Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-01 / 26. szám

1931 február í. ÍJELMAGYARÖRSZXff A város február eleién felveszi a 180 ezer dolláros függőkölesöni fi Délmagyarország munkatársától.) Megírta már a Délmagyarország, hogy dr. Pálfy lőzse! polgármesterhelyettes pénteken magárai hozta Budapestről a belügyminiszter jóráhagyó engedélyét a száznyolcvanezerdolláros függőkőlcsön felvételéhez. A jóváhagyásnak — mint ismeretes — egyik feltétele az volt, hogy a város pontosan határozza meg a kölcsön elsőévi 58.125 pengős kamatára szolgáló költségfedezetet. Erre a kamattételre ugyanis az idei költségvetésben nincs előirányzat, mert a költségvetés összeállítása idején a város hatósága nem tudta még, hogy Szükség lesz ennek a kölcsönnek felvételére. A' polgármester néhány nappal előbb kötölte a pénzügyminisztériummái, hogy a város miből kivánja a kamatot fedezni. A kamat egyik része fedezetet talál abból a húszezer-pengős megtakarításból, ami a város régebben felvett másfélmilliópengős függőkölesönéből maradt felhasználatlanul. De megtérül körülbelül 14.000 pengő a kamatból azért is, mert a fehértói halgazdaság, mint városi üzem, a kölcsönből a neki szánt 200.000 pengő kamatát megfizeti. Mivel pedig az egész kölcsönt egyszerre nem használja fel a város, hanem valamelyik pénzintézetben helyezi el, igy is visszatérül körülbelül tízezer pengő. Ezenkívül a kölcsön kamatának negyedik részlete már a jövő évi költségvetést terheli, amelynek fedezetéről a költségvetés összeállítása alkalmával fognak gondoskodni. A' pénzügyminiszter tudomásul vette ezt a fedezetmegjelölést és igy a belügyminiszter p megadta az engedélyt a kölcsön felvételére. A kölcsönt a város, mint ismeretes, a Magyar Általános Hitelbanktól veszi fel hét és háromnegyedszázalékos kamatra. A kölcsön felvételére, a polgármestertől nyert értesülésünk szerint, február első felében kerül a sor. MERZ az u| tlpusu tökéletes írógép, amely kis formájában a nagygép tartósságai és telíesllöképességét lulha'adfa. Aa Írógépelt terén teljesen uj rendszert jelent, tökéletes, különleges uj egységet, mely szerencsésen egybefoglalja az irodai nagy irógópek bevált jó tulajdonságait a kis Írógépek formájában. Gyári képviselet! Gyári árak! Keller irógépvállalat Széchenyl-tér S. 94 Telefon 13-63. melltartók -t haskötők orvosi rendelte scertnl legmodernebb, legolcsóbb 19 Stelnernénál, Kölcsey ucca 12. »as. RENBISSflHCE BJM c6 Pompás mókás farsangi u| műsor! ü hangulatról gonűosKoiüh Vi icnchar! Bár-árainkat mélyen leszállltoíM! Ha nincs megelégedve rádiójával ugy vegye Igénybe a Rádióamatőr Tanácsadó ingyenes szolgáiaíáí, öl^/essa, e! a februári rádlényugtát és Irfon M.7 Budapest 62. Postafiók 178. Bécs és a „Sárga 40 Irta dr. Landesberg Jenő. Bécs víroslt rendszerint, bár Indokolatlanul, inkább a >vörös< szinnel szokták összefüggésbe hozni Ha most Bécs városát a >Sárgá«-val kapcsolom össze, ugy nem egy szlnmeghatározásra gondolok, hanem Szegednek Sárga* néven ismert tiszaparti fürdőhelyére. E hely, amely a város felső részén, a Maros-torkolattal szemben levő Tisza-töltés alatt terül el, a szegényebb néposztály Igyen-fürdőhelyéül van kijelölve Azon tul azután, hogy a Tiszának ez a meglehetősen veszélytelen része a szabad fürdőzés céljaira >kijelöltetett« más valami a szociális cél és emberiesség érdekében nem is történ, öltöző és vetkőzőhelyűi a tiszai fűzesek bokrai szolgálnak. A nap heve ellen csak a viz nyújt védelmet, eső, avagy vihar ellen pedig a partba vájt omladozó homokod u. Az erkölcsöt nem védi semmi, csak a jó érzés. Ez Szeged városának tiszai »szociális« iiatézménye. Pár száz méterre e helytől, ugyancsak a Tisza partján, a város milliós és milliós áldozat, készsége emelt hajlékot a vallásnak, kulturának, tudománynak, egészségnek. A tiszaparti > fürdőhelye mellett pedig az egész nyár folyamán dijés illetékmentesen úszik az állathullák raja, megfertőzve vizet és levegőt egyaránt A népegészség téli alkalmatosságaiul Is szolgál valami. A város, tagadhatatlanul óriási költséggel létesítette a meleg hőforrást, de ennek csak a gőzfürdő látja hasznát, oly vonatkozásban, hogy annak költsége csökkent Igaz, és ezt nem szabad elfelejteni, hasznát látja e meleg víznek az a pár öregasszony is, aki a somogyi telepi villamos végállomásán várakozva, ityenkor télvíz idején ott áll a meleg hőforrás egyik vasráccsal fedett aknája felett, mely alulról engedi fel a meleget Egyébként azonban ez a drága hőforrás hasznositat tanul enyészik el a föld mélyében, ahelyett, hogy a hőforrást azáltal állítanák a népegészség szolgálatába, hogy a városnál: legalább három, vagy négy pontján vagy tiz zuhanykészülékkel felszerelt népfürdőt állítanának üzembe. Hiszen a gőzfürdőbe sem járnak, — hallom