Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-19 / 40. szám

1931 február IP. DtLMAGTARORSZAG 7 és Művészei Harmónia hangversenyek O. Hilberth Janka és dr Ocskay Koméi árit­és dalestje ma este 8-kor a Tiszában. A Magyar Újságírók Egyesületének szegedi osz­tálya március 2-án díszhangversenyt rendez, ame lyen Stefániái Imre zongoraművész, Rwtinovits Mária operaénekesnő és Kollár Pál zongoraművész szerepelnek. A hangverseny iránt olyan nagyará­nyú érdeklődés nyilvánul meg, mint aminőre már régen nem volt példa. Ennek bizonysága, hogy a Harmónia pénztárainál a jegykibocsájtás napján tömegesen jegyezték elő a jegyeket. A nagy elő­vétel miatt ajánlatos a helybiztosítás. Gyönyörű műsor. Jegyek a né'magvarország jegyirodájában. A szinházi iroda hirei: Ma Páris almája, a nagy eredeti opereltsikcr. Lengyel Menyhért eredeti vígjátéka, A kölcsön­vett feleség Patkós Irmával a címszerepben pén­tektől vasárnapig. Főszerepekben Pártos, Gyön­gy össy, Ajtay, Zilahy, Veszely, Herczeg, Fáy, stb. A legújabb Jazz és a legszebb magyar muzsika találkozik A kölcsönvett feleségben! Szombat és vasárnap délután a nagysikerű Mátyás király szerelme (ifjúsági és délutáni hely­árakkal). Sport G61 Magda sfaríja Síeíiinben Megírtuk, hogy Gál Magda meghívást kapott az angol szövetségtől Liverpoolba, hogy vegyen részt a pénteken kezdődő angol bajnokságokon. Gál Magda a meghívást nem fogadhatta el és ugy volt, hogy a világbajnoki versenyek után visszatér Szegedre. Most azonban a német szövetségtől olyan megtisztelő meghívást kapott, ami elől nem térhetett ki. A német szövetség ugyanis meg­invitálta Gál Magdát a szombaton Sleltinbcn kez­dődő keletnémet bajnokságokra, továbbá jövő hé­ten a Magdeburgban döntésre kerülő délnémet bajnoki ping-pongversenyekre. A rendkívül szi­vélyes hangú meghívást Gál Magda elfogadta és már el is utazott a német bajnoknővel. Rüster­Müllernével Stettinbe. Érdekes, hogy Gál Mngde a női egyesben Rüster-Müllerné ellenfele lesz, mig a női párosban Rüster-Müliernével áll ki vala­melyik kiváló német női páros ellen. Vivóverseny a legjobb vidéki kard­vivő ciméérí. A Szegedi Vívó Egylet március 8-án rendezi meg a Tisza nagytermében nagyszabású orszá­gos vjdéki vivóversenyét a »legjobb vidéki kard­vivó« címért, a Homor Ernő vándordíjért és a Hősök vándordijáért. Ez a verseny minden évben a legklasszikusabb mitingje a vidéki vivósportnak, ezen a versenyen ad egymásnak találkozót Győr, Debrecen, Miskolc, Békéscsaba és Szombathely elitgárdája. A tízes döntőbe jutott vivók kőzött pontverseny lesz és a legtöbb pontot nyerő egyesület nyeri a Hősök vándordiját. A Homor Ernő vándordíjért csak szegediek indulhatnak. A SzVE szép díjazásról gondoskodott. Az egyéni győztes a »legjobb vidéki kardvjvő« címet és az egyesület jubileumi em­lékplakettjét, tiszteletdijat, a tizes döntőbe ju­tott többi vívó plakettet és tiszteletdijat nyer. Tornaünnepély. A Szegedi Munkás Testedző Egyesület vasárnap délután öt órakor a rókusi tornacsarnokban rendezi ez évi első toi'naiinnepé­lyét. Az ünnepély kiemelkedő pontja a kalapács­gyakorlat, amelyet most elsőizben mutatnak be Szegeden. A