Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-17 / 38. szám

DELMAGYARO WEGBO. SceirKeMtoség Somogyi UCCA U.Lem.Te.clonkdlMOnkHnyviAr é* tegyiroda Aradi icco S. Teleion t 13—OO, - Nyomda t LBw MPDL UCCA ÍM. Telefon T ZO>34. Távirati *.» levélcím DélmagyaroncAg Sieqed. Kedd, 1951 február 17 Ara ÍO fillér VII. évfolyam, 38. szám ELŐFIZETÉS' Havonta helyben 3.20, vidéken é* Budapesten 3-eo. KlIlfHldan 0*4O pengd. «» Egyea iiérn Ara bétkOM nap ÍO, va»Ar- Ünnepnap 44 HIL. Hirdelétek felvétele tarifa szerint. Meglclentfc hétlA klvelelévl n«i»'>->f« reogel Iparpolitika Kírem szépen, ne tessék mérgesnek fenni. A cikk főié nyomtatott szó miatt, amely az első szó a lapon, ne tessék az újságot összetépni, a földhöz vágni s az ártatlan papírdarabokba bele is rúgni. Igenis nem arról az iparpolitikáról akarunk beszélni, amelyre gondolni méltóztatik. Igenis mi sem aludtuk át a kurzus tirenkét évét. Igenis mi is tudjuk, hogy a korszak produkálta a kereskedelmi és ipari miniszternek azt az egészen uj típusát, amely egyedülálló az egész álparlamentális világon s amely — tessék csak elképzelni — nem ellensége a — kereskedelemnek és iparnak. Ezzel szemben mi ellenzéke vagyunk a kormánynak. Föltétlenül és határozottan ellenzéke. Sok minden rosszat elmondunk róla, ha csinál sok minden rosszat. De arra sose volt alkalmunk, hojjy az iparpolitikája miatt elégedetlenkedjünk. Egyszerűen azért, mert nincs iparpolitikája. Rossz iparpolitikája se. Határozottan el lehet mondám, hogy az ipari miniszter nem ellensége az iparnak. Különösen a kartelekbe •őmörült nagyiparnak nem. Iparpolitikát felfedezni akaró utunknak adjunk ezek után egészen más irányt s ne késlekedjünk olyan helyeken se, mint amilyen a városháza, hanem menjünk el egyenesen az ipartestületbe. Ha valahol kell lenni iparpolitikának, az ipartestületben kell lenni. Ha valahol életkérdés, hogy legyen iparpolitika, az ipartestületben az. Ha valahol kötelesség sürgetni, hogy legyen a városházán, hogy legyen a minisztériumokban mélyreható, gyökeres, segíteni alkalmas iparpolitika, az ipartestületben az. Szegeden négyezer kisiparos tengődik. Tengődik! Volt-e az ipartestületi elnökségnek a kor jelszavaihoz, igényeihez, méreteihez, aktualitásaihoz és lehetőségeihez alkalmazkodó olyan iparpolitikája vagy akciója, amellyel nem lendíteni, banem csak segíteni tudott volna a kisipari munkanélküliségen, a kérges kisipari élet sivárságán és jövőjének kilátástalanságán? Előttünk fekszik az elnökség jelentése. Beszél az adózási rendszer és a Társadalombiztosító igazságtalanságairól. De mii tett az elnökség, hogy az igazságtalanságok enyhüljenek? Az adó sem lett kisebb, a munkásbiztositási illeték sem. Csak a kenyér. Az iparosság szervezkedését röviden ts kenetteljesen intézi el a jelentés, amely a székházépítésről beszél leghosszabban és hölgybizottságok illemtudó hangján cseveg a panaszokról. Öt év jelentése ez és néni tud beszámolni semmi olyan munkáról, amellyel megpróbálták volna meggátolni a kisipari egzisztenciák tömegeinek teljes leromlását. Az ipartestületben nem vettek tudomást Szeged miniszterképviselőjének decentralizációt hirdető programjáról. Az ipartestület elnökségének nem juiott eszébe, hogy az ipari megrendelések decentralizációjához a kezdeményezést még se lehet várni Budapesttől. Valakinek végro meg kell tenni a kísérletet arra, hogy átvihető-e a decentralizációs program a gyakorlati életbe. Mert szép, szép, amit gróf Klebelsberg Kunó hirdet Nagyon szép Korszakos jelentőségű. Nagyszerű. De mi haszna van belőle a vidéknek, mi haszna van az egész országnak és mi hasznuk van a kulturcentrumoknak kiszemelt városoknak, ha a kormány többi tagjának ellenkezése vagy más nézete folytán a decentralizáció megmarad szép — álomnak? Meg vagyunk győződve róla, hogy a fáradhatatlan és szervezett ggakorlali kísérletezés meleg helyeslőre és odaadó támogatóra talált volna a kultuszminiszterben, hogy Szeged egész közéleti értékének nagymérvű lecsökkentése nélkül nem szabad másnak átengedni azt a kezdeményezést, amely át akarja törni a központi ellátások mai rendszerét s juttatni akar belőlük a vidéki centrumoknak, elsősorban Szegednek és hogy nemcsak Sziged iparostársadalmának, hanem egész gazdasági életénr'- lenne ma a helyzete, ha az ipartestület elnökségének lett volna koncepciókat megteremtő, érlelő és szárnyaikat bontogatni tudó iparpolitikája. Ki a hibás abban, hogy Szegeden se megszületni, se érvényesülni