Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-26 / 46. szám

SZEGED. SzerKetztOség: Somogyi ucca Z2.l.em Telelőn: 23-33.^Kiadóhivatal, tcOlciOnkOnyviiar 61 legylroda Aradi ucca 8. Telefon: 13~Oe. - Nyomda s l öw Uoól ucca 19. Telefon i 26-34. TAvlrntl levélcím DélmagyaronzAg Szeged. Csiiíüríök, 1931 február 26 Ara ÍO fillér VII. évfolyam, 46. szám A színházi szerződés A Délmagyarország szerdai száma ismertette annak a szerződésnek szövegét, melyet a város vállalkozó színigazgatójával kiván köfni. Ugy gondoljuk: általánossá vált már az a kívánság, hogy a színház ügye kerüljön le a közigazgatási aktualitások napirendjéről s végre nyugalmat lehessen teremteni a színház frontján is. A hozzánemértés és ostobaság eléggé tépte már a város jóhirét a színházi ügyek mesterségesen szított érdekességének reflektora mellett, ha már egyszer úrrá lett a jobb meggyőződés, mely a színháznak vállalatba adását sürgette, gondoskodjunk arról is, hogy a színházi ügyekkel való foglalkozás ne foglaljon le többet a közigazgatás idejéből, ügyszeretetéből és energiájából, mint amennyi gondoskodással a nagy ügyek és még nagyobb feladatok mellett a közigazgatás a színház kérdésének tartozik Attól tartunk azonban, hogy az a szerződés, amit a színigazgatóval akarnak kötni s amivel a színigazgatót meg akarják kötni, nem hozza meg ezt a kívánatos felszabadulást s még mindig több alkalmat ad "arra, hogy a közigazgatás beleavatkozzon a színházba, mint amennyi a színház és a város érdekében szükséges lenne. A város anyagi érdekeinek s a szmház kulturális hivatásának védelmén tul adják meg a vállalkozónak a teljes szabadságot. A város ne kösse meg jobban a színház vállalkozójának kezét, mint ahogy a többi vállalkozóval szokott szerződni. Mi szükség van arra, hogy minden alárendelt jelentőségű kérdés elintézését a város a közigazgatási hatóságnak tartson fenn, mi szükség van arra, hogy a helyárak megállapítását nem bízzák a színigazgatóra, amikor a színigazgatónak sokkal nagyobb érdeke lesz az, mint a városnak, hogy a szinház jövedelmező legyen s a szinházi helyárak okos megszabása egyik legfőbb tényezője lehet a szinházi vállalkozás jövedelmezőségének Nem kell attól félni, hogy a színigazgató túlságosan magas helyárakat fog követelni, mert nem riaszthatja el a szinház látogatóit, attól pedig nem akarják talán megvédeni a színigazgatót, hogy a helyárakat leszállítsa. A vállalkozás szabadságát s ennél fogva a vállalkozás prosperitását veszélyeztetheti ez a túlságos gyámkodás, melyet sokkal jobban magyaráz meg a szinházi ügyekbe való beavatkozás kedvtelése, mint a város közönségének érdeke. A' színházban juliusban és augusztusban nem lesznek előadások, a szerződés szerint e két hónapban a színigazgató húszezer pengő szubvenciót fog kapni. .Tuliusban és augusztusban a szegedi színtársulat Hódmezővásárhelyen, vagy más nvári állomáson fog játszani s ez alatt az idő alatt lesz esedékes a szubvenció huszezerpengős részlete. Ez magyarul annyit jelent, hogy Szeged város közönsége évi húszezer pengővel járul hozzá a hódmezővásárhelyi szini szezon költségeihez, a város közönsége évi húszezer pengővel járul ahoz, hogy Hódmezővásárhelyen nyári szinház lehessen. Ez ellen a hódmezővásárhelyieknek bizonyára uem lesz kifogásuk, akik joggal hivatkozhatnak majd Szeged város huszezerpengős támogatására akkor, ha esetleg az ő városuktól is kér segítséget a jövendő színigazgató. Mi nem sokalnánk azt, hogy Szeged város húszezer pengőt áldozzon a hódmezővásárhelyi szini szezonért, ha Hódmezővásárhely viszont hozzájárulna a szegedi színigazgató téli költségeihez, vagy Szeged város által vállalt szinházi szubvencióhoz. Mennyivel inkább a város érdekében állana az a megoldás, mely a színigazgatót októbertől május végéig terjedő szini szezon alatt kötelezné előadások tartására, de nem tenné kötelességévé azt, hogy nyári állomást foglaljon el, S ha már a lapközlés szerint felvetődött a kérdés, szóvá tesszük mi is: mi szükség van arra, hogy a legjobb és legkelendőbb páholyt a szinügyi bizottság tagjai lefoglalják a saját számukra. Jól tudjuk, két körszék a szinügyi bizottság tagjai részére évtizedes