Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-17 / 38. szám

2 DÉLMAGYARORSZAG 1931 február 17. A pápa utasításai a papságnak a böjti prédikációk irányára A témák: az erkölcstelen saftó, színház és mozi (Budapesti • tudósítónk telefonfelentése.] Rómából jelentik: XI. Pius pápa hétfőn kihall­gatáson fogadta a római lelkészi kart és utasí­tásokat adott ar. idei böjti prédikációkra nézve Ezek' az utasítások az egész katolikus papságra mérvadók. A pápa főlog a következő kérdé­seket ajánlotta a papság figyelmébe: az er­kölcstelen és vallásellenes sajtó, az erkölcste­len szinházi és mozi mutatványok, valamint a vasárnap megszenlséatelenitésének egyre gyakoribb jelenségei. Vasárnap reggeliül fiéiiő délig tartottak a dunániuli f>ói>Íf}arok Kétméteres hótorlaszok, megbénult forgalom Budapest, február 16 A Dunántulon vasárnap raggeltöl estig hatalmas hóvihar dühöngött A Máv. több "vonalán beszüntették a közlekedést. A déli vasúton a vonatok nagyrésze az állomásokon re­kedt. A hóakadályok eltakarításán megerősített munkáscsapalok dolgoznak. A hóvihar a telefon­és táviróoszlopok nagyrészét kidöntötte. A Balaton zalai partján tegnap óta orfcánszerfi hóvihar dühöng Az országutakon helyenkínt hte­maüassagti a lió. A vasúti közlekedés szünetel, sőt még a kocsi és szánforgalom is teljesen lehe­tetlenné vált Dombovárról jelentik: A környékbeli falva­kat a hóvihar úgyszólván eltemette. A tavírÖ­és távbeszélőösszeköttetés, a vasúti és egyéb forgalom szünetel. Az utakat kétméteres hó­torlaszok zárják el. A tamási autóbuszról, amely útban volt a hóvihar idején, még min­dig semmi hír. Egyes helyeken a hófúvás erősen megrongálta a házakat. (Budapesti tudósítónk telefonfelentése.) A Dunántul a délutáni órákban a hóvihar már elmúlt, de a vonatközlekedés a Duna­Száva—Adriai Vasút vonalain egész nap szü­netelt, csak este indult meg egyes helyeken a a forgalom, ahol hóekékkel megtisztították a á síneket. A" Dunántul egyes* városai, Kapos­vár, Pécs, Szombathely, a hétfői napon tel­jesen el voltak zárva a külvilágtól, mert a hóviharok a telefon- és távirópóznákat is ki­dőntötték. Bécsben hétfőn már jó idő volt és nyoma sem volt a magyarországi hóviharnak', a ke­letről érkező távolsági vonatok azonban nagy késéssel érkeztek meg. A konstantinápoly—pá­risi express reggel 6 óra helyett délután I órakor érkezett meg, a magyar vonalon ötször akadt cl a hóban. Bécsből jelentik: A bécsi vasutigazgatóság köz­lése szerint Bécs és Budapest közt a vwwiti for­galom helyreállott A forgalmat egyelőre az egyik sinpáron kezdték meg. A legnagyobb francia műkereskedő akar ásatni a szegedi határban (A Délmagyarország munkatársitól.) Az országos érdeklődést évek óta élénken foglalkoztatják azok a nagysikerű régészeti ásatások, amelyeket a sze­gedi muzeum végez a város határában s tul a Tiszán Szőregen cs Kiszomborban. Kétségtelen, ha / Szegeden némelyek előtt érthetetlennek látszik ls, hogy a kultúrpalota legnagyobb értékelt ma az épü­let szuterénjébe szorított s ma már ott se férő régiségek teszik. Ma a világ néhány kulturcentru­mában Szegedet a kultúrpalota reprezentálja, azok­nak a föld által megőrzött dokumentumaival az ős kulturáknak, amelyekben Szegeden sokáig nrm láttak egyebet rozsdás vasaknál és ócska osere­peknél. A szegedi közvélemény ma már tul van ezen s a közönség büszke a muzeumára. Hogy joggal az, annak bizonysága az a cikk, amelyet Gál László, a Pesti Hirlap tudósítója küldött lapjának Páris­ból, ahol beszélgetést folytatott Paul Guillaume világhírű műkereskedővel. 