Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-01 / 26. szám

s DÉLMAGYARORSZAG 1931 fanuár SO. farsan pásár! Az összes báli dolqok: ISOrSSüIldlf, csípőn, tflllftk, gpifitáijöSí, csaltok stb. óriási választékban, úgyszintén nagyon előnyös szabott árakon Pollák Testvéreknél. Külön fehérnemű osztály. Nagy kalapraklár. A világhirü G. F. B. Bembergselyem harisnyák gyári lerakata. fórfl frochlngcií, gallér és nijakkciidök ab< RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK bla: dr. 9nb6 LAszló 63 EbedI A XVIII. század közepén élt Szegedfn egy ilyen nevü család, melynek eredet! neve Szabó volt. Az esztergommegyei Ebed községből iclc jött Szabó Imrét, mint nem kívánatos elemet, kiutasították a városból; 6 azonban visszatéri és itt Ebedi Imre névsn családot alapitolt. Ebei. Ebei, másként Ebelik János ácsmester volt a XVIII. század végén; iparát 1800 után özvegye folytatta. Ebele. 1812 március 22-én elhalálozott Ebele Magdolna Ugy látszik, a Pfann családhoz tartozott, mert nevére ezek tettek misealapitványt a rókusi templomban. Eberbandlschiih. Eberhándtschuh K ereszfütty lakatosmester volt a XVIII. század közepén. 1743-tól 1745-ig és 1755-ben céhmestere volt a lakatos, órás és puskamüves céhnek. Feleségét, Katalint főbenjáró bűn miatt halálra Ítélték; Mária Terézia azonban megkegyelmezett neki Kereaztély mester 1758-ban halt meg; műhelyét fia, József vette át, ki szintén lakatos volt. Ebfis. Az 1522-iki egyházi tizedjegyzékben szerepel, mint Hajnal-uccai lakos Eoces Ambrus, akinek nevét Ebös-nek olvasták. Ebner Ez a család ma az Endrdniji nevet vfseli. A családi hagyomány szerint az Ebnerek' Fegensburgből származnak; német birodalmi nemeslevelük megvan a regensburgi levéltárban és e nemeslevél hiteles másolatát a szegedi városi levéltárban helyezték el. A szabadságharc előtti időkből igen keveset tudunk a család múltjáról. Ugy látszik, hogy legelőször Ebner József szabómester került Szegedre, ahol 1783-ban felvették a polgárok közé. A lanáesi jegyzőkönyv szerint ez az Ebner József az ausztriai Srhönkirchből került Szegedre. 1801-ben a szegedi szabók céhmestere Ebner József. Ennek a szabómesternek a fia volt Ebner József, aki papi pályára lépett s a negyvenes években a csanárli egyházmegyében szentpéleri plébános voll. Ebner plébános a vakok országos intézetében 1840-ben hatezer váltóforintos alapítványt telt egv szegedi származású vak számára. 1846-ban a szegedi kisdedóvóra 30 frlol adományozolt. a gimnáziumban pedig 450 forinlos alapi'ványt tett, hogy ennek kamalából évenkint hal aranyat adjanak annak a VIII. osztálybeli tanulónak- aki a hittanból a legkiválóbb előmenetelt tanúsítja. A váci siketnéma intézetnek is adott Ebner plébános 2000 frtot egy szegedi siket néma nevelésére. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik az Ebner-Endrényi családi alapítvány, 5429 frt alaptőkével, melynek kamataiból két tanulót jutalmaznak; az ösztöndíj odaítélésénél a család legidősebbje meghallgatandó s a családból származó ifjak előnyben részesitendők. Ifjabb Ebner Józsefnek, a papnak nővére volt' Viktória, akiről azonban nem tudunk egyebet, mint ami 1831 január 11-én kelt végrendeletéből kitűnik. Ebner Viktória ekkor már özvegy volt; férjének Krauthakker József volt a neve; három gyermekük volt: Erzsébet, akinek kiházasilása háromezer forintba került és aki már 1831 előtt meghalt, Jozefa és József. Jozefa lett az állalános örököse Krauthakkernénak; Józsefra, aki katona volt egy svalizsér ezredben, az anyja csak egy ágyat hagyott s a hagyatékban levő készpénz és pénzkövetelés felerészét. A végrendelet szóvegéből kitűnik, hogy Ebner Viktória alvja, Ebner József szabómester 1831-ben. még életben volt. Ebner Antalt a választott polgárok névjegyzékében találjuk 1834-ben. Ez az Ebner Antal 1840-ben a belvárosi kaszinó pénztárnoka. 1861-ben magyarosi!otta a nevét EndréngUve. (A család további történetét I. e cimszó alatt.) Ebner Antal, mint az ő korában a szegedi értelmiség minden lagja, liberális volt; 1815ben önként vállalta magára a közterhek viselésében való részesedést. 