Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-25 / 45. szám

1931 február 25. ) I 'l il DÉLMAGYARORSZÁG S A Balogh Conslaníin-féle budapesti bukóit bank egyik áldozata Szegeden öngyilkosságot követett el Szvegy Vadnay Edéné Szegedre Jöil és megmérgezte magát szállodai szobájában (A Délmagyarország munkatársától.) A z egyik szegedi szállodában a keddre virradó éjjel özvegy Vadnay Edéné budapesti ma­gánzónő megmérgezte magát Mire az öngyil­kosságot kedden délelőtt felfedezték, Vadnay­né halott volt , . Szomorú tragédia húzódik meg &vegy Vad­nayné öngyilkossága mögött A 46 éves úri­asszony Szegedről származott el Budapestre. Férje, Vadnay Ede, a Kiskundorozsmai Ta­karékpénztár igazgatója volt, jól szituált kö­rülmények kőzött éltek. Amikor Vadnaynénak • férje meghalt, pénzét a farádl Balogh Constanfín­féle bankban helyezte el, amely — mint ismeretes — a közelmúlt na­pokban omlott össze és magával .rántotta a kisemberek egész seregét. Közel másfélmillió pengőt követelnek a kisbetétesek a bukott banktól és a betétesek között szerepelt özvegy Vadnay Edéné is, aki a bankban elhelyezett huszezerpengős tőkéjének kamataiból élt özvegy Vadnay Edéné nem tudta túlélni vagyonának elvesz­tését és hétfőn este Szegedre Jött meghalni, mert az volt az utolsó kívánsága, hogy holt­beste szegedi főidben pihenjen. Hétfőn este félhatkor érkezett meg a gyors­vonattal Budapestről. Az állomásról a Kass­Bzillodába hajtatott, ahol szobát bérelt Ko­rán lefeküdt és magára zárta az ajtót A szálló személyzete reggel azonban hiába várta, hogy Özvegy Vadnayné felébredjen. A' dél­előtti órákban már gyanúsnak tűnt fel a do­log, hogy a vendég ilyen hosszú ideig nem hagyja el szobáját, mire szobájának ajtaján kopogtatni kezdtek. De minden zörgetés hiába­valónak bizonyult, választ nem kaptak. Most már rosszat sejtve, a szdlló személyzete feltörte az ajtó zárát, beléptek a szobába, amelynek ágyán megme­revedett tagokkal élettelenül feküdt özvegy Vadnay Edéné. Az éjjeli szekrényen néyy üres fiola állt, egy nagyobb kékszinü orvos­ságos üveg és egy üres vizespohár, amelynek alján fehéres 6zinü por volt látható. Már az első pillanatban látszott, hogy at uriasz­szony megmérgezte magát. Dr. Deák Ferenc rendőrfogalmazó vezeté­sével bizottság szállt ki a helyszínre, amely megállapította, hogy özvegy Vadnay Edéné még éjfél előtt követhette el az öngyilkossá­got. Az éjjeli szekrényen talált fiolák teljes tartalmát, ohanodomót, laminált és rriedinált ol­"dott fel Vadnayné egy vizes pohárban, sőt egy ne­gyedik mérget is beleöntőtt a pohárba a kék orvosságos üvegből. Hogy ez az üveg mit tar­talmazott, még nem sikerült megállapítani. Az asztalon több boríték feküdt, egy a "hozzá­tartozóinak, egy a rendőrségnek cixnezve, má­sik két borítékban különböző pénzősstétfek voltak elhelyezve. Vadnayné meglepő nyugalommal készült az öngyilkosságra. Megható levélben búcsúzott el a rendőrségtől. Megírta, hogy súlyos anyagi okok késztették arra, hogy megváljon az élet­től. Kérte, hogy utolsó kiváltságát teljesít­sék és ne boncolják fel. A' másik borítékban el volt készítve a szál­lodai szoba ára: 9 pengő és mellé i pengő borravaló. A szegedi zsidó szentegyletnek cím­zett leveléhez 350 pengőt mellékelt Vadnayné azzal, hogy temessék el belőle hozzátartozói mellé. A rendőri bizottság kétségtelenül megálla­pította az öngyilkosságot és teljesítette az úri­asszony utolsó kívánságát mellőzte a holttest felboncolását. A szinügyi és a Jogügyi bizottság letárgyalta az ul igazgató szerződéstervezetét VIJa a