nem tudott iparpolitika? Az iparosok. A négyezer szegedi iparos egyetlen emberre ruházta önkormányzati élete minden testületének valmennyi elnökségét. Aki az ipartestület elnöke, az a kamara ipari osztályának is az elnöke és az képviseli a felsőházban a kisiparosságot. Nemrégen egy negyedik is járult ehéz a három tisztséghez: vr a becsült és tisztelt iparosvezér állt az IPOSz élén, aki az iparosságot a felsőházban képviselte s aki élén állt a szegedi ipartestületnek és a kamara ipari osztályának. Budapesten már elhangzott a hadüzenet az álláshalmozások ellen. Szeged cselekedjen. Március elsején lesz az ipartestületi választás. Itt az alkalom. A négyezer szegedi kisiparosnak életérdeke, hogy soraiból minél több tehetséges ember kiipartestület és a kamara képviseletében és mint felsőházi tag. Mégis csak nagyobb lesz a kisiparosság tarsadalmi ér* téke, fellépésének súlya és eredményre is inkább számithat, ha más fog eljárni az érdekükben mint ipartestületi elnök, más mint kamarai osztályelnök és — ha majd meg lehet csinálni —- más mint felsőházi tag. Annak a bizonyitásával megbántani se akarjuk a kisiparosságot, hogy a célt az eddigi állapotnál sokkal inkább biztosító rendszer kiépítéséhez van elég tehetséges emberük. Végül pedig akkor, almikor a választás folytán módjukban van az alkotó munkának eddiginél lényegesen jobb személyi föltételeit megteremteni, arról se feledkezzenek meg, hogy Önkormányzati szerveik egyetlen pozíciójába sem állithatnak mást, mint — kisiparost. Ford nem jön el Szegedre, hogy a kisiparosok rá ruházhassanak három tiszteletbeli állást, ö meg tudna felelni mind a három pozícióban. Győzné pénzzel. De hol van az a kisiparos, az ipartestűlet mostani elnökét is beleszámítva, akinek a szakmájában való foglalkozás mellett — a tiszteletbeli állásokból tudvalevőleg nem lehet megélni — marad annyi ideje, hogy kifogástalanul, egész emberként tudjon tevékenykedni a felsőházban, el tudjon mélyedni a kamara ipari osztályának és az ipartestületnek ügyintézésbe, az egymásra tornyosuló Í

iroblémák tanulmányozásába, az apróékos ügyek igazságos elbírálásába? Iparpolitikája tehát nemcsak a kormánynak nincs. A szegedi ipartestületnek sincs. Ezen a cimen tehát erről a kérdésről se lett volna szabad cikkezni. Az újságot még se tessék ősszeténni, tisztelt olvasó. Közeledik március. Uj rendel behozó annyi világtörténeti esemény nagyszerű hónapja. Mit lehessen tudni. Hátha ugy szavaznak március 1-én a szegedi kisiparosok, hogy uj rend vonul be az Ipartestület Horváth" Mihály-uccai székházába s az uj rend kiérleli, nemcsak az ipaemelkedjen. Ha valami kívánságuk van it j rosság, hanem az egész város érdekében kisiparosoknak, ugyanaz az ur megy az , gyümölcsözővé teszi az — iparpolitikát. Spanyolország válságos napjai A király Sanchez Guerrál bízta meg ft kormányalakítással A köztársaságiak és a szocialisták a király íávozásái követelik ('Budapesti tudósít ónk felefonfrlentése.) Madridból jelentik: Alfonz király hétfőn kihallgatáson fogadta Sanchez Guerra volt miniszterelnököt, q monarchista érzelmű liberálisok vezérét és megbízta a kormányalakítással. Sanchez Guerra dezignálása után kijelentette az újságíróknak, hogy ha sikerül kormányát megalakítani, első dolga az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása lesz. Sanchez Guerra az összes pártok koalícióján alapuló koncentrációs kormányt akart alakítani, ez a terv azonban meghiusult. Ugyanis a közíársaságpártiak és a szociáldemokraták több vezére, akibet Guerra tárcával kínált meg, a börtönben vannak, a dezignált miniszterelnök oda is küldte el megbízottját, de a fogságban ülő pártvezérek egyértelmüleg kijelentették, hogy csak abban az esetben hajlandók résztvenni a kormányban, ha Alfonz király haladéktalanul eltávozik az országból. Ezt a feltevést Sanchez Guerra visszautasította és a polgári pártokra támaszkodva, o köztársaságpártiak és a szociáldemokraták nélkül alakítja meg az uj kormányt. A hétfőn este elterjedt hírek szerint a kormányalakítási tárgyalások kedvező mederben haladnak előre, már kész kormánylistát is kolportállak, melyek szerint gróf Romanonez a külügyminiszteri tárcát tölti be. Ha Sanchez Guerrának még sem sikerülne a kormányt megalakítani, számolnak azzal, hogy Alfonz király direktóriumot nevez ki Londoni jelentések szerint a spanyol királyné, aki anyja betegágyánál tartózkodott, Londonból visszautazott Madridba, hogy « válságos órákban férte mellett lesvén