Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-28 / 48. szám

DÉLMAGYARORSZAG véházi soványitókurát. Színészek, újság­írók amellett döntenek szokatlan egyhan­gúsággal, hogy sablonos operett sablonos rendezése nem érettségi vizsga a — szegedi színigazgatói székbe. Néhányan olvasnak. Az idő nyolc óra felé lomháskodik Lárma van. Mindenki türelmetlenül szólítgatja a főurat. Fizetni, fizetni. A főúr állandó gyanakodás közben végzi csekélyke aratását. A vendégek kiisszák vizüket és hazamennek. A villanyégőket eloltogatják. Nem az uccán. A kávéház­ban. Később az uccákon is. Decentrali­zálódik a sötétség. Gyenge érdeklődés mellett kezdte tárgyalni a képviselőház az iparfejlesztési javaslatot Budapest, február 27. A képviselőház mái ülé­sén üres padsorok előtt kezdték meg az ipar­fejlesztési tőrvényj avaslat tárgyalását. Görgey István előadó a gazdasági krízis okai­ról beszélt. A törvényjavaslat intézkedik, hogy az ipar a jövőben is segélyezést kapjon, ugy mint a háború előtt. Fontos a javaslatnak a közüzemek visszafejlesztéséről - intézkedő része. Malasits Géza az első felszólaló. Arról beszél, hogy nagyon csodálkozik a kormánypárt érdek­telenségén^ hiszen a tárgyalás alatt lévő javaslat komoly kérdéseket tárgyal, arról van sző, mit fogunk csinálni azzal a népfeleslegge], amely nem tuti elhelyezkedni a gazdasági életben. A* ipa­rosok között ma már alig akad olyan, aki fel­színen ludja tartani magát. Valamelyik nap a szombathelyi iparosok felvonultak a polgármeste­rükhöz munkát kérni. Szemtanúja volt ennek a jelenetnek, kijelenti, soha nem látott még egy csoportban annyt rongyos embert. A kormány min­den cselekedetével az alacsony munkabéreket tartja fenn és ezzel megrögzíti a nyomorúságot. Bár fos Andor: Az ipar fejlesztése a mezőgazda­ság érdekében is szükséges. A munkanélküliek sorsát reménytelennek tartja abban az esetben, ha az ipar nem fejlődik. Gáspárdy Elemér tagadta, mintha az ország­ban iparellenes hangulat lenne. A legkonokabb mezőgazdának is el kell ismernie, hogy az iparra, mint ípi munkanélküliség egyik levezetőjére ok­vetlenül szükség van. Az elnök ezután napirendi javaslatot tett, amely szerint a Ház legközelebbi úJését kedden tartja. Az ülés 2 órakor ért véget. A vasárnapi iparlesíiileli választás előli (A Délmagyarország munkatársától,Vasár­nap megtartják az ipartestületi választásokat, de még mindig történtek kísérletezések vala­miféle paktum megkötésére. Pénteken ismét követek jelentek meg a Rácz-pártnál és ujabb ajánlatokat próbáltak tenni. Most már azon­ban nem volt más feltételük, minthogy egy alelnökséget és néhány tisztikari helyet kapja­nak, — az elnök személyére már nem is próbáltak ajánlatot tenni. Természetesen az ellenzéki párt, mint a múltban, most is ke­reken visszautasította az átlátszó kísérletezé­seket. ' Pénteken egyébként az ellenzék szétküldte minden szegedi iparoshoz a szavazólistát, megfelelő felhívás kíséretében. Nem vitás, hogy a szegedi iparosság tudni fogja, hogy melyik listával szavazzon. A különböző pár­tok külön-külön is felhívják íparostársnikat, hogy Rácz Antal listájával szavazzanak. Kör­mendy Mátyás visszalépett és nem választható. Az ellenzéki párt jelöltjei között pedig min­den politikai pártállás képviselve van. A Rácz Antal-párt intéző bizottsága péntek este tartotta utolsó