a nem teljesen indokolatlan ellenvetést. Ez, sajnos. Igaz. Vitathatatlan azonban az is, hogy minimális költség felszámítása ellenében mégis fel kell állítani a népegészségügy szolgálatába ezeket a zuhanyfürdőket. Célszerű és olcsó eszközök nyújtása által meg kell tanítani a népet arra, hogy a napfény, viz és a levegő az, amely egészséget ad, az egészséget konzerválja és az életet meghosszabbítja. Bármilyen súlyos és nehéz gazdasági viszonyok között is van Szeged városa, népének jövendő sorsa, boldogulása és egészsége érdekében a már hozott súlyos áldozatok mellett meg kell még hozni azt az áldozatot, hogy legalább egy igen Olcsó Tiszafürdői alkalmatosságot és a város különböző pontjain, a meleg hőforrás elvezetésével, melynek bőséges vize erre a célra teljesen elegendő, három, négy zuhanyfürdő alkalmatosságot szereljenek fel. Bármennyire átéreztem én is és átérezte már a múltban más ls e népegészségügyi Intézmények bevezetésének fontosságát és szükségességét, nem én voltam az első, aki ez eszmét felvetette. A mult év történetét lapozgatva, találom nyomát annak, hogy a február 20-iki kisgyülésen Czigler Arnold volt az, aki a gőzfürdő dijainak tárgyalása során a tussrendszerü népfürdőre hívta fel a kisgyűlés figyelmét A polgármester magáévá is tette az eszmét. Tudomásom van arról is, hogy a mérnöki hivatal Bécs városához fordult a tussrendszerü népfürdő tervrajzajnak megküldése iránt, melyet meg is kapott Nem tudom, most milyen stádiumban áll az ügy. Kétségtelen azonban, hogy örökké még sem lesz talán tél. Eljön a tavasz is, utána pedig újból a fürdőidény és talán elérkezik még az ideje annak is, hogy az egyetemi város Szeged népei nem lesznek kénytélen >a sárgán* a természetadta füzesek bokrait, avagy a partba vájt odúkat öltözőül használni és talán arra illetékesek meghallják azt a halk és szerény kopogtatást Is, amelyet ajtajukon a népegészségügy ?s egyéb' szociális követelmény tesz. Annyira még sem vagyok Idealista, hogy azzal áltassam magamat, hogy azt, amit a Szegedhez viszonyítva még mindig tehetősebb Bécs népének nyújt, ha csak csekély töredékében is, nyújtsa saját népének Sohasem leszek azonban meggyőzhető arról hogy Szeged, a kulturális és egyetemi város, melynek közgyűlésén csak a napokban fogadták el a 30 éves munkaprogram összeállt* tására hivatott bizottságot, na az első év első perce programjául azt tekintse, hogy Szegeden a Tisza mellett népének oly fürdőálkci• málosságot építsen, mely lehetővé teszi népe számára azt, hogy a Tiszán úszkáló dögöktől elkülönülten, a szabadba fürdés veszélyétől mentesülten áldozhasson az egészség legfőbb követelményének, a tisztaságnak. Annak hangsúlyozása mellett tehát hogy Bécset e vonatkozásban sem utánozhatják, legfeljebb csak messziről követhetjük, e lap szívessége folytán Ismertetni óhajtom Bécs \irot fürdőviszonyait. A vonatkozó ismertető füzeteket, rajzokat a bécsi városháza szolgálatkész urai bocsátották rendelkezésemre. Attól a meggyőződéstől vezéreltetve — hangzik a bécsi fürdő\1szonyokat ismertető közlemény —< hogy egy céltudatos fürdőprograra megvalósítást a népességet szorgalmas fürdésre és úszásra ősztönzi, am» a népegészséget Is nagyban növeli, indította Bécs kőzségtanácsát a háború befejezését kővető időkben arra, hogy nem csupán a meglevő fürdőalkalmatosságokat tökéletesítette, hanem az ujabb, nagyobb fürdők egész sorit épitse. 1919 óta Bécs városa nem kevesebb, mint 50 fürdőintézményt létesített. Ezek között 11 a gyermek szabadfürdők száma, <— oly fürdő alkalmatosságok tehát, amelyeket Bécsben a háború előtti időkben egyáltalán nem is ismertek Létesített ezenfelül Bécs városa 5 napfürdői is. Bécs legnagyobb fürdője az »Ameljenbad«, mely. a Reumann-teret disriti. Ha a bécsi fftrdőviszonyok évtizedes történetét szemléljük, ugy az a következőkre tanít 1887-ben Bécs még csupán két fürdöintézmény felett rendelkezett. Ezek egyike a Volkswehr-téren lévő közősfürdő, másik pedig a Duna balpartján lévő férfi és női szabadfürdő volt. Mindkét fürdő nyári volt és a Duna vizének alacsony hőfoka miatt csak az év kis részében volt használható. Az első tussnépfürdő 1887-ben létesült Lassan követte, ezt a többi hasonló Intézmény. A rendelkezésemre álló adatok az 1928. évet bezárólag terjedő adatokat tartalmazzák. Ezidőben Bécs St nyilvános fürdőintézmény felett rendelkezett, ezek között 23 melegfürdő, a többi nyári fürdő. Ezenfelül Bécsben még számtalan iskolai tussfürdő is működik Katona Dr. iogl szemináriuma alapvizsgára j felwtlásanltás szigorlatra I Ingyen t^kénll. — KltOnA jegyzetek. Somogyi ucca 22.» Telafoni Alit. 13.74. H. Lengyel Grete kozmetfkal intézete Kállay Albert ucca !- m* Egyéni «rcápo!és, alkalmi k* készilés, összes szépségMbék kezelése. Olcsé Míleírendszer