hatósági páholyok körül — Az Igazgató csak február közepéiéi kap városi szubvenciót — »A polgármester bármely darabot Indokolás nélkOl betilthat* (A Délmagyarország munkatársától.) Ked­den délben együttes ülést tartott a városházán dr. Pálfy József polgármesterhelyettes elnökletével a szinüggi és a fogügyi bizottság. Azt a szerződéster­vezetet tárgyalták le, amelyet az ügyészség készí­tett el a kinevezendő vállalkozó-Igazgató 6s a város közötti jogviszony meghatározásra. A kettős bi­zottság ülése zárt volt. Valószínű, hogy egyik­másik részlet körül élesebb viták robbantak kl, mert a tanácskozás két óra előtt ért csak végeti A szerződéstervezet szerint, amelynek az ülésen dr. Szekerke Lajos tiszti ügyész volt az előadója, a város ellenérték nélkül adja használatba a szin­ház épületét a vál'a kozó-igazgatónak kizárólag szí­nielőadások tartására Í93Í szeptember elsején kezdődő három esztendőre. Használatba adja a város a színházépület beren­dezési és felszerelési tárgyait, a díszleteket ruhá­kat, színházi kellékeket, könyv- és hagjegytárat, fegy­vertárat, a bu'oiokat és a vi'ágositó berendezést De a város rendelkezése alatt marad a büffé, a nézőtéri ruhatárak, a vasfüggöny hirdetései, a szinházfel­ügyelő lakása. A felszereléseket a vállalkozó-igaz­gató leltár szerint veszi át és szerződésének lejárta után leltár szerint kell visszaadnia és kőtele* meg­téríteni azokat a károkat, amelyek a felszerelési tárgyak nem rendeltetésszerű használatából kelet­keztek. A vállalkozó-Igazgató kötele* október elsejétől május harmincegyedikéig naponta legalább egy színielőadást tartani, éjjeli előadásokat azonban csakis a polgármester elő­zetes engedélyével tarthat. Hódmezővásárhelyen köteles teljes társulatát foglalkoztatni a nyári állo­más engedélyezésének egész tartama alatt Az Igaz­gató természetesen korábban Is kezdheti a szezont és későbben Is fejezheti be, de ebben az esetben gondoskodnia kell a szinház hűtésére alkalmas berendezés felállításáról és üzembentartásáról, A helyárakat az Igazgató előterjesztése alapján minden szezon elején a polgármester állapítja meg és ezeket Indo­kolt esetben csak a polgármester előzetes hozzá­járulása esetén változtathatja meg as Igazgató. A nyári szünetben a szinházat a polgármester bárki másnak átengedheti használatra. Értesülésünk szerint a szerződéstervezetnek a körűi a pontja körül támadt a legvehemensebb vita, amely az úgynevezett tanácsi páholyt és « szinügyi bizottság páholyát jelöli kl. A tervezet szerint az Igazgatónak a város kizárólagos rendelkezésére a földszint jobb 2. szá­mú, a szinügyi bizottság számára pedig az első emelet 3. számú páholyt kellett volna fentartania. A jogügyi bizottság egyik tagja azt Indítványozta, hogy a szinügyi bizottság számára ne tartson fenn páholyt a város, a szinügyi bizottság tagjai viszont sérelmezték, hogy páholyuk az első emeletre szo­rult. Végül is a többség ugy határozott, hogy a földszint iobboldalán felöli ki mindkét haiósám páholyt, a tanácsi a 3., a bizottsági a & számú páholy lesz. A vállal kozó-Iga zga'.ónak, akit a szerződésterve­zet thasználalbaverő.-nck nevez, a színházi elő­adások műsorát tizenöt naponkint előzetesen be kell mutatnia a szinügyi bizottság ülésén és • műsort a bizottság kívánsága szerint módosítania kell. »A műsoron levő színdarabok — mondja a tervezet — a nemzeti érzést, a jó izlést, a vallást és a keresztény erkölcsöt nem sérthetik és az elő­adások színvonalának a fokozottabb Igényeket is kl kell elégítenie.