Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-20 / 41. szám

4 KWWT-9 OEMlMtl AKUKfiAAW •HMMMMMMMH i .r.; i ^ ichruar 20. Veszedelmes tüz pusztított egy Kossuth La jos~sugáruti kárpitosiizemben Elpusztult a Rubin Józset cég egész berendezése és anyagraktára (A Dél magyarországi munkatársától.) A Kossuth Lajos-sugárut 8. szám alatt levő kár­pitosüzemben, amelynek tulajdonosa Rubin József, csütörtökre virradó éjszaka veszedel­mes tüz pusztított. A lángok elpusztították az özem berendezésit, raktárkészletét, az anvago­kat és kellékekel. A tüzet éjjel 2 óra körül vették észre a járókelők. Nagy uccai frontja van a kárpitos­özemnek, széles kirakatokkal és redőnyök­kel. Az egyik redőny alól füst tódult ki. A szomszédban levő tűzoltók pillanatok alatt a helyszínen voltak, de a lezárt redőnyök miatt nem tudtak az üzembe behatolni, ugy, hogy kénytelenek voltak az egyik redőnyt felszaki­tenl, a hatalmas kirakattáblát bezúzták és Így fogtak hozzá az oltáshoz. Az özem ekkor már lángban állott. Egy­órai munkába került, amig a tüzet sikerült eloltani. A tűz hírére sürü csoportokban ve­rődtek össze a hainali járókelők a műhely előtt. A reggeli órákban szomorú látványt nyújtott (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi alvilág legjellegzetesebb alakja: Téglás Gusztáv fiatal cigánylegény, akivel legtöbb baja van a rendőrségnek. Téglás jóformán már minden cl­kö<-'rthet6 bűncselekményt elkövetett, amelyekért m bíróságok összesen húszszor büntették meg. de a rengeteg fogság sem törte meg. Kiszabadulása után ismét betört, vagy megbicskázott valakit, vagy rabolt, ugy. hogy már másnap ismét el kellett fogni A biróságok a fékezhetetlen embert igen szi­goruan büntetik. Legutóbb egy szelet kenyér és öt deka szalonna ellopásának kísérlete miatt egy­hónapi fogházat szabtak ki rá. Azóta is sok min­dent követett már el. Jelenleg lopás és hatósági közeg elleni erőszak miatt van bűnvádi eljárás ellene folyamatban, csütörtökön pedig dr. Gaál István járásblró tárgyalta sorozatos csald i ügyeit. Téglás Gusztáv, ha nem lop. akkor lemezt do­bál és igy tesz szert pénzre. A lemozjátékot pe­dig a bíróság legújabban igen szigorúan bünteti. az üzem. Megszenesedve, elüszkösödve, rom­halmazban hevertek a különféle garnitúrák, amelyek közül többet éppen csütörtökön ké­szültek hazaszállítani. Félig kész áruk men­tek tőnkre, bútorok, szőnyegek, fotelek és ka­napék. A kár igen jelentős a nagymennyiségű kellék elpusztulása miatt, de elégett sok nyers­anyag is. Elpusztult az üzleti berendezés is, át­égett a deszkapadló. Az üzemben jelentős kárt tett az oltás során a viz, hasznavehetetlenné változtatva a szőnyegeket, a divány- és ágy­takarókat. Az első hozzávetőleges számítás szerint ötezer pengő kárt okozott a töz, de amint haladt a leltár felvétele, kiderült, hogy a kár túlhaladja a nyolcezer pengőt is. Csütörtökön délelőtt megtartották a tüzvizs­gálatot és megállapították, hogy a tüzet vélet­len okozta. Szerdán este, amikor bezárták az üzletet, szokás szerint kitisztították a hamut a kályhából. A hamut a tanonc a kályha mel­letti ládába dobta és valószínűleg a hamu kőzött levő kis darab zsarátnoktól gyullad­hatott ki a láda, majd az egész üzem. / Ilyen játékért vonták felelősségre most a cigány­legényt. Szilveszter estéjén fogták el a rendörök Téglást, amikor éppen a lemezeket dobálta. Egyes esetekben sikerült nyernie, ezeknél csalás miatt, ahol meg csak játszott, de nem nyert,, ott tiltott szerencsejáték által elkövetett kihágás miatt von­ták felelősségre. A tárgyaláson Téglás Gusztáv beismerte a bűn­cselekményeket. Kivüle