5z ® francia, aki óriás vágyon felett rendelkezik, ma uralkodója az egész világot behálózó műkereskedelemnek, ö lette né­hány éven keresztül világdivattá a néger plasz­tikát. Most pedig kijelentette a tudósítónak, hogy a népi<ándorláskori régiségeknek akar uitágpiacot teremteni. -r- .4 szkíta, gót, hun, avar, ősmaggar népmű­vészetekre kerítem a sort, — mondta a tudósító­nak. Ezeknek két termőhelye van: Oroszország és a magyar föld. Az első ma megközelíthetetlen, a magyarokhoz kell elmenni, fölbecsülni az eddig kiásott régiségeket és — számomra ez a legfonto­sabb — fölkeresni a lelőhelgeket. Guillaume haladéktalanul munkához akar látni. Ismer néhány magyar tudóst és muzeumot, — Hómén" Móra,. Fettich — nevezi meg őket. A budapesti francia követ utján érintkezést fogok keresni az önök müértőivel. Azlán engedélyt kér­nék az önök kormányájtfl és ásogatnék. Meg­ismétlődnék, ami néger plasztika keretében tör­tént, — kiállítások londoni, newgorki, párisi helyi­ségeimben, Propagandaut, felolvasások,, publiká­ciók. Lehetséges, líogy ennek az egész nagy moz­Herceg Esterházy Cfthl«(É i H H D l»fQs,er- csemegeOzletében OCIHcSingtfl Kígyó ucca 1. is* Állandóan friss áruk nagy válás zlékb&n. galomntT# tárháza, akcióbázisa az önök hazája lesz... • A cikk kapcsán felkerestük Móra Fereneét, a kultúrpalota régészeti kincseinek főltáróját és ósz­szegyüjtőjét, aki azonban nem akart nyilatkozni. — Olvastam a cikket — mondta —, figyelmez­tettek rá Itthon is s nagy érdeklődéssel tárgyal­ták tegnap Békéscsabán is, ahol előadást tartani jártam. De semmiféle nyilatkozgatásnak nem lá­tom értelmét. Mikszáth mondta, hogy félnapos beszédek nem nyomnak annyit, mint egy bolha. Tettek kellenének, nem szavak — De hiszen itt éppen tettről van szó — je­gyeztük meg —, még pedig, ugy látszik, nagyon komoly és nagyon közeli tettről. A világ figyelme felébredt a magyár ásatók munkája iránt Móra Ferenc vállat vont. — Nem uj dolog. Évek óta látom, hogy a nép­vándorláskori régészet kezd divatba jönni — a külföldi sajtóban és a külföldi műkereskedelemben. Például a szegedi ásatásokról is mindig nagy cik­kekben számol be a Nene Zür^cher Zeitung a magyar lapok nyomán. Valószínűleg más lapok is, amikről én nem is tudok, a svájci lapot min­dig valami ismeretlen jóbarát küldi meg. Tavaly Londonban kimondott népvándorláskori kiállítás volt, nem kizárólag szakemberek, hanem a nagy­közönség számára is, mi is szerepeltünk rajta néhány fehértói táblával, igen megdicsértek ben­nünket, tessék, hálából meg is küldték a kata­lógust, nézze meg, annyiba kerülhetett, hogy ná­lunk egy évig lehetne belőle ásatni. — Majd lehet, ha Paul Guillaume adja a pénzt. Hangsúlyozza, hogy az van, amennyi csak kell. Éz mégis csak örvendetes dolog. — Ahogy vesszük, — mosolygott rezignáltán Móra. Annyi jó mindenesetre van benne, hogy Szegeden is sok ember tudomást vesz róla s talán a milliókat mozgató kereskedőnek jobban hisznek, mint a muzeumigazgatónak. Talán ebből ráeszmél­nek arra. hogy nem volt kidobott pénz az a pár­ezer pengő, amit ásatásokba ölt a város, öt év alatt a sr.egedi muzeum többet ásatott, de sok­szorta többel, mint az ország összes múzeumai együtt s ez az ót esztendő maxiipum tizenötezer pengőbe került. Azt hiszem, monsieur Guillaume alku nélkül megadná érte a tízszeresét, mint ke­reskedő. Ramon Novarró legújabb filmje: zenés, énekes szerelmi történet Holnaptól a Belvárosiban. — fis mi a régész véleménye a párisi