Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-22 / 43. szám

SZEGED. SzerketzIOtég: Somogyi ucca M.Lem. Tele ion - 23~33.-Kiadóhivatal, kOlcaanliHnrrtAi «* tegyb-odn Aradi ucca S. Teleiont 13~-oeo - Nyomda s töw * lortt ucca 1«. Teleion * 2«-34. TAvItalI levélcím Pélmagyaroratafl Szegeti. Vasárnap, 1931 február 22 Ara 24 fillér VII. évfolyam, 43. szám Választások előtt Nem akarunk most választási cikket irni s nem cipeljük ki a fórumra a jelölteknek sem érdemeit, sem gyöngeségeit. A jelöltek személyén, a jelöltek törekvésein tul is van érdek, amit meg kell védeni s van szempont, unire figyelni kell mindenkinek, aki a közt szolgálja. Az ipartestületi választásoknak most még nagyobb jelentőségük van, mint akármikor máskor volt, mert most hosszú ideig tartó választási kampánynak első fázisa ez a vá­lasztási harc s erre a választásra vár az a feladat, hogy az elkövetkező választási küz­delmek hangját, tempóját, hadszintereit és harcieszközeit megszabja. A város polgársá­gának számban, súlyban és tekintélyben je­lentős részét teszi ki az iparosság: a város polgársága számára nem lehet tehát közöm­bös az, hogy az iparosok bicskával mennek-e egymás ellen a választás lázában, vagy meg tudják-e őrizni tisztánlátásukat és elfogulat­lanságukat s higgadtan, körültekintéssé!, az Iparosság érdekét az iparosság érdekén ke­resztül a közérdeket szolgálva választják ki maguk közül azokat, akikre az iparosság tes­tületi ügyeinek intézését rá akarják bizni. Ef a harc alkalmas tehát arra, hogy az el­következendő választások előtt felgyújtsa a város békességét; de alkalrdas arra is, hogy a közérdek szempontjait parancsolja rá a küzdő felekre. Ez a harc alkalmas arra, hogy megnyissa a szenvedély zsilipjeit a jogosulat­lan érvényesülés tisztázatlan törekvései előtt, de alkalmas arra is, hogy a bizalom és hi­vatQttság méltó képviselőit emelje ki a meg­választottak sorába. Akárhogyan is »ül ki« ez a választási küzdelem, rá fogja nyomni bélyegét az elkövetkező eseményekire s a küz­delemnek fontosságát az emeli, hogy nemcsak az ipartestület elöljárósága és vezetősége ősz­szeállitását fogja megszabni, hanem a város elkövetkezendő közéleti harcainak hangját és tempóját is. Minden személyi kérdés felvetése nélkül foglalkozunk most ezz$J a kérdéssel s ez ad jogcimet nekünk arra, hogy ne csak a ma­gunk nevében szólaljunk meg. Amellé az álláspont mellé állunk s amellé fog állni a város iparostársadalma is, amelyik az ipar­testület munkásságát meg akarja szabadítani a személyi érvényesülések aspirációitól s az ipartestületet meg akarja menteni a közér­dekű munkásság számára. Ennek a városnak iparossága, de a város egész közvéleménye megelégelte már azt a sok csetepatét, ami az ipartestület életét az utolsó években kitöl­tötte. Megelégelte azokat a személyi harcokat is, melyeket a kulisszák mögötti aspirációk csoportosították hol barátok ölelkezéseivé, hol ellenfelek párbajává, de csudálatos, ugyan­azok ölelkeztek barátokként egyszer, akik pár­viadalt vívtak" máskor, azok köszöntötték fel egyik este egymást, mint a leghivatottabb vezért, akik másik kocsmában és másik estén lehúzták még a bőrt is »az ünnepelt* fejéről. Elég volt ebből a színjátékból, melyben az ipartestület tagjai csak azt látták, hogy ami­kor vége van az előadásnak, együtt mennek kuglizni a legyilkolt a gyilkossal. Az iparos­ság megelégelte azt a »közérdekü« munkás­ságot, mely a kisipari kölcsön megszerzésének és felhasználásának módjában jelentkezett a szegedi ipartestület kebelén belül, ahol olyan csudálatosan találkozott egy személyben az adós és a támasz. A szegedi iparostársadalom politikai párt­állásra való tekintet nélkül véget akar vetni annak a rendszernek, aminek eddig látója és tudója volt s a csak most kibontakozó válasz­tási küzdelem első, de nagyjelentőségű sikerét éppen abban látjuk, hogy politikai pártállásra való tekintet nélkül tudta egy táborba te­relni azokat, akik munkát és eredményt vár­nak az ipartestülettől, nem pedig azt, hogy személyi harcok sakktáblája legyen s parasz­tokat & lovakat állithassanak oda, ahol csak tisztakezü iparosoknak volna szabad szót emelni önzetlen s az egész iparosság érde­keit szolgálni hivatott feladatok képviseleté­ben. Az ipartestület ne iparosvezéreké le­gyen — ugyan hol tudtak vezérkedni eddig