még két lemezes került a biró elé- Bodor István és Csóti -István. Dr. Kynsburg Béla ügyészi megbízott szigorú Ítéletet kért és indítványozta, hogy a vádlottakat a bíró­ság közveszélves munkakerülés miatt utalja dolog­házba. A bíróság Téglás Gusztávot kétrendbeli csalás és ötrendbeli szerencsejáték miatt négyhónapi fog­házra itélte és ennek kitöltése után bizonytalan időre dologházba utalta. Bodor István háromheti elzárást, Csóti István háromheti fogházat kapott. Az ítélet ellen az elitéltek fellebbeztek. TIzenKiáromévi fegyházai kapott az augusztafelenf rablógyilkos Budapest, február 19. A budapesti törvény­szék csütörtök délután 1 órakor hirdetett íté­letet Mester János bűnügyében, aki a múlt év októberében megfojtotta és kirabolta az Auguszta-telep egyik vendéglőjének szakács­nőjét, özvegy Soltész Károlynét. Mester Já­nost a bíróság 13 évi fegyházbüntetésre ítélte. Az indokolás megállapítja, nem látja belga­zoltnak, hogy a vádlott előre megfontolt szán­dékkal ölte volna meg Soltész Kárólyné sza­kácsnőt. Uj elnököt és uj szellemet az ipartestületbe (A Délmagyarország munkatársától.) Már úgyszólván csak napok választják el a szegedi iparosságot az ipartestületi választástól, de még mindig nem mutatkozik valami külö­nös élénkség az elnökségért küzdő frontokon. Pedig ez a választás nemcsak az elnök sze­mélyében akar változási előidézni, hanem az ipartestület vezetésének szellemében is. Az ellenzéki párt. amely a legzajtalanabbul szer­vezkedik, csütörtök este megejtette a jelölést és elvben kimondotta, hogy csak olyan ipa­rosokat jelöl, akik határozottan kijelentik, hogy a másik párt részéről nem fogadnak el jelölést. A! Körmendy-párt hívei azzal a trükkel igyekeznek hiveket hőditani, hogy Rácz Antal nem vállalja a jelöltséget, sőt ő maga is Körmendyt támogatja. Ez természe­tesen nem igaz, mórt Rácz Antal hivei je­löltjük előzetes hozzájárulásával indították meg a mozgalmat és éppen Rácz Antal volt az, aki alelnök létére megunta az Ipartestü­letben meggyőkeresedett szellemet, visszavo­nult és megtagadta a közösséget az ipartes­tületben lezajló botrányokkal és egyéb ese­ményekkel. Rácz Antal mindössze arra kérte barátait, hogy kíméljék az ellenpárt vezetőit és azok személyi ügyeit ne használják ki a vá­lasztási küzdelemben. Ezért folyik szokatlan csendben az ipartestületi választás előkészí­tése. Robbanás a kerékpármühelyben (A Délmagyarország munkatársától.) Han­gos detonáció Ijesztette meg csütörtökön dél­után a Zrinyi-uccában járókelőket. A' 6-os számú házban levő Kecskés János-féle gépja­vító műhelyből hallatszott a robbanás és a következő pillanatban a műhely ablakai han­gos csörömpöléssel hullottak az úttestre. Eb­ben a pillanatban senkisem haladt az uccán a mühelv előtt, igy az üvegszilánkok nem tehet­tek kárt senkiben. A robbanás ugy keletkezett, hogy a műhely­ben autogénheggesztővel dolgoztak és a heg­geszlőből valahogyan gáz. szivárgott ki, ami a levegővel összekeveredve detonációt idézett elő. A műhely munkásai közül sinkisem sé­rült meg, a kár is jelentéktelen. Kocsmázás után - uccai támadás (A Lé' magyar ország munkatársától.) Furcsa kaiandban volt része szerdán éjjel Bagi Péter sándorfalvai lakosnak. Bagi több szegedi kocs­mában szórakozgatott. Az egyik helyen egy fiatalember szegődött mellé, aki kedves sza­vakkal biztatta az ivásra és a mulatozásra. Egyik kocsmából a másikba mentek, Bagi jól felöntött a garatra, amikor pedig Újsze­gedről át akart jönni Szegedre, az előzékeny fiatalember nagy vitába keveredett vele, majd megtámadta. Bagi még fel sem eszmélt, ami­kor a támadó lehúzta róla