szokáson alapul, de ha valaminek helytelenségét felismerjük, meg kell szüntetni akkor is, ha évtizedekig gyakorolták. A ióizlés és közerkölcs tiltakozik az ellen, nogy a törvényhatósági bizottság egyes tagjai bizottsági tagsági minőségüknél fogva az ingyen szmházbajárás anyagi előnyeit élvezzék. Vannak a szinügyi bizottságnak tagjai, akik a színháznak bérlői s akik a szinügyi bizottság páholyában nem szoktak mutatkozni. Bizonyára azért nem, mert érzik az általunk elmondottak igazságát ••••••BHHBBMn ELŐFIZETÉSI Havonta helyben 3.20. vidéken «* Budapesten 3-eo, KUlId ldtfn 6-40 pengd. — Egye* uAm Ara hétkSanap te, vasér- éa Ünnepnap 24 utl. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Megjeleni héttfl ktvAtelév«l napmla reogel s mert nem akarnak feszélyezett helyzetbe kerülni ingyenes előnynek elfogadásával. A törvényhatósági bizottság tagjainak épp olyan kötelességük a gőzfürdő, a tanyai vasút, a köztisztasági üzem ellenőrzése és felügyelete, mint á színházé, de azért még senkinek nem jutott eszébe azt kívánni, hogy az ellenőrzés hatályosabbá tétele végett adjanak neki szabadjegyet a tanyai vasútra, a gőzfürdőbe, vagy ingyen szállítsák ki szemetét. A szinügyi bizottság tagjait azok sorából kell választani, akik szoktak színházba járni, akiknek hozzáértéséhez és szakértelméhez nem kívántatik meg tehát a potyapáholy. Ha az a törekvés, hogy a szinígazgatót a lehetőség szerint mentesíteni kell a felesleges terhektől, akkor elsősorban a szinügyi bizottság tagjai tanúsítsanak önmérsékletet s ne foglalják le maguk számára a legkönnyebben értékesíthető páholyt, de egyáltalában ne igényeljenek a maguk számára potyajegyet s a maguk részéről is segítsenek elhárítani azt a látszatot, hogy a törvényhatósági bizottsági tagság bármily vonatkozásban anyagi előnnyel járhat* a bizottsági tagokra. Mentesítsék a vállalkozót a felesleges terhektől s adják meg neki a város érdekeinek s a szinház kulturhivatásának vádelmén tul — már amennyiben szerződéssel kulturhivatás betöltését ki lehet kényszeríteni — a teljes cselekvési szabadságot. A szinház kérdését ily módon lehetne levenni a napirendről s talán abban a kívánságban találkozik velünk mindenki, hogy a. szinház ügyeivel a jövőben már csak a szinházi rovatban szeretnénk foglalkozni. Ssserdán ufabb vad lüníeíéseK voltak- Pécsett Igazoltattak és verekedtek, a diákok — Két napra bezárták az egyetemet Megtámadták a „Pécsi Haj>ló" sxerkcsxtöségét — A rendőrség öt diákot letartóztatott a t>Pécsi Napló« szerkesztőségét és kiadóhivatalát, ablakait kövekkel bezúzta és vadul tüntetett a lap ellen. A rendőrség megjelenésére a diákok elmenekültek, de menekülés közben is törtek-zuztak, a rendőröket is megdobálták. A rendőrség a zavargó diákok közül ötöl letartóztatott. A rombolás után dr. Nendwltch. Andor polgármester megjelent a t Pécsi Napló« szerkesztőségében és Pécs város közönsége nevében mély sajnálkozását fejezte ki a tüntetés miatt, hangsúlyozva, hogy a tüntetés egyáltalában nem volt méltó az egyetemi ifjúsághoz. A polgármester ezután a zsidó menzára ment és ott a zsidó vallású egyetemi hallgatókat megnyugtatva kijelentette, hogy a hatóságok a legmesszebb menően gondoskodni fognak a diákok testi éjoségének biztosifásáról. Pécs, február 25. Ma délelőtt a pécsi egyetemei! több helyen megismétlődtek a zavargások. Az egyetemi könyvtár felsőtermében több diákot igazoltattak. Agulár József joghallgató szembefordult az igazoltatókkal és azt kiáltotta, aki hozzányúl, azt lelövi. Erre többen nekimentek, ugy, hogy csak az egyetemi altiszteknek sikerült Agulárt kimenteni. Több diákot tettleg bántalmaztak az anatómiai és sz élettani intézetben is. A délelőtti események hatása alatt Bozókl Géza rektor az egyetemet két napra bezárta. Elmaradtak a mára kitűzött doktoravatások Is. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Pécsről jelentik: A pécsi egyetemen kirobbant zavargások szerdán komolyabb és veszedelmesebb jelleget öltöttek. A délelőtti és délutáni zavargásokat követő az a rendelkezés, amelylyel az egyetemet két napra bezárták, nem hűtötte le a verekedő diákokat és az esti órákban 100—150 főnui diáktömeg megtámadta