is? — az ipartestületet vissza kell szerezni az iparosságnak. Az iparosságnak nem arra van szüksége, hogy társadalmi sallangokat | ELűrtzerfeS: Havonta helyben 3.20. vidéken és Budapesten 3-00. kUllOldOa 6>40 pengd. — Egyes teám Ara Kélkö*. nap vasár- és Ünnepnap Ull. Hír­detétek telvétele íarl'a szerint. Megje­lenik hétfrt kivételével naptnla renqel akasztgasson vezetőjére, hanem arra, hogy bátor szó, meg nem alkuvó helytállás, le nem járatott, el nem nyűtt tekintély adjon erőt és adjon méltóságot vezetőjének s vezetőjén keresztül az egész iparosságnak. Az ipartes­tület ne legyen tovább ugródeszka, az ipar­testület ne legyen tovább a személyi érvénye­sülés területe és ne legyen közéleti cirkusz. Vissza kell szerezni az Ipartestületet az ipa­rosságnak, vissza kell melengetni oda az ij>a­rosság elidegenedett tömegét s meg kell te­remteni az ipartestületben otthonát az önzet­len munkálkodásnak és bátor iparosvédelem­nek. Ez lehet csak célja a választási küzdelem­nek, amelyik nem folyhat személyek ellen és nem folyhat személyekért, de folynia kell a nyomorgó, a kenyértelen, a gondok súlya alatt roskadó szegedi iparosságért. S ha ez a küzdelem célja, akkor a siker nep is ma­radhat el. Szombaton este tüntetést rendeztek Zágrábban a magyar konzulátus előtt Beverték a követség ablakéit, mafd a tömeg az osztrák és az olasz követség elé vonult (Budapesti ludósVink telefonfelenths.') Zágrábból jelentik: Ma este nagy magyar-, osztrák- és olaszellenes tüntetések voltak a horvát fővárosban. A szerb szervezetek gyű­lést tartottak és a gyűlés résztvevői a magyar konzulátus elé vonultak, ahol tiz percen ke­resztül zajosan tüntettek. Izgató beszédek hangzottak el, majd a tüntetők beverték az < ablakokat, mire a rendőrség közbelépett^ és szétoszlatta a tüntetőket. Innen az osztrák konzulátus elé vonultak ahol hasonló tumultuózus jelenetek játszód tak te. Az olasz konzulátus elé vonult fel ezután a tömeg, de itt már nem kerülhetett sor a tüntetésre, mert a rendőrség szétverte a tömeget. Forrongás Ttélamerlkában Véres uccai harcok Urnában — Paraguayban bolseviki torra* dalmat kíséreltek meg — Argentínában összeesküvést leplez• tek le (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.') Newyorkból jelentik: Egész Délamerika megint forrongásban van. Peruból, Paraguayból, Argentínából egymásután érkeznek szikratávirati jelentések, amelyek szerint ujabb forradalmak ki­törésétől tartanak. Legválságosabb a helyzet Pe­ruban, amelynek fővárosában, Limában pénteken véres nccal harcok v®Itak. A harcokban 61 embert öltek meg. A kormánycsapatok késő éjjel leverték e felkelőket. Paraguayiban, a forradalmárok megszálltak W carcacfon városát, ahol kikiáltották * proletár­diktatúrát. Uralmuk azonban csak néhány óráig tartott, mert amint a kormánycsapatok » véros felé közeledtek, sietve elmenekültek. Argentínában messzeáfíazó összeesküvést leplez­tek le, amelynek célja a diktatúra rregbuktatáss volL Az összeesküvést leleplezték, igen sok ka­tonatisztet börtönbe vetettek. ügyésze halálos iiéleiei Kéri Klein Sándor bűnügyében ítélet: Hétfőn délben Nyíregyháza, február 21. Ma délelőtt folytatód­tak az izgalmas jelenetek Klein Sándor bűnügyé­nek főtárgyalásár,. Először Schuártz Miklóst, Klein sógorát hallgatták ki, aki elmondotta, hogy Klein Sándor fenyegetésekkel akarta kényszeríteni, hogy vegye feleségül nővérét. Feleségül is vette, de Klein Elza most nem akar válni, és állandóan szekálja őt. Emiatt ellenséges viszonyba került sógorával. Tudott Ehrenfeld Magdával való szerelméről és Klein elmondta a legapróbb részleteket is. Klein kompromittálni akarta Magdát, hogy ezáltal ki­kenyszerithesse a családtól"a házasságot. Később titokban akart megesküdni Magdával .­Amikor Schwarz Miklóst szembesítették Klein Sándorral, a vádlott sirva Idead. — Viselkedjen most Ls nyugodtan, mondja az elnök — ha a kedvező vallomásokat is nyugod­tan hallga' ta. Klein zokogva ül a vádlottak padján.. A kővetkező tanú dr. Szilágyi Jenő ügyvéd, aki elmondotta, hogy 1930 folyamán kérdezősködött nála a vádlott, hogy a házassághoz a dispenzációt milyen körülmények között lehet megszerezni ö utasította Kleint, hogy ezt a vármegyénél lehe* megszerezni és megmondotta, hogy a dispenzá­cióval három nap alatt meg lehet e -küdnt­It

Next

/
Thumbnails
Contents