Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-01 / 26. szám

1931 február 1. Szabályozható nyilvánosság Irta: Dán! János, * szegedi Szakszervezeti Bizottság elnöke. A tévedés — mélyen tisztelt olvasó — ki van zárva. Ez szegcdi specialitás, külömb mint a paprika és a tarhonya. Igenis a közgyűlés nyilvánosságát: szabályozzák. Hogy ki van a szabályozókészülék mellett/ még nem tudjuk. (Jó lenne, ha az illető jelentkezne, hogy legközelebb inditványt íehessen tenni egy uccának nevére való megkeresztelésére.) Az ország tőrvényhatóságainak működését törrény irja elő. Igy a nyilvánosságra vonatkozóan is rendelkezik (1929. XXX. törvénycikk 31. §.), még pedig olymódon, hogy jogot ad a város polgárainak at ellenőrzés gyakorlása. Adva van tehát a jog, amelleyel én, városi polgár, élni szándékozom ugy, hogy az előttem nyitvalévő nyilvánosság karzatán megjelenve, figyelemmel kisérem az általam megválasztott közgyűlés tagjainak működését, hogy a választások előtt tett Ígéreteiknek megfelelően végkötelességeiket A pénztáros nem szabhatja meg ellenőreinek, hogy mikor rovancsoljanak. A közgyűlés elnöke ílem szabhatja meg, hogy a városi - polgár mikor ellenőrizhet, főként pedig, hogy személy szerint kik ellenőrizzenek. Kisguczi Péter földműves, Szabó János lakatos ugyanolyan joggal végezhetik az ellenőrzést, mint — teszem fel — az alsóvárosi zárda kedves növendékei Folthátánfolt Istvánt ugyanolyan jogkör illeti meg, mint Vasaltnadrág Tihamért. Nincs tehát joga a közgyűlés kapujában álló rendőrnek az ellenőrzést gyakarolni akaró városi polgárt molesztálni és megkérdezni kedves közvetlenséggel, hogy mi a foglalkozása. Ha pedig az illető bemondja, hogy ő például lakatoslegény, akkor hátra arc, indulj! módon küldjék el a városháza elől, ha pedig az illető városi polgár szerényen tlltaíőzör mereszkedik,' akkor jón az igazoltatás. Érzik-e az illetékesek, hogy az ilyen fel járásért felelősséggel tartozpak? Erzik-e a közgyűlés pártjai, hogy. amennyiben a jövőben hasonló esetek megismétlődnek, ők is felelősek lesznek, mert tudniuk kell, hogy nemcsak a szocialista munkásokat érte ez utóbbi közgyűlésen sérelem, hanem olyanokat Js, akik szavazataikkal más pártokat juttattak mandátumokhoz. A munkanélküliség égető problémáját nem lehet Jyugtalanitó módon elintézni. Ez nem megy sem kardlappal, sem olymódon, hogy kirekesztjük a Folthátánfolt Istvánokat a közgyűlésről. Ilyen Irányban kell állást foglalni a közgyűlés többi pártjainak is. DÉLMAGYARORSZAG Szenzációt kelt és általános megelégedettséget vált ki az az örvendetes esemény, hogy városunk legnagyobb, legrégibb és szolidságáról elismert cége, a FÖLDES IZSÓ ruhaáruház Klauzál tér3.sz.alaffi a Kiss D.-palotában megnyitotta uj helyiségéi, Legújabb hazai és angol dus választékú szövetraktárral rendezkedett be a cég, hogy a megnagyobbított angol uri szabóság özemét a legkényesebb igényeknek megfelelőleg a legiutányosabb árakon és a legjobb kivitelben bocsássa t. vevői rendelkezésére. „KORDMUUU" legjobb. legiutányosabb. legdivatosabb Mivei Vlskosa anyagból mmtR minőség ítészül eddigi Vlskosa minőseiméi (akárcsak a Bemberg anyagból) Venus gyöngyszövésii harisnyának nevezem el, melyből ........... 3 pár garantált hibamentes viskosa anyagbél, falsvarrással, mosóselyem harisnya, nálam I'IO* Fehér &JI9/CA * (Blau Lésrió melleiig eégtáblás 1^1 IPUÍM Cég Széchenyi tét 15; sa. Fióküzletem nincs! Nézze meg szenzáciés kirakataimat! CSILLAGOK Irta Tonelli Sándor. Előre elárulom, hogy ebből a cikkből nem lesz haszna senkinek, aki- elolvassa. A cikk ugyanis a csillagokról szól, már pedig amit a csillagokról tudunk, azt a gyakorlati életben nem nagyon lehet hasznosítani. Valami azonban, ami nem hasznos, lehet nagyon érdekes, aminek a példáját szolgáltatom én, aki egy csillagokról szóló könyvet, ami pedig meglehetősen messze áll a saját mesterségemtől, a legnagyobb érdeklődéssel tudtam végigolvasni. Megtudtam például ebből a könyvből, hogy a csillagok száma, amelyeket tiszta éjszakán szabad szemmel láthatunk, köi-ülbelül halezer. Aki nem hiszi, számolja utána. Ha teleszkóppal nézzük az eget, ez a szám megsokszorozódik. A legnagyobb csillagászati látcsővekkel látható csillagok száma néhány száz millió, A mi naprendszerünk c$ak egy parányi cosportja a tejút nevü spirális ködfoltnak, amelyben a csillagok számát háromezer millióra becsülik. Ilyen kődfolt lejiet még néhápv millió, melyek közül azonban a legközelebbi is körülbelül egymillió fényév távolságra esik tőlünk, ami azt jelenti, hogy egymillió esztendeig tart mig a fcny onnét eljut mihozzánk. Ezek körülbelül fogalmat nyújtanak róia, hogy mi az, amit