Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-13 / 59. szám
SZCGEO. 8iorKe«*t<nég Somogyi ucca M.l.em releion: 23>33.^Kladóhlvntal, höIcsönkítnyvíAr tegylroda Arn.M ncca S. Teletöm 13-oe. - Nyomda < LSw LloOt ucca IV. Telefon t 26.34 TAvIrnlI 6* levélcím Délmagyaronzáq Péntek, 1931 március 13 Ara IO llUér VII. évfolyam, 59. szám ElőFirerfis Hevnnta helyben 3.ZO •ld«ken Cs Budapesten 3-ÖO. KUl(«ld(tn 0*40 pengd. Eqyeí uAm Ara bétkHz« non IO. vnsír- e* Ünnepnap H HU. Hlrdetíteh felvétele ínrl'n tzerlnt. Megfelen«' htfHi 'ffv*lelAv-l n«n'»-'M mael Az árvíz városa Ma már az emberi visszaemlékezés mértékével mérve meglehetősen messze vajgyunk attól a viharos márciusi éjszakától, amelynek szomorú mementója gyanánt kongva-bugva szólalnak meg Szegeden a harangok. Egyre fogy azoknak a száma, akik tanúi voltak az elemek pusztításának, az áradattal, a vízzel és tűzzel vívott titáni küzdelemnek és a rekonstrukció hosszú ideig tartó, fárasztó, nehéz munkájának. Ma már szinte a helyi történelem távlatából ítélhetjük meg a félszázad előtti idők szomorú eseményeit, amelyek hatásukban éreztetik magukat a mai Szeged életében is. Mikor a szörnyű elemi csapás után az egész ország, sőt a külföld társadalma sietett Szeged segítségére, mikor az állam vállalta Szeged újraépítésének munkáját és mikor a királyi biztosság lerakta az 'árviz utáni második Szeged alapjait, alig ébredt valaki annak tudatára, hogy terhes, nagyon terhes áz az ajándék, amelyet a harmadik Szeged kapott örökül tervekben, terekben, uccákban, épületekben a rekonstruktoroktól. Talán az akkori embereket nem is lehet hibáztatni, hogy nem ismerték fel bizonyos dolgoknak sulvát, amelyek igazi hatásukban csak jóval később jelentkeztek, őket magával ragadta az alkotás láza, mikor látták megépülni a Tisza kőpartját, a várost övező és a jövő árvizektől megvédő körtöltést és egy uj, a réginél szebb, modernebb és tekintélyesebb várost láttak kiemelkedni a pusztulás színhelyén. ők még akkor nem tudták, hogy mit Jelent mindez, a nagyjából körvonalazott, de túlméretezett keretek, a megáll nnitott, de gyakorlatban meg nem valósított eszményi nívó, a kulisszaszerü. de igazán ki nem épitett város. Mikor itt maradtak a feltöltellen és kövezetlen uccák, a felbehagyott csatornázás, honnan sejthették volna, hogy ami történt, évtizedekre megbénítja az igazi fejlődést. Nem tudhatták, hogy lesz idő, mikor a körtöltésen belül életfeltételeit megtalálni nem tudó lakosság a körtöltésen kívüli és minden városiasságot megcsúfoló Mepekre fog kimenekülni, amelyek kiütések gyanánt szaporodnak el a város testén és többe kerülnek. mintha esv kisebb, de igazi várost építettek volna. Nem sejthették, hogy egy évtizedekre szóló emléket knntnk, hor^' az állam már kötelességin felül mindent megtett Szegedért és Szegednek az államon már nincs semmi követelni valója. Hosszú éveken ez az alapjában véve hamis és a valóságnak meg nem felelő felfogás valósággal erkölcsi tehertétel gyanánt nehezedett Szegedre. A kevesek, akik még aktiv tényezői voltak az árviz és a világháború közötti Szeged közéletének, személyes tapasztalatokkal igazolják, hogv akár kulturális intézmények létesítésénél, akár iparvállalatok idetelepítésénél, akár közlekedési kérdések tárgyalásánál hányszor kellett háltérbe s-orulni ennek a városnak, mert az a balhiedelem volt róla elterjedve a felső körökben, hogy mindent megkapott, amit me7kaphatott. Áz uj egyetemek alapításának idején ez volt a Szeged ellen felhozott érvek közölt a legnyomósabbak egyike. A központi hatalomnál hiányzott annak meglátása, hogy a város megkérdezése nélkül, de a város terhére elkészített, túldimenzionált és végre nem hajtott tervek nemcsak nyomjelzői, hanem egyúttal akadályai is a jövő évtizedek intenzív fejlődési lehetőségeinek. Érezte ezt a város évtizedeken át és érzi ma is, mikor oszladoróban van a félreértések köde és mikor a tények a napnál világosabban mutatják, hogy éppen a terhes örökség folytán haladásának minden egyes mozzanatát milyen nehéz anyagi áldozatokkal kell a