1864-ben halt mag, 63 éves korában a család tudomása szeriot; tehát 1801-ben születhetett és fia lehetett a Szegeden 1783-ban letelepedett Ebner Józsefnek. Foglalkozására nézve a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak a pénztárosa volt az ötvenes években. A szegedi piac GABONA- ÉS TERMÉNYPIAC. A legutolsó hét üzleti napjain hiányzott mindennemű külföldi ősztönzés és igy az áraknak csak mesterséges varriációi voltak, melyeket az intervenció 10—20 fillérrel szokott egyik hétről a másikra változtatni. Búzában csak kimondott Jó minőségekre van vevő, llven pedig elenyészően csekély van a környéken. A rozs iránt teljesen megcsappant a külföldi érdeklődés, az árak azonban tartják magukat. Erősen emelkedett ehéten a tengeri, de csak a készáru, minek folytán a jugoszláv import a határmenti állomásokon már ismét rentábilis. A szegedi piac legutolsó árai: Buza 14 00—14 50, rozs 8.80-8.90, zab 1950-19.75, árpa 15.50—16 00, tengeri 1270 —1280, korpa 11.00—11.50 pengő. ŐRLEMÉNYEK. Az egész ország — nem is bftszelve a külföldről — visszhangzik az idei rosszminőségü lisztektől, ugyanakkor hír érkezik, Ijogv a mnlniokban egyre-másra pecsételik a mintákat, sajnos nem a vevők — hanem a pénzügyi közegek, mert állítólag a lisztek a megengedettnél fehérebbek. Ameddig a liszt egységes forgalmi adó kulcsa meg nem lesz oldva, addig egészséges lisztüzletről beszélni nem lehet Az üzlet a hét folyamán állandóan lanyha vmlt. Tovább is dupla fogos márkás nulláslisztekben van kereslet. Kény érliszlek kőzött főleg az olcsóbb &os és 4 es szám keresett. A rozsliszt tovább is keresett. A korpa ára jól tartja magát. Szeged- és tiszavidéki malmok átlapos jegyzése forgalmi adó nélkül: Ogg 29. Og át, 0-ás 28. 2-es 26, 4-es 25, 5-ős 22, 6 os 21, 6V«4es 20|, 7-es 15, 8-as 12. F 11 pengő 50 fillér. Rozslisztek: 0-ás 24. 2es 20, 4-es 18, 8-as 12, F 1150 pengő. TARHONYA ÉS TÉSZTA ARU. Kardos »z*#edl tarhonya é» tésztaarugrár heti Jelentése: A tojásárak olcsóbbodása folytán a tésztaáruk árai ismét olcsóbbak lettek. Mai nagybani irányárak: Kéltojásos házi tarhonya —84, kéttojásos házi tarhonya verseny minőségben —-79, kéttojásos csőtészta fél kilogramos dobozokban 110, kéttojásos levestészta (gége, mintás, esavart, egytizedes doboz) 1-32, kéttojásos főzeléktészta íkocka, metélt) 1.02 pengő kilogramonként, Egytojásos és tojásnélküli áru megfelelően olcsóbb. PAPRIKA. A mai hetipiacon az árak és az irányzat ismét változatlan volt és a mai nagykereskedelmi Arak a kővetkezők: Édesnemes paprika 290, édesnemes belföldi 2 60, félédes paprika 340, I- rendű rózsapaprika 2.10 kilogramonkint. FŐZELÉKEK. A főzelékek piacin a burgonya jelentős szilárduláson ment keresztül és egyes fajokban további emelkedés nincs kizárva A száraz főzelékek piaca változatlan. Fehér burgonya 8, Woltmann-burgonya 8, Ella-burgonya 9, őszi rőzsaburgonya 13, nyári rózsaburgonya 18, kifliburgonya 22, takarmányburgonya 6, vöröshagyma 6, fokhagyma Ta. 60, fehérbab, válogatott 40, borsó, hántolt, egész 55, borsó, hántolt, feles 44, lencse 0-ás 90. lencse l-es 64, lencse 2-es 40, mák, kék 85, mák, szürke 75, méz, pergetett akác 135 pengő. MÉSZÁROS ÉS HENTESARUK. Marhahús I. r. 2.40, II. r. 2.20, III. r. 1.60, máj —80, velő 1.80, tüdő —.40, vegyescsont —60, velőscsont 120, borjúhús I, r. 340, II. r. 280, III. 2.00, máj 2.80, velő drb. —.90, tüdő 1.40. csont —.60, sertéskaraj 240, comb 200, tarja 2.00, lapocka 2.00, oldalas 1.60, fej.láb 120. zslger 120, vesevelő 1.60, szalonna zsirnak 150, háj 170, zsir 1.70, tepertő 2Q0, füstölt szalonna 200, abált szalonna 200, csemege szalonna 2 20, sózott szalonna 1.60, oldalas füstólt, nyers 2-80, oldalas füstölt, főzve 300, karaj császár füstölt, nyers 360, karaj császár füstólt. főzve 4 20, sonka füstölt, nyers 4 60, sonka főzve 6.00, parizer, virsli ,szafaládé 280, sonkakolbász 3.80, nyári szalámi, friss 3 80, nyári szalámi, száraz 4.00, májpástétom 3.60, disznósajt 280. kolbász I. r. 3.20, kolbász II. r. 2 40, kolbász, marhahús 1.40. kolbász, sütni való 280, vegyes felvágott 3.40 pengő kilogramonkint. Bitó haicsarnok Szeged szab. k r. vAroa halászati főbérlő Leszállított árban árusít élő és vágott 85 iísza! halakat ÍLLATSZÉREÍT legolcsóbban az Apolló illái szertárban j szerezheti be. Károlyi u. 1 Városháza épület és j Boldogasszony ingánit 9. Hajós-cukrása háza. « 67 ami mellen folytathatta tovdfib kaldszosok és ltapdsok termelését. f&rrdelmét azonban megsokszorozhatta 1 - Szép gyilmölcsfaoltvdnyokkal legfobban bevdít faftdkban olcsón szolgdlt mm . . .. . . . _ fn„<XH o. \ TUblzke. pöszméte, mdlna. földieper és gyümölcs* Kolauch Károly gazdasága SZCgCd. (PCIOfl sugárul 84.) vadoncok, maüonla és tfiuya nagy mennyiségben 1 Gyümölcsösltse szántóföldlét. rerfelmá/ azanban measokszorozhatta 1 - Szép ayUmölcsfaoltvdnyokkal legfobban bevdít