Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-13 / 59. szám

2 DCLMAG YA 1931 március 19. 991 ,Március 15. a nemzet Igaz Ünnepe, amelyen nem fekete és nem vörös a zászló, hanem p!ros~fehér~zöld" A kultuszminiszter beszéde a márciusi vacsorán az alföldi és a városi gondoláiról Az árvíz és a szabadságharc évfordulójának szegedi ünnepe (A Délmagyarország munkatársától.) Sze­ged város társadalma csütörtökön este .nagy­szabású társasvacsorát rendezett az ipartestü­let márványtermében az árviz 52. és a szabad­ságharc 83 évfordulója alkalmából- A vacso­rán volt képviselője a társadalom minden ré­tegének. A résztvevők száma meghaladta a két­százat. A vacsorán résztvett gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter is, aki az ünnepi be­szédet tartotta. A' résztvevők közül sikerült följegyeznünk a kővetkezőket: dr. Aigner Károly főispán, dr. Somogyi Szilveszter polgármester, dr. Szalay József kerületi főkapitány, dr. Kováts Fe­renc egyetemi rektor, dr. Buócz Béla íőkapi­tányhelyettes, dr. Láng-Miticzky Ernő táblai elnök, dr. Berecz János, dr. Ditlróy Gábor, dr. Issekutz Béla, dr. Erdélyi László, dr. Meny­hárt Gáspár, dr. Gelev József, dr. Zolnai Béla egyetemi tanárok, dr. Pálfy Józs f p lgár­mester helyettes, Várhelyi József pápai prelá­tus, dr. Denhof Antal miniszteri osztálytaná­csos, dr. Breisach Béla kanonok-plébános, Bo­kor Pál ny. polgármesterhelyettes, a Szegedi Lloyd-Társulat képviseletében Bokor Adolf, dr. Basch Ferenc, Holtzer Tivadar, dr. Ker­tész Béla, a Szegedi Kereskedők Szövetsége képviseletében Varga Mihály, a kereskedelmi és iparkamara képviseletében Wimmer Fülöp, Tonelli Sándor, Vértes Miksa és Körmendy Mátyás, Somogyi József igazgató vezetésével az állami főgimnázium egész tanári kara, a reáliskola képviseletében dr Firhás 'Oszkár tanár, dr. Kaufmann György tankerületi főigaz­gató, dr. Nváry György kereskedelmi iskolai fő­igazgató. Kiss Károly tanfelügyelő, dr. Zsögőn Béla postafőigazgató, az ügyvédi kamara !:ép­viseletéhen dr. Széli Gyula, az államépitésziMi hivatal képviseletéhen Oravetz Győző, a Bar'fS Szövetség képviseletében Czigler Arnold. Eze­ken kivül Kolb Árpád pcnzügyi^azgaté, Ber­zenczey Domokos műszaki főtanácsos, dr. Kószó István, Kiss Ferenc, dr. Mcskó Zollán stb. Feltűnt a vacsorán, hogy Pctrik Antal, aki •más alkalmakkor elmaradhatatlan tagja volt a miniszter kíséretének, most nem volt a te­remben látható. Kiderült, hogy az emeleti teremben vacsorázott kisebb társaságban. Az első pohárköszöntőt dr. Afgner Károly főispán mondotta. Szeged közönsége eddig is megülte ezt a kettős évfordulót, de a társa­dalmi körök külön-külön ülték meg. Ez az első alkalom, hogy együtt ünnepel társadalmi és politikai különbség nélkül a város egész közönsége, hogy testvéri együttérzését doku­mentálja. Ma, amikor az orosz dumping és a munkanélküliség veszedelme fenyegeti a ma­gyar társadalmat, az összefogásra ismét nagy szükség van. Klebelsberg Kunó kultuszminisz­terre iiritl poharát és felkéri ünnepi besté­dének megtartására. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter nagy taps közben kezdette meg beszédét. — Megkísérelték hajdan ünneppé tenni dprt'is 11-ét is, de ez nem sike­rült, mert nem a nemzet 7síkéból fa­kadt — mondotta. Nem sikerült az a kisérlet sem, amely május elsejét kivánta ünneppé tenni, mert ez szétválasztotta volna a társadalmat. Március 15-s a magyar nemzet ijazi ünnepe, amelyen nem fekete és nem vörös a zászló, hanem piros-fehér• zóld, Ausztriától elváltunk már, azért március idu­sa ma is eleven nemzeti ünnep. A viszonyok megváltoztak, de a nemzeti érzés a régi ma­radt. Nagymagyarországon meg volt az integ­ritás és törekedtünk a függetlenségre, ma a függetlenség vari meg, de nincs területi épség, mintha valami gonosz démon játszana velünk, rte nem elég érzéseket ápolni, polgári munkával cselekedni is kell. Erősíteni kell a nemzetet, hogy képessé te­hessük nagy céljainak elérésére. Ma is szükség van programpontokra, mint 1848 márciusában volt. Az egyik pont az alföldi gondolat, a másik a városi gondolat lehet. Az alföldi gondolat mögött súlyos nemzeti tragédia rejtőzik, mert minden, csapás, amely a nemzetet érte, első­sorban az Alföldet sújtotta és a nemzet nem telje jóvá az Alföld csapásait. Az Alföld nem kapta meg azt sem, amire szüksége lett volna, de elveltek mindent tőle, pénzt, katonát egy­aránt. Az alföldi gondolat tartalma az, hogy az államnak jóvá kell tennie, pótolnia kell kulturában és gazdasági téren egyaránt min­den mellőzést, amely az Alföldet érte. — A magyar vidéki városok terv­szerű felkarolására is szükség van. A népszámlálás adatai szerint Budapest a népességi szaporulatnak majdnem felét ma­gához szivta a vidék, de elsősorban a vidéki városok rovására Csak. három város kivétel, Szeged, Debrecen és Pécs, amelynek kielégítő volt a fejlődése. Szegeden, a hozzánőtt kőz­sé;» ' kel együtt 165.000 ember él, ami már kül­földi viszonylatban is nagyvárost jelent. Bá­kosi Jenő fölállította a 30 millió magyar esz­ményét. Eszmények nélkül ember nem él­het. Fel kell állítani azt az eszményt, hogy Szegeden ÍO év alatt 200.000 ember­nek kell élnie. Ennek természetes alapfeltétele a gazdasági jólét megteremtése, amely alapja a kultú­rának is. — Ezen az uj március 15-én uj célokat kell felállítani, hogy megkezdhessük a mun­kát az uj célok eléréséért. — Ez a mai nap nemcsak a szabadság­harc omlékét jelenti, hanem az árvízkatasztró­fáét is. Fogjunk össze, hogy egy második gátszakadás ne következzen be, hogy ez a váios fejlődjék, gyarapodjék, hogy nagyvá­rossá legven. (Hosszantartó éljenzés és taps.) A miniszter nagy tetszéssel fogadott beszéde után dr. Somogyi Ssllveszler polgármester tartott beszédet. A kultuszmi­nisztert, mint a város díszpolgárát, mint az irás, a szó és a cselekedet hivatott katoná­ját ünnepelte Majd összehasonlította Szeged történetét az ország történetével. Szegedet is nagy katasztrófa érte 1879-ben, amikor elpusz­tította az árviz, de a pusztulásból a szenvedés, a munka újjá tette. Magyarországot Trianon­ban érte gátszakadás. A szenvedés, a munka és a hit ezt a katasztrófái is jóvá teheti. A rekonstrüktor ebben a katasztrófában a kul­tuszminiszter, aki Szegeden dolgozik és akit ezért a munkájáért szenet, becsül a város egész társadalma »vallási, politikai és foglalkozási különbség nélkül*. A polgármester beszéde után a vacsora kö­zönsége ismét hosszasan ünnepelte a kultusz­minisztert. Több pohárköszöntő nem hangzott el, a kultuszminiszter éjfélig együtt maradt a va­csora résztvevőivel. v Péntekre várható a tiszai árterület elöntése (A Délmagyarország munkatársától) A Délmagyarország már jelentette, hogv a tavaszi áradás folytán nagyobb víztömegek zudultak alá a Tiszán. Szerdán volt eddig a legnagyobb ára­dás, amikor is a Tisza óránkint átlag 10 centi­méterrel áradt. Csütörtökön, amikor az áradás kulminálását várták, a viz aránylag