Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-15 / 37. szám

KXP­VZEbCO. SzerHcszlöseg- Somogyi ucca ÍS.'.em Telelőn - 23*33.^Kiadóhivatal, •fö]c»önkt)nyv<Ar (egylroda Aradi ucca 8. Telefon r 13. 06, - Nyomda s Liiw I !PÖ« ucca >9. Teleion r 26-34. TAvlratl levélcím Délmngyarorszéq <izege4. Közszabadság és karteSszabadsás Ar országgyűlés még tárgyalja a karlcltőr­vénvjavaslatot s a kép, ami a felszólalók ada­(ai nyomán elénk tárul, több, mint hátbor­zongató. Az ország az elnyomorodás, kenyér­telenség és munkanélküliség kétségbeejtő sza­kadékában vergődik s vannak, akik ennek a nyomornak is vámszedői. A törvények ural­ma alatt, a törvények védelmének palástja alatt szervezkednek meg s a maguk gazdasági hatalmát kiterjesztik és elmélyítik az elszegé­nyedett társadalomban. Minél szegényebb a társadalom, annál kisebb ellenállásra képes B mint ahogy a betegség elhatalmasodik az éhezéstől legyöngült szervezetben, a nyomor­tól elgyöngült társadalom felett épp ugy ha­talmasodik el a profitéhséggel sarkantyúzott gazdasági hatalom. Ne mondja senki, hogy mindezt a gazdasági szabadság követeli meg. A liberálizmus a gaz­dasági szabadság történelemalakító nagy el­V^n épült fel, de mi, akik a liberálizmus törhetetlen hívei vagyunk, ebből a gazdasági szabadságból nem kérünk. Harcolunk a sza­badságért, de nem a Rózsa Sándorok és Sobri Jóskák szabadságáért, harcolunk a gazdasági -szabadságért is, de nem a kartelek tevékeny­ségének és — rablásának szabadságáért. Éz • liberálizmus valóban a gazdasági szabad­ságért küzd, de azért a gazdasági szabadsá­pért, amit éppen a kartelek veszélyeztetnek. Elsőrendű kötelességnek éppen azt tartjuk, hogy a kartelek uralma alól fel tudjuk sza­badítani a magyar ipari, magyar kereskedel­met s a magyar fogyasztókat. A jobbágyok felszabadítása a föld magyar népét felszaba­dította földesuraik hatalma alól, most uj jobbágyfelszabadításra van szükség, a magy\r fogyasztókat fel kell szabadítani a kartelek uralma alól. Amig a karlelek az államhala­lom erejét a maguk számára biztosítva tör­vényhozási és kormányzati intézkedésekkel tudják érdekeiket biztosítani, addig nincs eb­ben az országban gazdasági szabadság, addig az életküzdelem mindig a felfegyverzett óriás fs a fegyvertelen csecsemő birkózásának ké­nét fogja mutatni. Milyen végzetes szerencsétlenség, hogv a {tartel a gazdasági eszközökkel megszerzett polilikai befolyását még a karte] elleni tör­vényjavaslatban is biztosítani tudja. A kartel karjai hosszúak s ahány volt miniszter, volt államtitkár és miniszteri*főhivatalnok ül nagy­hatalmú részvény társaságok igazgatóságában, annyj tényezője van az ipari nagytőke poli­itkai befolyásának. A karteljavaslatot első for­májában mindenki ugy üdvözölte, mi;it a leg­első, de jelentékeny lépési a fogyasztók meg­védése felé s a kartelek elleni javaslatban, melyet mai formájára gyúrt át a bizottság, nem lehet már mást látni, mint a karlelek rédelfnét. Mert a legfőbb védelem a rendsza­bály látszó]agossága. Az utolsó években olyan közhangulat alakult ki ebben az országban, mely elodázhatatlanná tette a kartelek rneg­rendszabályozását. Ez elől a közhangulat elől kitérni, ezzel a közhangulattal szemben en­gedetlennek lenni nem lehetett, csak egyet­len egy módon: ha látszatintézkedéseket Tesz­nek a kartelek ellen, olyan intézkedéseket, me­lyek a kartel elleni védekezés látszatát keltik, de ennek a közhangulatnak levezetésével csak a kartelek működésének szabadságát biztosít­ják. Ha egyszer nem biróság, hanem noliükai Vasárnap, 1931 február 15 Ara 24 fillér VII, évfolyam, 37, szám KS58RT ELŐFIZETÉS Havonta helyben 3.20. vidéken és Budapesten 3-GO. KUlfilldiln 6"40 pengd. — Etjyes liAm Ara hétköi­nat» 16, vasár- és Unnepnan illl. H!r detéaek felvétele tarl«a írcrlnl. Megfe­len'k héttrt l<r»v«*-*elév^l n«»i-<<»« re-oel hatalom felügyelete alá van helyezve a kar­tel, akkor a politikai hatalom ágyasa: a kartel nyugodtan élhet és hízhat tovább. Minél korlátozottabb a közszabadság, annál korlátlanabb a kartelek szabadsága. A karbei k szabadsága a szrbadsággal való visszaélés. Mi­nél rosszabbul áll az országban a közszabad­ságok ügye, annál több módja, utja és lehető­sége van a gazdasági szabadsággal való vissza­élésnek. Mire mutat ez az összefüggés? Arra, hogy