Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-21 / 42. szám

r qaaE-wgTnw DÉLMAGYABORSZÁG 1931 február 21. Érdekes tárgyalások ipariesiüleíi jelölések körül Körmendy Mátyás visszalépett ? (A Délmagyarország munkatársától.) Mozgalmas nap volt pénteken az ipartestületben. Egész nap tárgyalások folytak a jelölésekkel kapcsolatban, amelyeknek nem egy érdekes momentuma volt. Az izgalmak délelőtt 10 órakor kezdődtek, amikorra értekezletet hivtak össze az iparte.stülcll>e a mostani rezsim emberei számára. Az értekezletre megjelenteket meglepetéssel rárták. Körmendit Mátyás ugyanis levelet küldött, amelyben arra kéri barátait, hóg^ a jelölésnél tekintsenek el at Ő személyétől, mivel látja, hogy a hangulat ellent fordult és nem akarja, hogy az íparossíi miatta pártokra szakadjon. Az cftrkrvlrt résztvevői'1 áZonban nem hitlék, hogy Körmendy komolyan vissza akar vonulni, mire heves vita indult meg Az értekezlet végül is ugy határozott, hogy a megváltozott körülményekre való tekintcjtel — egyezkedni próbál az ellenzékkel. Hattagú bizottságot küldöltek ki azr.ai a rendeltetéssel, hogy sürgősen tárgyaljon ar. ellenpárt embereivel. A pénteken délután megiartott tanácskozás azonban eredménytelenül végződött. A délelőtt még teljesen reménytelen tábor délután már követelésekkel lépett fel és a mai rezsim hivei részére akarta a vezetőségi helyeket biztosítani. Ez a tábor különösen arról nem akart hallani, hogy szociáldemokraták is helyet kapjanak a vezetőségben. Másfélórai vita után az ellenzéki delegátusok otthagyták az értekezletet és ekkor kiderült, hogy a »hivatalos párt* hivei sincsenek már egv véleményen, sőt igen éles ellentét választja cl. őket egymástól. Azt. azonban elhatározták, hogy szombaton délelőtt háromtagú bizottság megy az ügyészségre, hogy informálódjon az iránt, hogy diffamáló cselekmény-e az. amiért Gombos István ellen bűnügyi eljárást indVottak. Miután pedig megegyezni nem tudtak, kimondták, hogy az értekezletet szombat délelőtt 10 órakor folytatják,- amikor meg fogják ejteni a jelöléseket. Este 8 órakor 7?<fez Antal pártjának végrehajtó bizottsága tartott éi'tekezletet. Itt beszámoltak a délutáni tárgyalásokról, amit az értekezlet azzal vett tudomásul, hogy most már semmiféle együttes tanácskozásról nem lehet szó és senkisem folytathat tárgyalásokat az ellenpárttal. A helyzet az, hogy a Rácz Antal elnökségével összeállítóit ellenzéki lista győzelme nem lehet kétséges. 4 városkörüli feketeföldek tagos?fását tervezi a szegedi földmérési felügyelőség főnöke Boódor Sftndor műszaki főtanácsos a tagosítást eljárásról és várható hasznáról (A DH magyar ország munkatársától.) A mai magyar közgazdasági és politikai élet legfontosabb problémája kétségtelenül a mezőgazdasági válság megoldásának kérdése, amely annál égetőbb lesz. minél tovább halogatják. Ez a probléma éhresztelte fel a Szeged körzetében elterülő magánbirtokok tagosításának régen megvalósításra váró tervét is. A mezőgazdasági szakértők már régen rájöttek arra az igazsásra, hogy a termelés eredménye nagyrészben a földbirtok alakjától és helyzetétől is függ. Aki rápillant például a városköEüli feketeföldek birlokrajzárn, az megállapíthatja, hogy 8 föld jelenlegi tagozódása észszerütlenebb már nem igen lehetne Keskeny, hoszszan elnyúló parcellák sorakoznak egymás mellé minden rendszer nélkül, ami a müve~ lést nagyon megnehezíti és meg is drágítja. Boódor Sándor műszaki főtanácsos, a szegedi állami földmérési felügyelőség hivatalfőnöke nagy agilitással készíti elő a mozgalmat, amelynek célja a városkőrűU feketék uj tagosításának mielőbbi keresztülvitele. Rengeteg térképet, tagositási tervet dolgozott ki és már sikerült annyira előkészítenie mindent, hogy a lagositási eljárás megindításának komolyabb akadálya nincs. A Délmagyarország munkatársa előtt ftoódor műszaki főtanácsos a következőket mondotta erről a kérdésről: — A tagosítás elsősorban