Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)
1931-02-17 / 38. szám
2 DÉLMAGYARORSZAG 1931 február 17. A pápa utasításai a papságnak a böjti prédikációk irányára A témák: az erkölcstelen saftó, színház és mozi (Budapesti • tudósítónk telefonfelentése.] Rómából jelentik: XI. Pius pápa hétfőn kihallgatáson fogadta a római lelkészi kart és utasításokat adott ar. idei böjti prédikációkra nézve Ezek' az utasítások az egész katolikus papságra mérvadók. A pápa főlog a következő kérdéseket ajánlotta a papság figyelmébe: az erkölcstelen és vallásellenes sajtó, az erkölcstelen szinházi és mozi mutatványok, valamint a vasárnap megszenlséatelenitésének egyre gyakoribb jelenségei. Vasárnap reggeliül fiéiiő délig tartottak a dunániuli f>ói>Íf}arok Kétméteres hótorlaszok, megbénult forgalom Budapest, február 16 A Dunántulon vasárnap raggeltöl estig hatalmas hóvihar dühöngött A Máv. több "vonalán beszüntették a közlekedést. A déli vasúton a vonatok nagyrésze az állomásokon rekedt. A hóakadályok eltakarításán megerősített munkáscsapalok dolgoznak. A hóvihar a telefonés táviróoszlopok nagyrészét kidöntötte. A Balaton zalai partján tegnap óta orfcánszerfi hóvihar dühöng Az országutakon helyenkínt htemaüassagti a lió. A vasúti közlekedés szünetel, sőt még a kocsi és szánforgalom is teljesen lehetetlenné vált Dombovárról jelentik: A környékbeli falvakat a hóvihar úgyszólván eltemette. A tavírÖés távbeszélőösszeköttetés, a vasúti és egyéb forgalom szünetel. Az utakat kétméteres hótorlaszok zárják el. A tamási autóbuszról, amely útban volt a hóvihar idején, még mindig semmi hír. Egyes helyeken a hófúvás erősen megrongálta a házakat. (Budapesti tudósítónk telefonfelentése.) A Dunántul a délutáni órákban a hóvihar már elmúlt, de a vonatközlekedés a DunaSzáva—Adriai Vasút vonalain egész nap szünetelt, csak este indult meg egyes helyeken a a forgalom, ahol hóekékkel megtisztították a á síneket. A" Dunántul egyes* városai, Kaposvár, Pécs, Szombathely, a hétfői napon teljesen el voltak zárva a külvilágtól, mert a hóviharok a telefon- és távirópóznákat is kidőntötték. Bécsben hétfőn már jó idő volt és nyoma sem volt a magyarországi hóviharnak', a keletről érkező távolsági vonatok azonban nagy késéssel érkeztek meg. A konstantinápoly—párisi express reggel 6 óra helyett délután I órakor érkezett meg, a magyar vonalon ötször akadt cl a hóban. Bécsből jelentik: A bécsi vasutigazgatóság közlése szerint Bécs és Budapest közt a vwwiti forgalom helyreállott A forgalmat egyelőre az egyik sinpáron kezdték meg. A legnagyobb francia műkereskedő akar ásatni a szegedi határban (A Délmagyarország munkatársitól.) Az országos érdeklődést évek óta élénken foglalkoztatják azok a nagysikerű régészeti ásatások, amelyeket a szegedi muzeum végez a város határában s tul a Tiszán Szőregen cs Kiszomborban. Kétségtelen, ha / Szegeden némelyek előtt érthetetlennek látszik ls, hogy a kultúrpalota legnagyobb értékelt ma az épület szuterénjébe szorított s ma már ott se férő régiségek teszik. Ma a világ néhány kulturcentrumában Szegedet a kultúrpalota reprezentálja, azoknak a föld által megőrzött dokumentumaival az ős kulturáknak, amelyekben Szegeden sokáig nrm láttak egyebet rozsdás vasaknál és ócska oserepeknél. A szegedi közvélemény ma már tul van ezen s a közönség büszke a muzeumára. Hogy joggal az, annak bizonysága az a cikk, amelyet Gál László, a Pesti Hirlap tudósítója küldött lapjának Párisból, ahol beszélgetést folytatott Paul Guillaume világhírű műkereskedővel. 