Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-08 / 31. szám

IffiTWAGYAIIOItSZÁG tmmmmmmmmmi>Jwm!!!>M:'mm< február l 13 Pengő havi részletre Standard! 23 „ „ n Philips Kerékpárok Varrógépek Gramofonok c»efc«y r<»rle(OrrM»rF! 15 Déry Gépáruház. Hálózati Rádiók Hol volt, hol nem volt... Móra Ferenc mesekönyve At ember életének állandó és örökös kísérője ' ® mese. Az emberiség bölcsője mellett ugyanúgy, mint a gyereké mellett ott voltak és ott vannak mindig a mesemondók. Amikor ez a mesemondás m írott betűn keresztül az irodalom területére nőtt, megszületik az éposz, amely nem más, mint egy hatalmas nemzeti mese. Az embert mindig érdekelték az életnek és a kozmikus léinek ködbevesző titkai és ez az érdeklődés sziu-öröraös raké' tábat gyújtogatott föl az emberi fantáziában. Ezeknek a színes rakétáknak a fellobbanásából meg. születik a mese. A mese tehát nem véletlen szülött. hanem egy nagy és az emberi lélek mélyéről fakadó érdeklődés kielégítésére irányuló kísérlet. Táplálék, kenyér, viz és levegő, amellyel az ember a fantázia éhségét jóllakatja. Nagy és fontos szerepe van az emberiség és az emberi fejlődésben a mesének. Különböző korok divatos meséi tanúbizonyságai annak, hogy az emberiség hogyan próbálta az ismeretei és az élet Htkaí kőzött tátongó szakadékot a fantáziáján keresztül áthidalni és hogyan próbálta megközelíteni a transzcendentális elérhetetlenséget A mese egy óriási sóhaj, egy hatalmas vágy szülötte, amelyen keresztül az ember kitárja a" karjait és a maga életének sikjúba szeretné beleőlelni az egyetemes élet titkait. Ameddig a kulturhistóriai kutatások nyomán visszapillanthatunk, az emberi fejlődés történetében már találkozunk az emberi élet eme örök kísérőjével, a mesével. A mithoszok egy egészséges nép meséjévé terebélyesedtek és egy egész emberi közösség lelki és szellemi készségének szolgáltak táplálékul, A különböző tulajdonságokkal íelriiházott istenek voltak e nagy és hatalmas nemzeti mesének az alakjai és az ő cselekedeteik tették ki a meséik tartalmát. Természetesen az emberi lélek és szellem fejlődésével más és uj mesék szükségessége áll elő. Uj és uj táplálékokra yolt szüksége az emberi fantáziának a mesékben, amelyekben a tartalom mindig változik ugyan, de a célja is rendeltetése mindig ugyanaz; betölteni az emberi tudás és az élet titkai közötti távolságot. Az irodalomtörténet bizonyságot nyújt arra, hogy a nagy írók mindig előhírnökei voltak az emberi lélek és az emberi szellem bekövetkezendő nagy változásainak és hogy ők ösztönös megérzésükön keresztül hirdetői voltak olyan igazságoknak és törvényszerűségeknek, melyeket a tudomány csak később formált a maga "eszközeivel tudományos igazságokká és tételekké. Az igazán nagy író mindig az elkövetkezendő idők záloga és a munkája egy eljövendő beteljesülésnek előbimöke. Az ő jelenbe gyökeredzőnek látszó élete a messze jövőbe tekint és felsejtődnek lelkében és fantáziájában az emberi fejlődés nagyszerű kontúrjai. Móra Ferenc most megjelent: Hol volt, hol nem troli.., cimü mesekönyve bizonyság arra, hogy nagyszerű irói és művészi ráérzésével észrevette azt az óriási változást, amely az utóbbi évtizedben a világ külső arculatát is megváltoztatta, de külőaősképen azt az átalakulást, amely az emberi lélekben végbement. Ami még nemrégen a valóság volt, az élet elmaradhatatlan tartozékának látszott, az nemsokára már csak emlék lesz és a már most elkövetkezendő generáció csak az elődök meséiből nyerhet tudomást arról, ami régen még élet és mozgás volt. Kétségtelen, hogy az egész világnak ez az észrevehetően gyors mechanizálódása, mint minden külső változás, csak látható megnyilatkozása és következménye az emberi lélek és az emberi szellem átalakulásának. Ennek a nagy változásnak és a fejlődésnek elkövetkezendő útjára való rálátásnak tanúbizonysága Móra Ferenc mesekönyve. A felnőtt ember kérdezve és csodálkozva áll meg: hová tűntek az ő meséinek bűvös alakjai: a