városnak megvásárolnia. Sőt. abban a pillanatban, mikor a város egyik képviselője, aki mint kultuszminiszter épiti és épitteti Szeged egyetemét, de mint publicista körvonalazza az alkotó munkával szöges ellentétben álló demagógia kiskátéiái. érezni kell azt is, hogy a helyi demagógia mennyire szívja és szívhatja gyökerríedveit az ötven esztendő (Budapesti tudósítónk telefonjclenl é*e.) Bukarestből jelentik: Az Adeverul csütörtöki száma szenzációs cikket közöl az e1cő oldalon, amely szerint Ang ii, Németország, Olaszország, Románia és Szovjetoroszország között gazdasági szövetség jött létre, amit Tüulescu londoni román követ tárgyalásai eredményezLondon, március 12. A" Yang-Ce-Kiang folyón elsülyedt, gőzös katasztrófájáról jelentik: A hajón a személyzettel együtt 400 ember volt Hirtelen lángok csaptak elő a hajó belsejéből. A tüzet, mint késői b kiderítették, az okozta, hogy a hajón lévő egyik katona égő cigarettáját a gyápot rakomány közé dobta. A gyapot egyrésze lángolni kezdett, majd a felette lévő rakomány felrobbant. A robbanás teljesen megsemmisítette a hajó elülső előtti elhibázott cselekvések és tervezések talajából. Az állás halmozások divatos jelszavánál, amely nagyon sokszor érdemtelenül sújtja azt a szerencsétlen kisembert is, aki nehéz keresetét némi mellékfoglalkozással kénytelen megpótolni, sokkal veszedelmesabb a kívánságok halmozása, amely egyik oldalon el akarja törölni a borfogyasztási adót, le akarja szállilani a földbéreket, meg akarja tizedelni a kőz számára történő szolgáltatásokat, de ugyanakkor ugy dobálódzik a csatornázás, uccarendezés, városszabályozás követeléseivel, mintha az ötven-hatvan vagy százmillió, amibe ez kerül, éppen ugy csak hólyag, vagv szappanbuborék volna, mint a kívánságok árvizének az a mindent, még a boldog felelőtlenséget és szomorú komolytalanságot is magában foglaló programja, amelylyel bajuszos csecsemők az árviz városában maguk és mások szórakoztatására játszadoznak. tek. Romániának az a szerep jut ebben a szövetségben, hogy tranzitálja az orosz gabonát Németországba és Olaszországba. Az Adeverul megjelenése után néhány órával később hivatalos kommünikét adtak ki, amely fantasztikusnak és légből kapott kohol! mánynak minősiti a hirt. részét Ezt a robbanást csakhamar második robbanás is követte, amely a hajó hátsó részét pusztította el. A süJycdő hajóról az emberek nagy csoportokban egymás után ugráltak a Yang-Ce folyóba. Vérfagyasztó kiáltásaikkal felriasztották a környék lakosságát s a közelben tartózkodó hajók azonnal srgitségre siettek. Az egyik hajó 160 utast kimentett a hullámokból. 200 utas valószínűleg a hullámokban lelte haláfát. Zefos események a bombavi nacionalista kongresszus épiiletének átadása körűi (Budapesti tudósítónk telefonj ele nt é s e.) Londonból jelentik: Zajos jelenetek játszódtak le a nacionalista kongresszus bombayi épületének visszaadása körül, amelyet a kormány lefoglalt." A Gandhi—Irwin egyezmény értelmében ugyanis vissza kellett adni a kongresszusnak a székházát. Átadás előtt 209 zendülő naclonaüs'a bambuszbotokkal felfegyverkezve megszállta az épülete!, melynek ormára kitűzték a vörös lobogót A zendülő nacÍDnalisták ezután a* épület ajtajainak küszöbeire feküdtek s testükkel zárták el a bejáratot, hogy igy megakadályozzák az átadást s kijelentették, hogy addig nem távoznak, amig a kongresszus nem orvosolja sérelmeiket A kongresszus vezetősége többórai tárgyalás után megegyezett a zendülők kel, hogy panaszaikat rögtön elintézi. A zendülők erre elvonultak, de később visszatértek s kőzáport rudl'atik az épületre. A zendülők bambuszbotokkal támadták meg a nacionalista kongresszus tagjait, akik közül keit. megsebesült. A kongresszus elnöke végül meg ifférte. hogy a rendülők panaszát ma este elintézi. Szovfeíoroszország gazdasági szövelsége Németországgal, Angliával és Olaszországgal? Romániának futna a fransifó forgatom — A különös szövetség megalakulását Bukarest erősen c&folfa Borzalmas Bafóteaiassurafa a Yang-Ce-Kiang folyón Kétszáz utas belefullaái a folyóba