hirek szerint kedvezőek a kilátások. A francia kamarában hétfőn kezdik tárgyalni a hágai és párisi egyezményekre vonatkozó javaslatot és amint a szenátus is elfogadja, Magyarország visszanyeri pénzügyi önállóságát, felszabadulnák zálogai és megnyílik a lehetőség egy nagy magyar kölcsön felvételére. Valószínűnek látszik, hogy a magyar államkölcsön plaszirozása minden különösebb nehézség nélkül történik meg és nem lehetetlen, hogy még a nyár előtt sikerül a tranzakciót lebonyolítani. Véres összeütközés Indiában a hinduk és a mohamedánok között London, március 19. Az indiai Panna Gunj kerületben hinduk él mohamedánok közt heves küzdelem zajlott 1« azz3l a híreszteléssel kapcsolatban, hogy egy mohamedán állítólag marhahúst adott enni egyik hindu szolgájának, amivel tudvalevőleg súlyosan megsértette a hindu vallást 'A' felbőszült hindu tömés? felgyújtotta a mohamedán házát és megölt 11 mohamedánt A nőket és a gyermekeket megkímélték. 70 hindut a rendőrök letartóztattak, a többi elmenekült a dzsungelbe. Gazdameiilés 'A legáltalánosabb közhelyek közül való az • megállapítás, hogy egy túlnyomóan mezőgazdasági jellegű országban a gazdaközönség 'jólétével a legszorosabb összefüggésben éli az ipar és kereskedelem virágzása. Ha a gazdának nincs pénze, nem vásárolhatja az ipar termékeit és nincs munkája, keresete a közvetítő kereskedelemnek. Olyan világos ez, mint a nap s a közgazdaságnak olyan alapvető igazságai közé tartozik, melyekben mindenki gazdasági érdekcsoporthoz való tartozásra, politikai pártállásra való tekintet nélkül mindenki egyetért Köztudomá^u ellenben az is, hogy a mezőgazdaság körülbelül másfél-két esztendő óta a legsiralmasabb állapotban van. Semminek sincs ára s egyes termékeket nagyon komoly szakemberek számításai szerint, akiket nem lehet tendenciózus beállítással és agrárius elfogultsággal gyanúsítani, csak olyan árakon lehet értékesíteni, amelyek még a termelés önköltségeit sem fedezik. Igy van ez nemcsak nálunk, hanem mindazokban az országokban, amelyeket közép európai agrárblokk néven szeretne egy kalap alá vonni és érdekeik védelme szempontjából közős nevetőre hozni á két nap előtt megkezdődött bécsi nemzetkőzi agrárkonferencia. Egyik oldalon tehát áll az értékesítés lehetetlensége, az eladósodás és a gazdasági krízisben való kimerülés veszedelme, a másik oldalon pedig fenyegető rémek gyanánt sorakoznak fel a kimondottan ipari államok elzárkózás! politikája, a belső piacok fogyasztó képességének további csőkkenése és az orosz mezőgazdasági dumping romboló hadjárata. Vájjon lehet-e csodálni, ha ezeknek' a jelenségeknek láttára már a Népszövetség is eljutott odáig, hogy albizottságot küldött ki az agrárválság okainak kutatására? Májusra kell ennek az albizottságnak jelentését elkészíteni, amelyet azután kétségtelenül további tanulmányozásra ki fognak adni a \épszövetséget alkotó egyes államoknak. Ha ezek is elkészülnek a tanulmányozássál, akkor a Képszövetség szokott gyakorlata szerint bizonyára ajánlással fordul az egyes államokhoz, hogy közvetlen tárgyalások utján igyekezzenek valamit tenni a létalapjaiban fenyegetett agrárizmus megmentésére. Esztendők multával tehát a Népszövetség is valószínűleg eljut pontosan oda, ahol most a Bécsben tanácskozó mezőgazdasági szakemberek tartanak': keresik a kölcsönős megértés útjait, hogy a bajokon üegiteni tudjanak Tagadhatatlan, hogy a bécsi konferencia lépés a kölcsönős megértés felé, de ez a lépés még nagyon bizonytalan és nagyon bátortalan. A' felvetett javaslatok megvalósításáig nagyon hosszú az ut s ezidőszerint az ut még a fennálló vámpolitikai rendszer barrikádjaival és az államok egymás közötti bizalmatlanságának keresztben kifeszített szöges drótakadályaival van járhatatlanná téve. A' konferencia előtt a preferenciális vámrendszernek olvqn kiépítése