ülését. Az értekezleten résztvettek mindazok, akik a választás tech­nikai lebonyolításának munkájában résztvesz­nek és itt jutott igazán kifejezésre, hogy az iparostársadalomnak minden rétege valóban kívánja azt a változást, amelyet a választástól várnak. Az értekezleten sokat tárgyaltak ar­ról, hogy Körmendy Mátyás azért mondott le a jelöltségről, mert csak ilyen módon vélt megszabadulni az egyik alelnökjelölttől és most azon a listán, amelyen őt elnökjelölt­ként szerepeltetik, mégis szerepel a kérdéses iparosnak a neve, mint — alelnökjelölt. Az értekezleten ismét elhangzott az a kí­vánság, hogy a választás hevében se ragad­hassa'magát senki olyan kijelentésekre, vagy leleplezésekre, amelyek a választási kampány eddigi irányával ellenkeznének. Az értekezle­ten megjelentek bejelentették, hogy a napirend melyik pontjához kívánnak hozzászólni, végül foglalkozott az értekezlet azzal a tervvel, amely a pénteki elöljáróság! ülésen hangzott el és amelynek az a célja, hogy a választás két részletben történjék. Az intéző bizottság ugyan nem tar'.-".a valószínűnek, hogy ezt az indítványt elfogadják, mégis megtette a szükséges intézkedéseket ennek a puccskísér­letnek a megakadályozására. Az értekezlet megfontolás tárgyává tette, hogy hozzájáruljon-e az ipartestületi titkár véglegesítéséhez, aki az elmúlt héten hangu­latkeltő cikkben kelt védelmére az ipartestület régi vezetőségének. Az értekezlet szerint a titkár nem az elnökség, hanem az ipartestület alkalmazottja és mint ilyen, nem foglalhat állást a tagok között felmerülő vitákban. Pénteken este egyébként ülést tartott a régi vezetőség- pártja ís — meglehetősen pesszi­mista hangulatban. Balogh Péter arról beszélt, hogy sikertelenül, végződtek a kompromisszu­mos tárgyalások, ezért nem marad más hátra, mint felvenni a harcot. A felszólalók egymás­után dicsérték a régi vezetőséget és azt han­goztatták, hogy »minden ember — tiz ember helyett szavazzon...« Egy másik szónok azt mondta, hogy a régi vezetőség a kormány­nál — legalább az ígéretekig jutott el. — Ha van is a listán olyan jelölt — mon­dotta Jároli Géza —, akíi'e az iparos undorral tekint, mondja azt, hogy *egye meg a fenét és szavazzon mégis a régi rendszer listájára... Ilyen hangulatban- beszélgettek a régi rend­szer hívei. •íz elöljáróság sitoisá ülése (A Délmagyarország munkatársától.) Az ipartes­tület elöljárósága a vasárnapi közgyűlés előtt pén­teken délután tartotta utolsó ülését. A lassan gyü­lekező előljárősági tagok egy csoportja felháboro­dással tárgyalta, hogy a - választásokra készülő egyik frakció az ipartestület helyiségeit is ki­sajátította választási célokra. Takács Béla alelnök nyitotta meg az ülést, Kör­mendy Mátyás az utolsó ülésen nem jelent meg. Azért hivták össze az elöljáróságot, hogy a köz­gyűlésre beérkezett Indítványokat megfelelő javas­latokkal lássák el. Faludi Gyula és társai azt Indítványozzák, hogy az ipartestület létesítsen az átutazó lparossegédek­nek otthont, ahol olcsó szállást kaphatnának. A» elöljáróság azzal a javaslattal viszi az indítványt a közgyűlés elé, hogy az indítványozó terjesszen majd részletes javaslatot az uj elöljáróság elé. 1931 február A második indítványban vitéz Süvegh Dezső t. társai azt indítványozzák, hogy az iparosság 4Ü százalékos kedvezményes gőzfürdőjegyeket kan. hasson. Az