kegyetlenkedő vasorrú bába, a boszorkány, az ördög, az a sok véres história, ami felcsigázta fantáziáját, de borzalommal is töltötte el. Hová tűntek el a sehoJ-nincs országok, égigérő emberek és bűvös varázslók, mind a valószinütlenségbe és a megfoghatatlanságba érő mesevilág, amellyel körülfonták az ő gyermekéveit, A fölnőtt ember csodálkozik és kérdezve áll: hogyan, Íját így is lehet mesélni a gyerekeknek, ahogyan Móra Ferenc teszi! Hiszen ezek a mesék az ő meséivel való összehasonlításon keresztül valószerű és életes történeteknek tűnnek fölt Móra Ferenc meséi pedig valóban mesék, dacára annak, hogy gyökérszálal a valóság talajába ágaznak. Az ő meséi is a mesék őrök rendeltetésével teremtődtek, azzal, hogy feleletet adjanak a gyermekemberben ágaskodó kérdésekre és jóllakassák a gyermekfantáziát. Ha a mai ember betekint a gyermekszobába, akkor feltétlenül észreveszi, hogy Ott is óriási változás történt és a gép, a valóságnak ez az egyik legmateriálisabb megtestesítője, kegyvesztetté tette a régi gyermekjátékokat és a mai gyermek nem »lovagol fűzfa sípot fujvat, hanem a kis automobil volánját fogja, vagy ha ilyen nincs neki, összetesz két széket és a fantáziája segítségével azt motorrá változtatva, kupluugot és féket igazit kicsi kezeivel A gyermekszoba e nagy átalakulásával párhuzamosan tapasztalható a gyermeki lélek és a gyermeki érdeklődés átalakulása is. A csodára várás helyét elfoglalta az élet és a valóság iránti érdeklődés és a gyermeki fantázia feleletet kérő kíváncsisággal fordul a gyermekszobába behatoló valóság titokzatos megnyilatkozásai felé. Móra Ferenc könyve mindennek a gyermek lelkében történt nagy változásnak a felismerésével és a megváltozott gyereki érdeklődés megfelelő módon kielégíteni akarásával íródtak. A felnőtt ember életében is megtaláljuk a mesét, ahogyan a játékos kedve egész életén keresztül kiséri az embert és a különbség csak az ezt kielégítő eszközökben van, amelyeknek a kis autóktói és a bicikliktől a kártyáig és lóversenyig megmérhetetlen nagy skálája" van A legtöbb embernél kimutatható, hogy ezt az örökös játékosságot a foglalkozásában £ Iryhlinfi'n A fal w^tt = » ¿T^t.«*. - . « irányokban a foiv tonos változásokat. Ugv van az, hogy valami W nak kedvelt és nagyon olvasott irója későbben teljesen elfeledtté válik és nem alkalmas többé felnőtt ember érdeklődésének kielégítésére Eih>1 szemben — és ez az irodalmi klasszlcitás krítí riuma — csak az az iról produktum tudja áthidalni az idők távlatát, amely az örök emberinélmeglátását tartalmazza és ilyenformán alkalma* arra, hogy az egyetemes emberi érdeklődést M, elégítse. Móra Ferenc meséi — ha szabad mesére ezt» kifejezést használnom — a maradandóság pecsét jéi'el vannak fémjelezve, mert a valóság talajából olyan kérdésekre adnak választ, amely az eljő. vendő idők minden gyermekét foglalkoztatni fog. ják. A nevelésben nagy szerepe van a mesének, ahogyan az irodalomnak a felnőtt embernél kimutatható alakító hatása van. "Móra meséinek sokat köszönhet majd a nevelés és egész bizonyosan megállapítható az, hogy az S meséinek olvasása nyomán a gyermekben meglevő szadisztikus haj lamok nem nyernek élesztő tápot és a gyermeki fantázia nem fog benépesedni a kegyetlenség, a vérengzés, a bosszulihegés ínkarnációival. E mesék nyomán a valóság kerül majd eleven, élő kontaktusba a gyermeki fantázia és érdeklődésének iránya, mely képessé fogja tenni őt arra, hogy felnőtt korában is szembe merjen nézni az élet ránehezedő feladataival. Tudni fogja, hogyan keresse problémái megoldásának nyitját és a reál!tás és célszerűség eszközeivel igyekszik majd a maga életének síkjába hozni az egyetemes életet és nem fog menekülni az álmodozások és fantaimagóriák bénaságra kárhoztató birodalmába. Móra Ferenc meséi az igazi irói hivatottság talajából kisarjadzó produktumok, nem tudatos kíszámítottság, hanem ösztönösség szülöttei és egy nagy lelki szükséglet vérbő tápláléka, amelynek