5z ® francia, aki óriás vágyon felett rendelkezik, ma uralkodója az egész világot behálózó műkereskedelemnek, ö lette néhány éven keresztül világdivattá a néger plasztikát. Most pedig kijelentette a tudósítónak, hogy a népi<ándorláskori régiségeknek akar uitágpiacot teremteni. -r- .4 szkíta, gót, hun, avar, ősmaggar népművészetekre kerítem a sort, — mondta a tudósítónak. Ezeknek két termőhelye van: Oroszország és a magyar föld. Az első ma megközelíthetetlen, a magyarokhoz kell elmenni, fölbecsülni az eddig kiásott régiségeket és — számomra ez a legfontosabb — fölkeresni a lelőhelgeket. Guillaume haladéktalanul munkához akar látni. Ismer néhány magyar tudóst és muzeumot, — Hómén" Móra,. Fettich — nevezi meg őket. A budapesti francia követ utján érintkezést fogok keresni az önök müértőivel. Azlán engedélyt kérnék az önök kormányájtfl és ásogatnék. Megismétlődnék, ami néger plasztika keretében történt, — kiállítások londoni, newgorki, párisi helyiségeimben, Propagandaut, felolvasások,, publikációk. Lehetséges, líogy ennek az egész nagy mozHerceg Esterházy Cfthl«(É i H H D l»fQs,er- csemegeOzletében OCIHcSingtfl Kígyó ucca 1. is* Állandóan friss áruk nagy válás zlékb&n. galomntT# tárháza, akcióbázisa az önök hazája lesz... • A cikk kapcsán felkerestük Móra Fereneét, a kultúrpalota régészeti kincseinek főltáróját és ószszegyüjtőjét, aki azonban nem akart nyilatkozni. — Olvastam a cikket — mondta —, figyelmeztettek rá Itthon is s nagy érdeklődéssel tárgyalták tegnap Békéscsabán is, ahol előadást tartani jártam. De semmiféle nyilatkozgatásnak nem látom értelmét. Mikszáth mondta, hogy félnapos beszédek nem nyomnak annyit, mint egy bolha. Tettek kellenének, nem szavak — De hiszen itt éppen tettről van szó — jegyeztük meg —, még pedig, ugy látszik, nagyon komoly és nagyon közeli tettről. A világ figyelme felébredt a magyár ásatók munkája iránt Móra Ferenc vállat vont. — Nem uj dolog. Évek óta látom, hogy a népvándorláskori régészet kezd divatba jönni — a külföldi sajtóban és a külföldi műkereskedelemben. Például a szegedi ásatásokról is mindig nagy cikkekben számol be a Nene Zür^cher Zeitung a magyar lapok nyomán. Valószínűleg más lapok is, amikről én nem is tudok, a svájci lapot mindig valami ismeretlen jóbarát küldi meg. Tavaly Londonban kimondott népvándorláskori kiállítás volt, nem kizárólag szakemberek, hanem a nagyközönség számára is, mi is szerepeltünk rajta néhány fehértói táblával, igen megdicsértek bennünket, tessék, hálából meg is küldték a katalógust, nézze meg, annyiba kerülhetett, hogy nálunk egy évig lehetne belőle ásatni. — Majd lehet, ha Paul Guillaume adja a pénzt. Hangsúlyozza, hogy az van, amennyi csak kell. Éz mégis csak örvendetes dolog. — Ahogy vesszük, — mosolygott rezignáltán Móra. Annyi jó mindenesetre van benne, hogy Szegeden is sok ember tudomást vesz róla s talán a milliókat mozgató kereskedőnek jobban hisznek, mint a muzeumigazgatónak. Talán ebből ráeszmélnek arra. hogy nem volt kidobott pénz az a párezer pengő, amit ásatásokba ölt a város, öt év alatt a sr.egedi muzeum többet ásatott, de sokszorta többel, mint az ország összes múzeumai együtt s ez az ót esztendő maxiipum tizenötezer pengőbe került. Azt hiszem, monsieur Guillaume alku nélkül megadná érte a tízszeresét, mint kereskedő. Ramon Novarró legújabb filmje: zenés, énekes szerelmi történet Holnaptól a Belvárosiban. — fis mi a