a közszabadságok teljessége még a gazda­sági szabadság visszaéléseivel szemben is a legtöbb védelmet mjujtsa. Mi nem kívánunk több szabadságot, csak annyit, amennyi eddig a gazdasági szabadság visszaélőinek jutott. Le­gyen annyi szabadsága a magyar polgárság­nak, mint amennyit ma a cement, a vas, a tégla, a szénkartel élvezhet Legyen a magyar polgárságnak annyi befolyása a törvényho­zásra, legyen a magyar polgárságnak annyi befolyása a kormányzat irányára és intézke­déseire, mint amennyivel a kartelek meg tud­ják védeni közheteimi szervezeteken keresztül a maguk jogosulatlan érdekeit és meg nem engedett hasznait A közszabadságok korlátozottsága igy talál kőzik a gazdasági szabadság visszaélésének rendszerével. Ez a találkozás jelöli ki a ma­gyar polgárság harcainak területét s a po­litikai elhatározásainak irányát Döntő lordulait Indiában Gandhi meg akarja kezdeni a béketárgyalásokat (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Bombayből jelentik: India történetében szom­baton döntő fordulat történt. Gandhi levelet intézett lord Irving alkirályhoz, amelyben ki­hallgatást kért, hogy nyíltan és előítéletek nél­kül megbeszéljék India helyzetét Gandhi le­velének hangjából illetékes helyen arra kö­vetkeztetnek, hogy Gandhi belátta a nemzeti ellenállás mozgalmának céltalan voltát és meg akarja kezdeni a béketárgyalásokat. Lemondott a Berenguer-kormány Nagy izgalmai* Spanyolországban (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Madridból jelentik: A Berenguer-kormány szombaton délután lemondott. A miniszter­elnök kihallgatáson jelent meg Alfonz király­nál és bejelentelte az összkormány lemondá­sát azzal az indokolással, hogy a kor­mány belátta programja beváltásának lehe­tétlenségét. A program két legfontosabb pont­ja a normális politikai helyzet visszaállítása és az alkotmány feltámasztása lett volna­A király a lemondást elfogadta és nyomban megkezdte a tárgyalásokat a kibontakozásra. All'onz a nemzeti egység kormányának meg­alakítására tesz először kísérletet, amelynek első feladata az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása lenne. A király rendelettel el­halasztotta a márciusi általános választásokat. A lemondás hírére a valenciai kormányzó saját hatáskörében szabadon engedte a po­litikai foglyokat és 13 feloszlatott munkásszer­veztnek megadta a működési engedélyt, amit a decemberi forradalom után a kormány meg­vont. Spanyolországban nagy izgalommal éa fe­szült érdeklődéssel várják a jövő eseményeit. neí§Ien liltaRozsása Ben es nyilaiKoszaia ellen l magyar Követ T*r (Igában visszautasította a magyar bel­ügyekbe való beavatlioxás klsérleléf Beoes ujabb nyilat Kazalban magyarázza szavait és vissza­utasítja Betiflen tiltakozását Budapest, február 14. A felsőház szombati ülésén Szterényi József szóvátette a Magyar­ország elleni rágalmazó hadjáratot. Szerinte a támadások központja Prágában van, ahol legutóbb is Benes külügyminiszter Magyar­országra sérelmes nyilatkozatot tett. A felszólalásra Bethlen miniszterelnök nyomban válaszolt és kijelentette, hogv sajnos, nem ez az első eset, amikor Benes részéről beavatkozás történik Magyarország belső ügyeibe. A nyilatkozat miatt a prágai magyar követ tiltakozott Prágában a magyar bel­ügyekbe való beavatkozás ellen és felvilágosí­tásokat kért Beneslől. Benes akkor a követnek kijelentette, hogy a nyilatkozat körül félre­értés van a magyar kormány részéről. Kije­lentette, hogy nyilatkozata nem a magyar kormányra vonatkozott, hanem a felelőtlen szélsőségekre. Benes azt is kijelentette a követ előtt, bogy lávol áll tőle, hogy rendszerválto­zást óhajtson Magyarországon. Bethlen ezután beszédében tiltakozott az ellen, hogy külföldi beavatkozás történjék az ország belügyeibe és sajnálkozásának kell ki" fejezést adni afölött, hogy Brnes nyilatkozata alkalmas nyugtalanságot kelteni olyan idők­ben, amikor mindkét ország innét fel akarja venni a gazdasági kapcsolatokat. Benes válássá Prágából jelentik: A Cseh Távirati Iroda kér­dést intézett Benes külügyminiszterhez, mi a né­zete Efithlen minisítfirelnőknfik a teliőháihan taij nyilatkozatairól. Benes a következőket válaszolta —. Nem tudom, hogy a telefonon továbbított amelyet kaptam hcH-esan íutfatla-a Id-

Next

/
Thumbnails
Contents