kabátját és a zsák­mánnyal elfutott. Bagit a nem várt támadás teljesen kijó­zanította. A legközelebbi rendőrőrszobán fel­jelentést tett ismeretlen támadója ellen nem­csak a kabát elrablása miatt, hanem azért ist mert a bekecsben 10 pengő készpénz is volt. A rendőrség megindította a nyomozást. Magyar nyelvjárások Dr Horger Antal előadása (A Délmagyarország munkatársától.) Az Egyetem barátainak Egyesületében csütörtökön délután dr. Horger Antal professzor tartott érdekes előadást • magyar nyelvjárásokról. — Valamikor, mondotta a professzor az a téves fiit volt elterjedve, hogy az irodalmi, a köznyelv és a népnyelv közül a népnyelv a romlott. H« romlott­ságról egyáltalán lehet beszélni, inkább romloll az irodalmi nyelv, mert ennek számos sajátsága mes­terkélt. A népnyelv legfontosabb jellemzője, hogy nem egységes, hanem különböző nyelvjárásokra oszlik. Ennek az oka az a nyelvtörténeti tény, hogy a nyelv mindig változik é« pedig nem min­denütt egyformán. Az egyforma feilMé*t főleg föld­rajzi akadályok gátolják. Általában mennél sűrűb­ben lakott egy terület, annál kevésbé fejlődnek ki nyelvjárások. — A nyelvjárásoknak sokféle sajátsága van. A j fonetikus eltérések: (a palócoknál a nincs, csak á), i hangtörténeti sajátságok: fa XYII-ík századtól pél­dául a szép, néz szavakban é-l ejtünk, mig a Tiszántúlon e helyett szip. és niz szavakat használ­nak), alaktani eltérések: (főleg. hogy más ragok és képzők észlelhetők egyes helyeken, a palócoknál például: nott, nól, lőtt helyhatározó ragok), mon­dattani sajátságok: (főleg a szóképlet körében) azok, amelyéket ismer a nyelvtudomány. Ezek körül a laikusokat főleg a tájszavak érdeklik. Ezek között vannak tutajdonképeni tájszavak, amelyeket sehol másutt fel nem fedezhetünk, csak az illető területen (ajongani — restellni), olyanok, amelyek­nek vidékek szerint más is más a jelentésük (•pró — Erdélyben: himlő) és vanuak olyanok, amelyek egyes vidékeken alak szerint változnak , (csalán, csollán, cselán, csllán). — Eredetükre nézve két csoportra oszthatjuk a nyelvjárásokat: megőrzött régiségek és a kü­lönböző fejlődések alapján létrejött nyelvjárások. A megőrzött szavak régente nem voltak táj­szavak, hanem az Idők folyamán elavultak éj csak egyes vidékeken őrizték meg. — Érdekes kérdés, hogy meddig terjednek at egyet nyelvjárásokT Például: hol kezdődik a gö­cseji nyelvjárás és hol ér véget? Ezt nem lehet megállapítani, legfeljebb annyit, hogy egy sajátság meddig terjed. Ilyen alapon a régi Magyaroszágot nyolc nyelvjárásterületre osztották. A nyugati nyelvjárásterület sajátsága többek között, hogy valakinek a fűlő-ről, órömő.ről beszél. Ezen a területen a nak, nek, nál, nél, val, vei, hoz, hez, hőz ragok helyett egységesen csak nek, nál, nel és hoz ragokat használnak, például: háznek. sok­kel. Ennek a magyarázata az. hogy valamikor ál­talánosan igy beszéltek. A dunántuli nyelvjárás fősajátossága, hogy ly helvctt l-et mond, például: király helyett kinii folyó helyett foló. Dr. Horger professzor külön foglalkozott ez­után az alföldi nyelvjárással, amelyet Szegeden is beszélnek. Ennek fősajátossága az ö-zés. Ez a sajátosság ugy keletkezett, hogy az árpádkorabell magyarság egyes szavakban ű-t ejtett. Ebből a XII. és XIII. század folyamán a köznyelvben e lett, csak a szegedi nyelvjárásban lépett helyébe 6. Az (5-zés ezek szerint többszázéves múltra te. kinthel vissza. Az élvezetes előadást zsúfolt terem hallgatta végig. BDCH Fa, szén, koksz UHVII Telefon 11-20. n Téglás Gusztáv huszonegyedik büntetése: 4 hónapi fogház és dologház Iemez)átékért

Next

/
Thumbnails
Contents