* Az ellenőrzést a szinügyi bizott­ság gyakorolja és a bizottság javaslata alapján • a polgármester bármely darabot indokolás nélkül betilthat. A színigazgató a nyomtatványokon 'Szeged ÍZ. kir. városi színház* elnevezést használhatja, azon­ban fel kell tüntetnie azt is, hogy a szinházat »Szeged sz. kir. város közönségétől függetlenül színigazgatói minőségben tartja használatban'. A tervezet pontosan megállapítja azt is, hogy a színigazgató milyen anyagi támogatást kap a várostól. Ez a támogatás évente hatvanezer pengő, de ugy, hogy a szezon első részében, egészen február li-ig semmiféle támogatást nem kap. A hatvanezer pengőt a kővetkező részletekben és időpontokban kapja meg az igazgató: február 15-én 6000, március 15-én 7000, április 15-én 8000, május 15-én 9000, junius, julius és augusztus 15-én 10—10.000 pengőt, de csakis akkor, ha előzőleg hitelesen Igazolja, hogy minden hónapban ötödi­kéig kifizette összes alkalmazottainak fizetését, a szinészegyesületl dijakat, a társadalombiztosítási, ügyeleti dijakat és esedékes adótartozásait. A szinház fűtéséről és világításáról az igaz­gató gondoskodik és a fűtés, vagy világítás mértékét szükség esetén a polgármester állapltja meg. Vita volt a könyvvezetés és a mérlegkészítés kérdése körül is. Az ügyészség, tekintettel arra, hogy a város anyagilag támogatja a vállalkozó­igazgatót, tervezetéiben szabályszerű könyvelésre és hiteles mérleg készítésére kívánta kötelezni. A bizottság ezt feleslegesnek minősítette azzal a megokolással, hogy olyan szinigaziató még nem született, aM­nek üzleti könyvei hűségesen tükrözték vol­na vissza a tényleges helgzetet. Kimondja azonban a szerződéstervezet, hogy a vi­ros hatósága a szerződés rendelkezéseinek be­tartását kiküldött közegei utján bármikor ellen­őrizheti A városi szubvenció mindaddig, amig azt a sün­igazgató kézhez nem vette, biztosíték a város kezé­ben, de n színigazgató köteles ötvenezer pengőről szóló takarékbetétkönyvet biztosítékul le­tenni a város főpénztárában. A biztosíték a szerződés rendelkezéseinek betartá­sát garantálja és az óvadékot, ha azt bármilyen dmen ls megcsonkították, a vállalkozó-igazgató nyolc nap alatt kiegészíteni tartozik az eredeti összegre. Ha az Igazgató a szerződés bármely rendelkezése ellen vét, esetenklní ezer pengőig terjedő kötbér fizetésére kötelezheti a város. Külön fejezet jelöli meg azokat az eseteket, amelyekben B város a szerződést egyoldalúan felbont­hatja. EzeK közé tartozik, ha a színigazgató személyzeté­nek illetményeit esedékességkor nem egyenlíti ki, ha csődbe kerül, ha kényszeregyessé-et kőt hitele­zőivel, ha fizetésképtelen lesz és ha jogerősen birói zárlatot rendelnek el ellene. A bizottság ezeken kivül bontóoknak jelölte meg azt is, ha árverést tűznek ki az igazgató ellen »A város fentartja magának a jogot — mondja a javaslat —, hogy az első szinházi év végével, ab­ban az esetben, ha a színigazgató, illetőleg társula­tának működésével a polgármester megállapítása szerint nem lesz megelégedve, vagy a szinház vezetésében rendszerváltozást tart szükségesnek, B szerződést minden kártérítés nélkül fel­bonthatja.« De felbontják szerződését akkor is, ha társadalmi, vagy az államrend ellen elkövetett vétség miatt jogerősen elitélték, vagy pedig vagyon elleni bűn­cselekmény miatt Ítélték el. A kettős bizottság által letárgyalt szerződéster­vezetnek ezek a főbb rendelkezései. A tervezet a kisgyűlés elé kerül és ha az jóváhagyja, akkor eszerint köti majd meg a polgármester "a jövendő Leazfiatóval a végleges szerződést,

Next

/
Thumbnails
Contents