jöttére külőnösképen örvendhet az emberi lélek tudománya, mert benne ennek a tudománynak célkitűzése erős támogatóra és nagyszerű segítőre talál. A gyermektársadalom lelkében pedig e mesék olvasása nyomán kisarjad a valóság, az élet, at ember is a jóság szeretetének gyönyörös fája. Dr. Rapaport Samn. A s&egedi piac GABONA- ÉS TERMÉN1PIAC. Az elmúlt hetek árstagfiáciőj« után, különösen a hét utolsó napján erős szilárdság mutatkozott. Az összes gabonanem öek árai 23—30 fillérrel ugrottak. A szilárdságot a kontremin fedezése idézte elő és épp ezért a mai tőzsdei jegyzések ugy magyar, mint külföldi viszonylatban tulhajtottaknak látszanak. A malmok, dacára az utóbbi napok emelkedésének, csak változatlan árak mellett akadtak vevők a búzára és az effektiv rozs arai sem emelkedtek. Sokkal alaposabbnak látszik a tengeri árak emelkedése, ami a készletek lassú fogyásával van összhangzásban. A szegedi piac utolsó jegyzései a következők: Buza 14.60—14.80, rozs 0.00—910, zab 19.50—19.75, árpa 15.50— 15.75, tengeri 12.80-13.00 pengő métermázsánkint. ŐRLEMÉNYEK. Az üzlettelenség a lisztpiacon tovább tart- Barnább számokban még van egy kis kereslet- A budapesti malmok a barna lisztekárait V» pengővel emelték. Takarmánylisztek, korpa és 7.es liszt keresett. Szeged és tiszavidéki malmok jegyzése forgalmiadó nélkül: Ogí 29, Og 28. Oás 28, 2-es 26. 4-es 25 5-ős 22. 6-os 20, 6 és feles 19, 7-es 16, S as 13, F 11.50. Rozsliszt: 0-á* 2*, 2es 22, 4-es 18. 8-as 13. F 11.50 pengő métermázsánkint. FŐZELÉKEK- A főzelékeknél a burgonya szilárdult. A szárazfőzelékek piaca lanyha. F**hér burgonya 8, Woltmann burgonya 8 Ella burgonya V, őszi rózsa burgonya 14, nyári rózsa burgonya 18, kifli burgonya 22, takarmányburgonya 6, vető rózsa, korai 18, vöröshagyma 4. fokhagyma 60, fehér bab .válogatott 34, borsó, hántolt efésí 5, borsó, hántolt, feles 44, lencsp. 0-ás 85, lencse, Les 60, lencse, 2-es 40. mák, kék 85. méz, pergetett, akác 135 pengő métermázsánkint. TARHONYA ÉS TÉSZTA ARU- K«rd»s ízogedi tarhonya é» tésztaárugyir he'i jelentése: A tojásáraa olcsóbbodása folytán a tésztaáruk árai a folyó héten ismét olcsóbbak lettek. Mai nagybani irányárak: Kéttojásos házi tarhonya —84, kéttojásos házi tarhonya, verseny minőségben —79 kéttojásos csőtészta, féikilogramos dobosokban 106, kéttojásos levestészta (gége, mintás, csavart, egytizedes) 1.30, kéttojásos főzeléktészta (kocka, metélt) -—.99 pengő kilogramonkint. Egy tojásos és tojásnélküli áru megfelelően olcsóbb. PAPRIKA« Az árak az utóbbi napokban valamelyest tovább lanyhultak és a mai nagykeres kedelmi árak a következők: Edesneroes paprika 2.80, édesnemes belföldi 2.50, félédes paprika 2.30, T. rendű rózsapaprika 2 00 pengő kilogramonkint. MÉSZÁROS- ÉS HENTESÁRUK. Marhahús T. r. 2,40, II. r. 2.20, III. r. 1.60, máj —80, velő 1.80, tüdő —.40, vegvescsont —.60, velőscsont 1-20, borjúhús I, r. 3.40, II. r. 280, III- 2.00, máj 250, velő drb. —.90, tüdő 1.40, csont —.60, sertéskaraj 240, comb 200, tarja 1.80, lapocka 2.00, oldalas 1.60, fej-láb 1.20, zsiger 120, vesevelő 1-60, szalonna zsjrnak 1.40, háj 1.60, zsír 1.70, tepertő 2.00. füstölt szalonna 2.00, abáU szalonna 2.00, csemege szalonna 2 20, sózott szalonna 1-60, oldalas füstölt, nyers 2.60, oldalas füstölt, főzve 2.80 karaj császár füstölt, nyers 3.40, karaj császár füstölt, főzve 4.00, sonka füstölt, nyers 440, sonka főzve 6.00, parizer, virsli ,szafaládé 2 80, sonkakolbász 3.80, nyári szalámi, friss 3 80, nyári sza lámi. száraz 4.00, máj pástétom 3.60, disznósajt 280, kolbász I. r. 3.20. kolbász II. r. 2 40, kolbász, marhahús 1.4Q, kolbász, sütni va'ó 2.60, vegyes fclvágctt 3.40 pengő kilogramonkint. elsőrendű >9 porosz* szalonszén, bll kii.hall bt Öllff B tuskózva és aprítva, !egjutányosabb éFfe«* ~ ~ - . - - oeiibdft wcca 2—4. »*• (ropíoW. Telefon: S4— Sclnvorz f@!€l€pai péUbdb A Zsidó Nőegylet 14-Iki Koncertjére Jegyek a Délmagyarország fegyirodában váithatéle