gazdasági, másod<orban jogi és műszaki eljárás, amelyben az a felfogás érvényesül, hogy a munkaerő kihasználhatósága és a termelési költség szempontjából, a birtok alakja különösen fontos. A mezőgazdaság mai szomorú helyzetében, amikor minden talpslattnyi területnek célszerű, helyes jövedelmező kihasználása fokozottan szükséges, nem gazdálkodhatunk ugy, mint ősapáink, mert a haladó élet elpusztít bennünket: elsorvadunk. Ez a művelés a föld tőkeértékét támadta meg. mert annak hozadékából megélni lehetetlen. Ezen az. állapoton változtatni kell és lehet. Ennek megszüntetésére hivatott a tagosilás. — A tagosítás, vagy helyesebben birtokrendezés az 1836. évi úrbéri törvények hatása alatt kezdődött A törvények a legelők elkülönitését és a határolt rendbeszedését, ha nem is kötelezően, de mégis elrendelte és ezzel az okszerű gazdaságra vezető tagosítás alapját céltudatosan is megvetette. •— A tagosítás két részből áll: közigazgatási és bírói eljárásból. A bírói eljárás csak akkor indulhat meg, ha a közigazgatási eljárás befejezéseként a főldmivelésügyi miniszter, az állandó gazdasági szakbizottság véleménye alapján meghozta határozatát, amely szerint a tagositani kért területen a tagosítás hasznos és célszerűen keresztülvihető. A közigazgatási eljárás ugy indul meg, hogy a tagositandó területen bármelyik telekkönyvi és tényleges tulajdonos a hasznosság és célszerűség kimondása iránt az. illetékes törvényszék utján a főldmivelésügyi miniszterhez kérvényt terjeszt elő. — E kérvény, alapján a főldmivelésügyi miniszter utasítja a földmérési felügyelőséget, hogy részletes jelentési lei jesszen elő. Ezután a főldmivelésügyi miniszter helyszíni tárgyalásra bizottságot rendel ki. A bizottság tárgyalást tart, melynek keretében a tftgosilandó határrészt is bejárja. Megállapítja a lagositandó területekre vonatkozó adatokat, amelyekről jegyzőkönyvet vesz fel és azt a főldmivelésügyi miniszter elé terjeszti. Ennek a jegyzőkönyvnek az alapján hozza meg határozatát a főldmivelésügyi miniszter. A bizottság a tagosítás várható holdankénti költségét és időtartamát is megállapítja. Szegeden ez a holdankénti ősszköllség 18—22 pengő lesz, amelyet nem egyszerre, hanem a munkálatok előrehaladásához képest a tőrvényszék rendeletére 8—10 részletben 2—3 év alatt kell közadók módjára lefzctni. — A főldmivelésügyi miniszter határozatával a közigazgatási eljárás befejeződik. A főldmivelésügyi miniszter határozatának keltétől számított öt éven belül, bármely birtokos kérheti a törvényszéktől a tagosítás megengedéséi. A kérelem tárgyalására a törvényszék határnapot tüz ki és arra a lagosjtó érdekeltségét meghívja. A vár,is földadónyilvántartási hivatala a földadókataszten adatok alapján szavazási lajstromot készit. A kitűzött tárgyaláson a bíró az érdekelteket meghallgatja, szavazataikat a lajsüomba bevezeti és megállapítja, hogy a tagosítás elrendelésének előfeltételei megvannak-e. Ha a főldmivelésügyi miniszter határozata a tagosítást hasznosnak és célszerűnek minősili. ekkor a tárgyalásra szabályszerűen megidézett, de meg nem jelent feleket ugy tekintik, mint akik A tagosításba beleegyeznek, ellenben, ha a határozat szerint a tagosítás nem hasznos és nem célszerű, ugy tekintendők, mint akik a tagosítást ellenzik. A felek nyilatkozata, szavazata és egyéb beszerzett adatok alapján a törvényszék ítéletet hoz a tagosítás megengedhetősége felől. Az ítélet aa táblához fellebbezhető. A megengedbetőségi Ítélet alapja: hogy a tagosítás hasznosnak és célszerűnek legyen kimondva és az, hojty a tagosítást kívánók birtoka a tagoslSZEMÜVEGET Kárász ucca 3. 