régész véleménye a párisi nábob tervéről ? — Előbb a magyar embernek van róla vélemény* ét dr keserű. Nem tudok rá büszke lenni, hogy a ..külföld el akarja szedni a régiségeinket, HÍ Int ahogy elszedte Egyiptom, Görögország. Mezopotámia régiségeit. Teljesen itluzóriussá teszi a magyar kultnrfőlényt, ha agg fognak bennünket kezeint, mint a fellahokat, vagy az arabokat. Hiszen a Bées kezére játszott Attila-kincsek körül folyó perben is a szemünkre vetették már, hogy mit akarunk azokkal, mikor azt se tudjuk megbecsülni, amink Itthon van a földbe rejtve? Ez természetesen nem csökkenti a jussunkat ahoz, amtt elharácsoltak tőlünk, de a szemrehányásból tanulhatnánk. Sokkal több kincs van a ml földünkben, mint amennyit eddia felszedtünk, csak 1* kell érte hajolni. — fis a régész álláspontja? — A régész álláspontja? Ha a monsieur elfogadható ajánlatot tesz a >jut is, marad ls« elye alapján, abba bele kell törődni. Sót' bizonyos szempontból még őrülni is kell annak, hogy a tőke a tudományból üzletet akar csinálni. Mert inkább kerüljenek a magyar Alföld • régiségei. « Paul Guillaume boltjaiba, ahol a tudománynak i» hozzáférhetők, minthogy itthon pusztuljanak el paraxzt tudatlanság és uri" bánomisénség miatt. A két álláspont között igazán nem nehéz a régésznek választani, fin már évekkel ezelőtt megmondtam, hogyha nekem ét* ötezer pengőt adnak kizárólag ásatások céljaira, tiz év alatt akkora épületet megtöltők az Alföld, régiségeivel, mint e kultúrpalota. Egyébként: videant consnles ..'. . Végül egy levelet mutat Móra Ferenc, a kultu®. minisztérium borítékjában: t j; — Valami örvendetes fordulat mégis van. legalább a pataszt tudatlanság ügyében, amiről természetesen a paraszt tehet legkevesebbet Éppen ma kaptam a kultuszminisztériumtól ezt a levelet Arra kérnek benne, írjak cikkel a régiségek fontosságáról és megbecsüléséről s azt a kultusimintsztérium el fogja helyezni a legelterjedtebb' népkőnyvben: a kalendáriumokban. Becsületes, Jó szándék, őrömmel állok ts rendelkezésre. A búcsúzásnál csendes iróniával hozzáteszi: — Csak az a kár, hogy az úriemberek nem olvasnak kalendáriumot... Az egyetemi diákok agrársettlement mozgalmának ujahb előadása Dorozsmán (A Délmagyarország munkatársától.) Vasárnap délután tőbhszáz főnyi közönség részvételével rendezte meg a szegedi egyetemi ifjai tanyai agrársettlement mozga^a dorozsmai előadássorozatának legújabb előadását. Czékas Frigyes tanitó üdvözölt® a szegedi diákok mozgalmát és tolmácsolta a dorozsmaiak lelkesedését, amellyel a szegedi diákokat fogadja. Utána Bnday György, az agrársettlement elnöke tartott előadást és szociológiailag vizsgálta a magyar társadalmi problémák gy<V kereit. Bocskay Kata Ady Endre és Juhász Gyula erseiből szavalt, Horváth Péter ax élősdi állatokról és azok betegségokozó hatásairól tartott képekkel illusztrált előadást Bálint Sándor vetitettképes előadást tartott * szegedi és dorozsmai tanyai élet történeti Kialakulásáról, a pásztorkodás és a szegedi gazdálkodás kezdeteiről, Balla Sándor tréfás jogi eseteket mondott el, amelyeket az agrársettlement működése során hallott a különböző tanyacsoportokban. Tomori Viola, Baróti Dezső és Berezeli Károly a gyermekeknek meséllek. Az előadáson megjelent dr. Steaer György országgyűlési képviselő is, aki felszólalásában üdvözölte a szegedi egyetemi ifjak e kis csoportjának kezdeményezését. A szegedi egyetemi hallgatók a legközelebbi vasárnap i&mét ellátogatnak Dorozsmára.