Délmagyarország kölcsön­könyvtárában az előfizetési dij: a Délmagyarország előfizetői részire havonkint 1 pengő, munkáselőlizeltfknek hetenhint 16 fillér, mindenki más részére havonkint 1.60 pengő. Megérkeztek a március l-l „Csepel varrógépverseny dijai Megtekinthetők: » Déry Ede Rt. Kis uccai kirakatában. riEGNOffEK ÉS ELINDULNAK REGÉNY bie: líQSSák LOlOS 23 —• A' gondolat nem rossz, — mondta. — De kicsit kényes dolog az ilyesmi. Azért, ha aka­rod, a te kedvedért szívesen segítek, — szem­benézett a lánnyal, kémlelte, vájjon mit gon­dolhat az most. Csakugyan utálja őt? Vagy csak ugy szokásból mondta az este? Nem gondolja magáról, hogty elbájolóan szép le­gény, de nem is találja, hogy valami utálni való van rajta. Neki határozottan tetszik a lány. S ha ezt a dolgot közösen megcsinálják, akkor talán össze is barátkoznak. Ha pedig a Féri szájaskodni próbál, akkor ő majd jön a revolverrel. Ezzel az üggyel könnyen kitörheti a nyakát. — Nem tudsz valamit mégis, ahogyan hozzá lehetne férkőzni? — Tudod, két lécbe fut be az asztalka fiókja s ha a két lécből kivennénk a csavarokat, akkor már nyitva lenne a fiók. Ha segítenél, akkor kihnznánk a csavarokat. összedugták a fejüket s most már igy be­szélgettek. Sokáig. Laci térde hozzáért a lány térdéhez s az nem húzódott vissza. Végül is ugy látták, semmi komoly akadálya nincs annak, hogy az ötletet végrehajtsák. Hajnalra készen lettek a tervvel s kissé mámorosan S nagyon fáradtan mentek ki a kávéházból. — Istenem, már ott az ucca végén kel föl a nap, — sóhajtott Panni. — Mi lesz velem otthon? Laci azt mondta: — Beléd karolok, nehogy- elszédülj. Panni megint elhúzódott tőle, de nem dur­ván és bántón. — Megvárom a takarító asszo­nyunkat és azzal megyek be. —• Igen, az helyes. Én is szépen haza­megyek. Tehát holnap délután, négykor. Elváltak. Panni kissé szédülten lépegetett az üres uccákban. Enyhe széliárat volt. fönt pirosan derült az ég. Nemsokára megjelentek az őntözőkocsík, vizes bajuszukat végighúzták az uccaköveken s a ferdén eső napsugarak szivárvám osan megcsillogtatták a tenyérnyi tócsákat. Itt-ott kinyílott egy kapu s a házmesterek nagy lendülettel söprögetni kezdték a járdákat. Valahol egy részeg cnckclt, szinte állati szomorúsággal. IX. Vannak" emberek, akik azt hiszik, minden az ő akaratukon múlik Ha erre görbítik a nagyujjukat, akkor igy, ha arra görbítik, akkor ugy történnek a dolgok. Ha igy lenne, akkor már régen elpusztult volna a világ, vagy pedig a bibliai paradicsomfcertté alakult volna át. Mi azonban tudjuk, a világ olyan, amilyen s a gazemberek gazemberkednek benne s a jók jót cselekszenek benne, de mindez csak módjával tört :nik. Vagyis ngy, ahoj,v azt a vilá? fönnálló keretei megenge­dik De vannak emberek, akik hiába meresz­tik ki a szemeiket, a ma^uk valóságában nem tudják meglátni a dolgokat. Elhatároz­zák. hogy ez így, vagy ugy van, igy vagy ugy legyen és pont. S ha valami nem akar a kedvük szerint történni, akkor dühöngeni kezdenek és jól elverik azokat, akik náluk­nál gyöngébbek. S azon senki ne csodálkozzon, hogy a tudatlan, szegény embereknél ez igy történik. Miért tudnának ők