hamar el­vonult, ugy. hogv az áradás csütörtökön nem multa felül n szerdait. Az ujabbi jelentések szerint pénlekre nagyobb víztömegek várhatók és való­színűleg ez az áradás már el fogja önteni A Tisza árterületét. Ebben az esetben a tŐltísi mun­kálatokhoz szükséges föld kibányászását bizonyta­lan időre abba kell hagyni. Katonai rohamcsapat indul Newyork államban a csempész­király elfogatására (Budapesti tudósilónk telefonjclentéte.) Newyorkból jelentik: Newyork állam hadere­jéből csütörtökön hajnalban rohamcsapat in­dult Jack Piamond, a hlr'S csempészkirály ellen. puskákkal, revolverekkel, könny­j fakasztó Txunbákkal és fényszórókkal felszerelt rohamcsapat 50 főből állott A roham azonban nem sikerült, mert Jack Piamond acronl há­zából, amely valósággal erőddé volt átala­kítva, m°gszökött. Íróasztalában megtalálták azoknak a névsorát, akiknek a csempészárakat szállította. fl borfogyasztási adó leszállításából nem lehet jelszét csinálni Hz egységes párt Ölése Budapest, március 12. Az egységes párt csütörtö­kön este Pesthy Pál elnöklete alatt ülést tar­tott, amelven a kormány részéről gróf Bethlen István miniszterelnök, gróf Károlyi Gyula, Mayer János és Scllovszky Béla miniszter jelent meg. örffy Imre utalt arra, hogy a borfogyasztási adó kérdése sürgős intézkedést tesz szükségessé. Mayer miniszter válaszában kifejtette, hogy a kormány állandóan foglalkozik a bortermelés problémájával. Gróf Bethlen István miniszterelnök szintén vá­laszolt a felszólalásra s hangoztatta, hogy a maga részéről is mennyire szükségesnek tartja az uj szezon elején, amikor a gazdának kiadásai vannak, a régi készlet értékesithetővé tételét. A kérdés azonban komplikált. A bortermelésben az egész világon tulprodukció mutatkozik. Ezért csökken­tek mindenütt az árak. Ez azt mutatja, hogy mé­lyebbre ható intézkedésekre is szükség van. A kormány a jövő szempontjából foglalkozik a szőlő­termesztés minden ágának kereskedelmileg gyü­mölcsözőbbé való átalakításával. Mindehez azon­ban idő és pénzbeli támogatás kell. Ami a bor­fogvaszlásl adót Illeti, ennek elintézése a közeé­gek háztartásáról szóló törvénnyel kapcsolatos. Ez a tőrvényjavaslat már készen van s húsvét után már a parlament foglalkozhatik vele. Lehetővé válhatik a borfogyasztási adó csökkentése, a bor árnivójának visszaesését azonban messzebbmenő okok idézték elő s azért nem szabad túlzott re­ményeket táplálni a borfogyasztási adó leszállítá­sával kapcsolatban. Nem szabad ebből a kérdésből jelszót csinálni. Meg kell gondolni azt Is. hogy a többi szesztermelési iparágak, amelyek élvezeti cikkek formájában hozzák piacra gyártmányaikat, szintén fizetnek adót. A kérdésnek végül adózási szemponton kivül szociális oldala is van, mert nem lehet a kivánt intézkedéssel az a célunk, hogy a bortermelő lakosság fogyasztását káros módon ne növeljük. Patacsl Dénes és Bessenvey Zénó felszólalásai után gróf Bethlen István miniszterelnök rámutatott arra, hogy a kormány a borfogyasztási adó csök. ke illéséi vette tervbe, nem pedig a borfogyasz­tási adó eltörléséi. A borfogyasztási adó eltör­lésétől nem lehet várni gazdasági előnyöket, sőt a borfogyasztási adó eltörlése a borfogyasztást olyan mértékben növelheti, amely káros lehel a nemzet egészsége szempontjából te. A kormány­nak az a nézete, hogy a szőlőtermelés kiterjesz­tése nem kivánstos ott, ahol gyenge minőségű bor terem. A pártértekezlet után társasvacsora voll

Next

/
Thumbnails
Contents