lebeg, amely az agrárizmus védelme érdekében a szomszédos államoknak megengedi, hogy akár kontingentálás, akár alacsonyabb vámtételek megállapításának formájában olyan kedvezéseket adhassanak egymásnak, amely még a legtöbb kedvezményi szerződés záradéka alapján sem illeti meg a többi országokat. Parasztikus nyelvre lefordítva ez azt jellfetené például, hogy mi és Ausztria megállapodhatunk olyan formában, hogy Ausztria még annál is alacsonyabb vámtételt alkalmaz a magyar búzára és lisztre, Magyarország pedig az osztrák motorokra, mint amekkorát szerződéses vámtarifája szerint a vele szerződéses viszonyban levő harmadik államokkal szemben alkalmazni köteles. A' kölcsönös segítés természettörvénye Szerint ez volna a legegyszerűbb, józan eljárás. A' részesek, az érdekeltek részéről azonban már a gondolat felvetésének legelső pillanatában az a törekvés nyilatkozik meg, hogy egymást kijátszák és a később megszövegezendő megállapodásnak — amelynek létrejötte a harmadik államok miatt egyébként is kétséges — már embrionális állapotában olyan kereteket adjanak, hogy abból csak nekik lehessen hasznuk, a másiknak ellenben nem. Mert miként lehessen másként magyarázni a német delegátusnak azt a kijelentését, hogy Németország is szívesen hozzájárul a középeurópai agrárblokknak a Jelzett értelemben való megalkotásához, ennek előfeltétele azonban az, hogy a benne részes többi államok tegyenek le ipari védvámos politikájukról? Magyarra leforditra azt jelenti ez a kívánság, hogy Németország vásárol tőlünk bizonyos mennyiségű mezőgazdasági terméket — ho^v mennyi ez a bizonyos mennyiség, az in a bizonytalan jövő titka —ha ennek ellenében feláldozzuk iparunkat, a közgazdasági életnek azt az egyetlen faktorát, amely képes a népszaporodás emberM '-^ét felvenni és a mezőgazdaságban foc-la" ozást nem találó munkáskezeknek megélhetést és kenyeret nyújtani Ha pedig ebben Németországnak szekundl! Ausztria és Csehszlovákia is, akkor vajmi kevés reménye van a nemzetközi alapon megszervezendő gazdamentésnek. De éppen olyan kevés reménységgel kecstgtet az a belső gazdamentés is, amelyet földteherrsndezési tőrvényjavaslat néven ismerünk. Az alapgondolata ennek a javaslatnak, hogy a kormány segíteni akar az eladósodott gazdákon és meg akarja könnyíteni terheiknek Ietörlesztését, érthető és természetes. De a legsúlyosabb aggodalmakat kelt nemcsak e kereskedelem, ipar és pénzvilág, hanem még a gazdakőzőnség szempontjából is a javaslatnak az a része, amely a gazdát mint adóst általánosságban védelmébe veszi és csak bizonyos limitált ősszegen felül teszi lehetővé a hitelezőre, hogy hozzájuthasson jogos követeléséhez. Mint a vitának egyik szónoka megdöbbentően pregnáns módon fejezte ki, a gazdára életkérdés lehet a két-háromszáz pengő tartozás, hitelezőjére ellenben nem. Nem kell magyarázni ennek a tételnek tökéletesen téves és tarthatatlan voltát Egyrészt a gazdának nemcsak" nagybankok és gyári vállalatok a hitelezői, hanem kisemberek is, akiknek háromszáz pengő éppen olyan életkérdés, mint a gazdára nézve. Másrészt azonban a gyár, amely például ekéket ad el, nemcsak egy gazdával áll eladói és hitelezői viszonyban, hanem a gazdák százaival és sok százszor háromszáz pengők már őt is megfontolásra fogják inteni, hogy hitelezzen-e, ha. nem látja a. biztosítékát annak, hogy hozzájuthasson a pénzéhez. A gazdamentésnek ez az adósokat körülbástyázó módja veszedelmes, mert a hitel alapvető tőrvényei ellen irányul. Nem megvédeni fogja a gazdát hanem megakadályozza, hogy hitelhez jusson, ha arra tavasszal szüksége van, vagy ha bármikor birtokának instrukcióját akarja ujabb felszerelésekkel tökéletesíteni. Ez az első eshetőség A másik eshetőség az, hogy kap ugyan a gazda hiteit, de ennek kamatába a hitelező belekalkulálja azt a kockázatot is, hogy adósa csak akkor tartó-