csillagászati számoknak nevezünk. Aki azonban asztronómiával foglalkozik, annak tudni kell. hogv a legközvetlenebb ógi ismerőseink, a nap kivételével nem is csillagok. A Mars és a Vénusz csak közönséges bolygók, a hold meg pláne csak mellékbolygó, amelyek idegen égitestektől függenek és azoktól kapják a Tényüket. Igazi csillagok csak a saját fénnyel biró állór-sillagok, amelyek közé a mi napunk is tartozik, — igaz, hogy csak a legkisebb állócsillagok egyike. De még az állócsillag elnevezés sem állja meg a tud-> mány tüzpróbáját. mert ezek is mozognak, csak nem kór- ?agy ellipszis-alakban, mint a bolygók, még pedig igen tekintélyes, másodperce,íként 10—10C mérföld sebességgel. ' A távulságokat illetően elég annyit mondani, hogy a nap tőlünk 92,900.000 mérföldre esik, a következő legközelebbi csillag pedig 25,500.000,000.000 mérföldre. Lehet, sőt valószínű, hogy ezek a csillagok, helyesebben napok, éppen ugy'önálló naprendszerek Középpontjai, mint a mi napunk, de bizonyítani nem tudjuk. Ha vannak ls bolygóik, az> kat az óriási távolságok mellett, melyekben a mérföldek ezrei orgiákban tobzódnak, már meglátni nem tudjuk. ~ 4 Nem szabad azonban feltételezni, hogy a naprendszer, ahol egy központi nap körül keringenek a belőle kiszakadt bolygók, egyedüli rendszer-tipusa a csillagok világának. Lehet ugyan számtalan, a miénkhez hasonló naprendszer, mégis a modern csillagászok ugy vélik, hogy a naprendszer-tipus nem a normális formája a csillagképződésnek. Központi napból és bolygókból álló naprendszer csak akkor jön létre, ha a fejlődés kritikus stádiumában, — a kritikus stádium alatt a gázoknak félszilárd anyaggá való sűrűsödését kell érteni, — egy másik csillag véletlen közeledése rul>l<anást idéz elő Olyan eset ez, amely millió csillagnál talán egyszer fordulhat e!ó Amellett elmélet, még pedig a legtisztább elmélet, mert soha ilyen naprendszer-képződést ember közvetlenül észlelni és érzékelni nem fóg. Hogy az önálló nap, vagy a bolygórendszerrel kapcsolatos nap nem egyedüli típusa a csillagvilágnak, azt 1650 óta tudjuk, mikor Jean Baptiste Riccioli a Nagy Medve csillagképében az első kettős csillagot felfedezte. Azóta, hogy a csillagászati eszkőzök tökéletesedtek, már majdnem tizenötezer kettős csillagot ismernek. Hogy mik ezek a kettős csillagok, azt laikus módon legjobban ugy lehet megmagyarázni, hogy valamikor egy-egy gáztömeg kettészakadt, de a két rész közül egyik sem lett alárendeltje a másiknak, hanem külön nappá alakult. Megvan a külön fénye, külön csillagászati egyénisége, de fizikailag egybetartozik a másikkal, attól elválni nem tüd, esetleg ugyanazon a körpályán mozog Szabad szemmel mi egy csillagot látunk, a csillag mindig ugyanazon a helyen is látszik, mert a körpálya innét a földről nézve oly kicsiny, hogy sem a kettősséget, sem a helyváltoztatást érzékeim nem tudjuk. Azt minden félig-meddig iskolázott ember tudja, hogy a napok, vagyis a sajátképpen! értelemben vett önálló csillagok egyáltalán nem hasonlítanak a mi földünkhöz, amely már kihülőfélben van és saját napjától kapja a felületén levő szerves élet fentartásához szükséges melegmennyiséget. A csillagok izzó gáztömegek, amelyeknél ez az izzási állapot adja meg a fényt és ragyogást. Azt már én a legkevésbé sem tudom megmondani, hogv a kiszámítás miként történik, de a csillagászok állítják, hogy vannak csillagok, melyeknek centrális hőmérséklete 40,000.000, felületi hőmérséklete pedig 10,000.000 fok Celsius. Nagyon szellemes számításokkal nég azt is megállapították. hogy wmak csillagok, amelyeknek sűrűsége a levegő sűrűségének századrészét sem érik el, szóval megközelítik azt, amit mi légüres térnek nevezünk, viszont vannak csillagok, melyeknek sűrűsége a viz sűrűségének hatvenezerszerese. Hegy ez miként lehetséges, én nem tudom és megelégszem azzal, hogy a csillagászok sz egyiket imperfect. a másikat pedig superprefect gázállapotnak nevezik. Mindezekben én nem kételkedem és nem is kételkedhetem, meri laikus Tétemre kénytelen vagyok elfogadni azt, arnií a szakemberek állítanak. Ezeken tulmenőleg azonban azt is mondja az a csillagászati tanulmány, amelyet olvastam, hogy az álló csillagok, helyesebben azok a csillagok, amelyeket mi állóknak látunk és ismerünk, a mindenség keretén belül két főirányban mozognak. Nevezzük ezt a két főirányt csillagok áramlásának. Hogy ezaz áramlás lehetséges, szintén nem vonom kétségbe. Ha lehetséges a bolygórendszer, ha lehetséges a kettős csillag, akkor miért ne volna lehetséges még egy vagy két nagy áramlás, amelynek alá van vetve az egész csillagvilág. A kétkedésem csak ezután kezdődik, Megütközöm egy kifejezésen: a mindenség ke