31 Okulérium, Kellnernél. tandó terület egynegyedéi 'ptf.ve Ul. — Ha a megengedhelőség felől hozott határozat Jogerőre emelkedett, a tőrvényszék megkeresésére a 22. földmérési felügyelőség gondoskodik • szükséges alaptérképek és háromszögelési adatok előállításáról. Ezután az. előmunkálatok megkezdésére az eljáró bíró határnapot tüz ki, melyen megalakulnak a képviseleti csoportok. TTgyanekkor választják meg a földmérőt is. A törvényszék ezután a határbejárásra határnapot tüz ki. — Mikor a tagositandó terület határét bizottságilag pontosan megállapították,, a földmérő hozzáfoghat a tényleges állapot felvételéhez, majd megindul az osztályozási és becslési eljárás. — Az osztályozást és becslést az eljáró bíró személyes vezetésével cgv szakértő bizottság végzi, melynek elnökét a főldmivelésügyi miniszter jelöli ki, egy-egy rendes és póttagját pedig az érdekcsoportok választják. Parcelláról parcellára Járva, mindegyik földrészletnek bizottságilag megállapítják az osztályát. Hosszadalmas, kényes munka, mert itt dől el tulajdonképen minden birtokos valóságos vagyoni állása. Az osztályozás é» becslés adatai alapján a földmérő kiszámítja minden egyes tulajdonos birtokának becsértékét, amelyet az állami földmérés felülvizsgál. Ezzel az eljárással minden birtokos vagyoni állapotát becs-* értékben állapítják meg, mely az uj tag kihasításának alapjául szolgál. Minden birtokos a részére megállapított becséitéknek megfelelő területet kap a tagosítás során, mely aztán a kiosztás helyének minősége szerint lehet több is, de lehet kevesebb is az eredeti kataszteri területnél, érlékbm azonban azzal tökéletesen azonos, — Az érdemleges tárgyaláson a bíró lehetőleg egyességet kísérel meg. Gyakorlati tapasztalásból állítható, hogy 10 tagosításnál legfeljebb egynél kell ítéletet hozni. Elhelyezkedésnél ös«eke«Ulhrtnek egy család több rokonsági tagja, különösen ott, ahol a birtokok későbbi egyesítése várható. Rendszerint a családok, barátok már a munkálatok alatt előre meg szoktak egyezni, hogy bora kerüljenek, * mert azt ugy is belátják, hogy egy helyre mindenki nem kerülhet. Fő elv az. ho£T minél kisebb a birtok, annál közelebb legyen élbeiyezve a tulajdonos lakóhelyéhez. Ha az egyesség nem sikerül, akkor azokra a pontokra a bíró ítéletet hoz, de ez »z ítélet az egyességi megállapodásokat nem érinti. Ezek után szemléltető kép gyanánt mondjuk, hogy például Nagy Pálnak volt 23 darabban, különféle helyeken elszórtan, 40 hold földje. A tagosítás folytán egy tagban kapja meg vagyonát, amelyik lesz becs szerint 38 hold, vagy 45 hold. A gazdasági müvelés olcsóbbodása következtében n tagosítás költségei már az első évben nagyobbára megtérülnek. — Ha Klskundorozsma község tagosításra ugyancsak megérett területei is tagosítás alá kerülnének, a keilfis birtokosok földjei a községi határvonalon egymás mellett lennének kiadhatók, ami a kettős birtokosság érdekeit szintén kiválóan szolgálná, amennyiben, csak a községi határvonal álUl elválaszÍottv de egybe művelhető tagban gazdálkodhatna. — Kívánatosnak látszik a tagosítás a szomszédos Makó, Kübekháza, Szőreg, ószentiván, Algyő községekben és valószínűleg egyéb helyeken ls, ahol a tanyarendszer még nem fejlődött ki — Az érdekelt gazdák tehát személyesen vesznek részt a tagosítás munkálataiban s különösen annak legfontosabb részét, »z osztályozást becslést teljesen maguk végzik a tőrvényszék vezetése és a gazdasási szakértő Irányítása mellett, ugy, hogy akaratuk ellenére nem történhetik semmi. — Megnyugodhatik minden érdekelt magyar gazda — fejezte be Boódor főtanácsos —, hogy bizalmatlanságra oka nincsen s a tagosításból csak a gazdáknak és Szeged városának lenne haszna, amennyiben nagyszámú elaprózott, gazdaságilag nehezen kezelhető, jól ki sem használható birtokdarabok helyett belterjes gazdaságot fiző, tanyásbirtokok egész sora foglalhatna helyet a >fekete földeken«, amelyek jövedelmezősége a mai rossz állapotokat csak egy letűnt idő rossz, emlékének nossz álmának tüntetné fel s biztos alapot nyújtana a gazdasági jólét kifejlődésére. Herceg Esterházy ISSSk* f^AL^AAÍMMAM f[i«T»r. r«omo/,»ilT!olóh*n főszer* és csemegeüzletében wwiiivtfiiigwi Kígyó ucca 1. íes Állandóan friss Aruk nagy vóla* Hókban.