elöljáróság azt javasolja a kőzsyül(5snJr hogy adja vissza az indítványt az elöljáróságnak a szükséges lépések megtételére. Ábrahám Ferenc azt indítványozza, hogy az el. nőköt és a társelnököt a közgyűlésen külön válasz! szák meg, mert szerinte a megválasztandó elnök és társelnök személyét nem lehet választási har. ooknak kitenni. Az elöljáróság az indítvány tl­vefését javasolja a közgyűlésnek, mert ez az éo. tizedes szokásokkal ellenkezik Ezzel a rendkívüli ülés, amely mindössze néhánv percig tartott, véget ért. SZEMÜVEGET Kárász ucca 3, 'a Okulárlum, KeHnernél. ^közigazgatási bíróság döntése a belvárosi plébánia közgyűlési képviselete ügyében Budapest, február 27. Várhelyi József prelátus, Szeged törvényhatósági bizottságának örökös tag. jává történt megválasztásával kapcsolatban vitássá vált az a kérdésv hogy azon tagsági helyét, ame­lyet a törvényhatósági bizottságban a belvárosi egyházközség képviseletében töltött be, be kell-e tölteni a vezető lelkészi teendők ellátásával meg­bízott segédlelkésszel, vagy ez a hely üresedés­ben marad-e. A közigazgatási bíróság a kérdést akként döntötte el, hogy a megüresedett tagsági hely be nem tölthető. £ Szent Vince Egyesület kulturháza és az áilamköicsön (A DélmagyarorszSdg munkatársától.) 1929-ben tőrtént, hogy a kultuszminiszter hatezer pengő államkölcsőnt utalt ki az ujszegedi Szent Vince Egyesületnek a kulturház építési költségeihez. A pénzt a város hatóságának küldte le azzal, hogy azt bocsássa az egyesület rendelkezésére, de gon­doskodjék arról, hogy az államkölcsönt az egyesü­let ingatlanára történő betáblázással biztosítsák. Amikor az államsegély kiutalása megtörtént, a Szent Vince Egyesület kulturháza már épülőben volt, igy az egyesületnek sürgős szüksége volt 1 pénzre. A polgármester ezért minden aggodalom nélkül kifizette a kezeihez juttatott összeget, ké­sőbb azonban az államkölcsön telekkönyvi bekebe­lezéséről valahogyan megfeledkeztek. Most azután, Közel három évvel később erélyes hangú leirat ér­kezett a városhoz. A kultuszminiszter kifogásolja leiratában, hogy a város hatósága bekebelezés nél­kül adta át a pénzt az egyesületnek, amihez pedig nem lett volna joga. Ezért felhívja a várost, hogy a mulasztást a lehető leggyorsabban pótolja. A városházán azonnal megindult a vizsgálat, hogy kit terhel a mulasztásért a felelősség. A vizsgálat során azonban kiderült, hogy veszedelem­től nem lehet tartani, mert az államkölcsőnt az egyesület kultúrházának telekönyvében semmiféle más teher nem előzheti meg. A kulturház ugyanis a város területén épült fel, ezt a területet az egye­sület csak bérli a várostól és így az épület telek­könyvi megterheléséhez a város hatóságának hoz­zájárulása szükséges. Még az államkölcsönt sem jegyezhetik fel a telekkönyvbe a város hozzájáru­lása nélkül. Hogy tehát a kultuszminiszter kí­vánságát teljesíthessék, előbb az szükséges, hogy a város hatósága szabályszerű határozattal ehez a hozzájárulást megadja. A hozzájárulás megadásá­nak természetesen semmi akadálya sincs és igy rövid Időn belül bekebelezhetik a Szent Vince egyesület kultúrházára a 6000 pengős államköl­csőnt sonkák. Herceg Esterházy KgiW CnhlneSnnarf{,8zer' csemegeOzletében dcniesillyer Kígyó ucca l. 198 Állandóan friss áruk nagy választékban. Jön! A világ vége!!

Next

/
Thumbnails
Contents