nábob tervéről ? — Előbb a magyar embernek van róla vélemény* ét dr keserű. Nem tudok rá büszke lenni, hogy a ..külföld el akarja szedni a régiségeinket, HÍ Int ahogy elszedte Egyiptom, Görögország. Mezopo­támia régiségeit. Teljesen itluzóriussá teszi a ma­gyar kultnrfőlényt, ha agg fognak bennünket ke­zeint, mint a fellahokat, vagy az arabokat. Hiszen a Bées kezére játszott Attila-kincsek körül folyó perben is a szemünkre vetették már, hogy mit akarunk azokkal, mikor azt se tudjuk megbe­csülni, amink Itthon van a földbe rejtve? Ez ter­mészetesen nem csökkenti a jussunkat ahoz, amtt elharácsoltak tőlünk, de a szemrehányásból tanul­hatnánk. Sokkal több kincs van a ml földünk­ben, mint amennyit eddia felszedtünk, csak 1* kell érte hajolni. — fis a régész álláspontja? — A régész álláspontja? Ha a monsieur elfogad­ható ajánlatot tesz a >jut is, marad ls« elye alapján, abba bele kell törődni. Sót' bizonyos szempontból még őrülni is kell annak, hogy a tőke a tudományból üzletet akar csinálni. Mert inkább kerüljenek a magyar Alföld • régiségei. « Paul Guillaume boltjaiba, ahol a tudománynak i» hozzáférhetők, minthogy itthon pusztuljanak el paraxzt tudatlanság és uri" bánomisénség miatt. A két álláspont között igazán nem nehéz a ré­gésznek választani, fin már évekkel ezelőtt meg­mondtam, hogyha nekem ét* ötezer pengőt adnak kizárólag ásatások céljaira, tiz év alatt akkora épületet megtöltők az Alföld, régiségeivel, mint e kultúrpalota. Egyébként: videant consnles ..'. . Végül egy levelet mutat Móra Ferenc, a kultu®. minisztérium borítékjában: t j; — Valami örvendetes fordulat mégis van. leg­alább a pataszt tudatlanság ügyében, amiről ter­mészetesen a paraszt tehet legkevesebbet Éppen ma kaptam a kultuszminisztériumtól ezt a leve­let Arra kérnek benne, írjak cikkel a régiségek fontosságáról és megbecsüléséről s azt a kultusi­mintsztérium el fogja helyezni a legelterjedtebb' népkőnyvben: a kalendáriumokban. Becsületes, Jó szándék, őrömmel állok ts rendelkezésre. A búcsúzásnál csendes iróniával hozzáteszi: — Csak az a kár, hogy az úriemberek nem ol­vasnak kalendáriumot... Az egyetemi diákok agrársettlement mozgalmának ujahb előadása Dorozsmán (A Délmagyarország munkatársától.) Vasár­nap délután tőbhszáz főnyi közönség részvéte­lével rendezte meg a szegedi egyetemi ifjai tanyai agrársettlement mozga^a dorozsmai előadássorozatának legújabb előadását. Czékas Frigyes tanitó üdvözölt® a szegedi diákok mozgalmát és tolmácsolta a dorozsmaiak lel­kesedését, amellyel a szegedi diákokat fogadja. Utána Bnday György, az agrársettlement el­nöke tartott előadást és szociológiailag vizs­gálta a magyar társadalmi problémák gy<V kereit. Bocskay Kata Ady Endre és Juhász Gyula erseiből szavalt, Horváth Péter ax élősdi állatokról és azok betegségokozó hatá­sairól tartott képekkel illusztrált előadást Bá­lint Sándor vetitettképes előadást tartott * szegedi és dorozsmai tanyai élet történeti Ki­alakulásáról, a pásztorkodás és a szegedi gaz­dálkodás kezdeteiről, Balla Sándor tréfás jogi eseteket mondott el, amelyeket az agrársett­lement működése során hallott a különböző tanyacsoportokban. Tomori Viola, Baróti De­zső és Berezeli Károly a gyermekeknek me­séllek. Az előadáson megjelent dr. Steaer György országgyűlési képviselő is, aki felszó­lalásában üdvözölte a szegedi egyetemi ifjak e kis csoportjának kezdeményezését. A szegedi egyetemi hallgatók a legközelebbi vasárnap i&mét ellátogatnak Dorozsmára.

Next

/
Thumbnails
Contents