eligazodni a tör­vényekben, amik a történések felett uralkod­nak? Nem hallottak semmi ilyesmiről az is­kolában, az apjuknak, ha jó kedve volt, szíve­sen adott nekik egy kortyot az üveg fenekén lévő páiinkából, de annyira sohasem feled­kezett meg magáról, hogy odaálljon a kőlyök­kel filozofálni s az életben sem akadlak össze olyan valakivel, aki külön leckeórákat adott volna nekik erről, vagy arról a titok­zatos dologról. Amióta gondolkodni tudnak, ugy tudják, minden a saját maguk erején múlik. Vagy legyőzik azt, aki nekik nem tetszik, vagy az győzi le őket. Igy van ez a szegény, munkás embereknél s a jómódú, iskolázott polgároknál sincs máskép. Lencsés Alfréd jómódú polgár és a filozó­fiából doktorált. <5 csak tudhatná azt, hogy valaki ütlegekkel leterítheti az ellenfelét, de az apa hiába akarja ütlegekkel jóra nevelni az állítólagos rossz gyerekét. Ennyit föltéte­lezhetnénk róla, ő azonban fölényesen min­denki fölött elnéz s szóra sem érdemesiti a másik elgondolásait. Már egész fiatal korá­ban is ilyen volt. Aztán, hogy megnősült, még határozottabban kialakult ez a termé­szete. Nem sok őröm jutott ki mellette a feleségének. Kissé hideg természetű, szép, fia­tal teremtés volt ez az asszony, eleinte makacs­kodott kissé az ember szeszélyei ellen, de aztán megadta magát. Cserébe szép ruhákat és kényelmes, de üres életet kapott. Ameddig a gyerekek meg nem születtek, ugy tartotta őt a férje, mint valami kalitkába zárt para­dicsom-madarat. Nem kellett dolgoznia és meg volt mindene, amiről a férje, ugy gondolta, nem árt, ha megvan a feleségének. Az asszony, nem lázongott, belátta, csak" két ut van előtte. Vagy elválik' ettől az embertől, vagy tudo­másul veszi ugy, ahogyan van. De az elválás lehetőségének gondolata is csak akkor vető­dött föl benne, mikor már az első 'gyerek megszületett. Szó sem lehetett tehát a válás­ról. S némileg most könnyebb is volt elvi­selni a sorsát. Jóformán csak' a kislányának élt. Ha a férje nem volt otthon, maga is valósággal kisgyerekké váltan játszott a csöp­séggel, gagyogott neki, karjára emelte s ngyi énekelt fölötte, mint a madár a fiókái fölött. Lencsés szép, egyenestermetü, katonáster­mészetü ember volt. Érthető, hogy a kicsi­kéből is ilyen kemény karaktert akart ne­velni Gyakran mondta: — Kár. hogy nem fiúnak" született, katonát neveltem volna belőle. De igy se legyen be­lőle ha mpipőke. Az Anya szeretettel gondozta a kislányt, ő pedig, mint valami állatszeliditő, hozzákez­dett az idomitáshoz. Meghatározta, hogy mit szabad ennie, mennyit szabad mozognia s ahogy nagyobb lett, kikkel szabad pajtáskod­nia. A gyermek nem makacskodott. Sovány, szőke testecskéje ugy hajlott ide-oda az Apja parancsa szerint, mint a nádszál a durva szél­ben. Ennyiben meg is volt vele elégedve az ember, csak éppen az nem tetszett neki, hogy nem elég gyorsan női, zsíros a haja és a karjai nem akarnak meggömbölyödni. No majd a másik? — gondolta és jó reményekkel várakozott. (Folyt. tör.) » Beden! ta mellett Mérnöktslíola aéogyartaa eiefc<rM«c«­nlUa.rcpültíqép kéa*Ué*4a au/omoblléplíés résgére. Pro«pe!On* Ing-ven' M 4

Next

/
Thumbnails
Contents