Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-01 / 1. szám

1931 Január í. Of rittUíT abokszag * A szegedi liberális párt elnöksége Oltovay Károly Dr. i'ap Róbert Wimmer Fülöp »A magyar föld és levegő inspirációját nem tudja pótolni a művészi akaral« Beszélgetés Ausztria egyik reprezentatív festőlével Fent a semmeringi havasok fölött forrón sütött a magaslati nap, rózsaszínben szikráz­tak a sugarak a fenyveseken roskadozásig ülő hóterhen. Szanatóriumi nyugágyon feküdt a Liegelhalleban egy kicsi, köpcös ember. Kis, szőke szakállát simogatta. Szeme állandóan fáradt bágyadtsággal meredt a hegyláncoknak kék ködbe merülő szilhuettje felé. Nem be­szélt, álmodozott. Mellette némán ült az asz:­szonya. Mintha kameából lépett volna a való­ságba ez a szép fej. A beteg, — festő, Herschel Ottó, Ausztria reprezentáns művésze, akinek minden festménye mint müvészlevelezőlap futtat és tárlatai szenzációi a bécsi Künstler­bausnak. A művészek tragikus betegsége, ideg­letörés hozta a fenyveseknek ebbe a mesevilá­gába, ahol az éjszakák rejtelmes csendjé­ben suttogó legendák kelnek életre a hófehér erdők mozdulatlan magányából. A Liegehalleban csupa mozdulatlan eml— fekszik egymás mellett. Az arcokon egyfor szomorúság. Kicsodák, micsodák, senkiset sejtheti. De este, amikor kivedlik a néma tömeg sok takarórétegéből, csakhogy elhese­gesse a röpködő lázmadarat, bohó játékba s zajos beszélgetésbe kezd. Ebben az esteli, kissé mámoros szanatóriumi hangulatban kezdett beszélni Herschel is. — Az én specialitásom a festészetben, hogy Alt-Wien 'és a bidermoier témáit dolgozom fel modern formában, — mondja. — Van vagy 100 szebbnél-szebb slilruhám ebből a korból. Ha kinyitom az antik szekrényt és a tafftok, atlaszok halk sistergését hallgatom, akkor jelenebek bukkannak fel képzeletemben. Nagy nők, intim interiőrök. lóknis fejek, szép színek !és a mult lassan megelevenedik 4.. 1820-tól 1870-ig, Bécs gazdagságának, vigas­ságának, a selymek pompájának, a toalettek líri szabóságomban legújabb divat szerint készülnek a legelegán­sabb öltönyök slb, A legkényesebb igé­nyeket is kielégíti. 110 KÜCZ FfilOp Peírfcég szabásza! Dugonics tér 11. szam. fényűző pazarságának legszebb évei... — Hogy van az, — kérdezem, — hogy az osztrák képzőművészet oly keveset hallat ma­gáról, hogy a muzsika kultusza mellett eltör­pült Bécsben minden más művészet? Herschel riadtan néz feL — Ugy gondolják külföldön, hogy eltör­pült? Nem ismerik Helmert, a szobrászt, Ruzicskát, Seifertet, Epsteint, Zeritschet, Schachingert? Hiszen ezek Amerikából is kap­nak megrendeléseket — Valahol mégis hiba van. —- Igen, hiba van, hiba magában az oszt­rákok lelkében. Én is az vagyok, én tudom. Szerényele vagyunk és kissé könnyelműek, ugy bánunk a természet adományaival, mint té­kozló fiuk és nem gondolunk a világhírre, Valahogy Bécs nekünk a viláa kezdete és a világ vége. — Ez lenne az egyedüli magyarázat? — Van még egy, — mondja Herschel — és •1 szeme, amellyel eddig olyan elesetten és .;íiggedten nézett, most kitüzesedik. — A németek nyomták el a mi művészi ki­terebélyesedésün ket, a németek az — irodal­mukkal. Művészetről, művészekről többnyire ők irtak, az ő kiadóvállalataik szállították a világnak a mesterek életrajzalt, müveik mél­tatását és bennünket osztrákokat mindig ki­hagytak. A bécsi vállalatok pedig nem tud­tak és nem tudnak konkurrálni Berlinnel, Lipcsével, Drezdával, a német reklámmal, a német organizációval, a német lelkess'ggel és — nagyképűséggel... — Ez az osztrák átok! A lelkűnk tétovázása, a félénk elhúzódás Bécs vidám kacajának árnyékában. — Látja, a mi festőink nem várnak életrajz­írókra, ők mennek külföldre kiállítani. — Megyünk mi is, — mondja Herschel, — de nekünk nincsen Rippl-Rónaink, Iványi­Grünwaldunk, Glatzunk, Csókunk, VasTarvnk. Márffynk, nekünk nincs ragyogó rónánk, dele­jes napsülésünk, délibábunk... A magyar fald és levegő inspirációját nem tndja pótolni a művészi akarat. A magyar fesiők ma talán a legnagyobbak... ök az őserő, mi a kultura. Egy beteg a rádiót forgatja, a világűrből Beethoven-szimfónia hangjai pengnek felénk. Herschel halkan mondja: — A muzsika mégis százszorta szebb Bécs­ben, nem tudtunk nagyságával mérkőzni... Kint csendben szállingóztak a hópelyhek. Herschel arcán fájdalmas vonás suhant át. A kamea-fejü asszony le nem vette uráról a szemét. Most odajött, nagy takarót borított a didergő festőre. Ideglázban remegett szegény. Herschel szeretettel nézett fel reá. — ő a modellem, kritikusom. Jelenleg Eugénia császárnő korabeli kosztümben ül a Künstlerhausban. Lengyel Vilma. INGYE1 még levegőt sem kap, de megszűnik minden gondja, ha 6/4havi részletre szerzi be összes szükségleteit készpénzárakon, Mercur­könyvecskével az alábbi cégeknél: Adler Edénycsarnok. üveg, porcellán, háztartási cikkek, díszmű­áruk Entjelsmann Soma Fia készcipő, cipészmühely, cipőjavítás Freimann Miksa képkereskedés és képkeretezés J Glückst&al és Társa rövid-, sport- és kötött-szövöttáruk Hoffmann Dezső rövid- és kötött-szövöttáruk Kelemen Márton iró- és varrógépek, kerékpárok, gramofo­nok, rádiók nagyraktára CacQer József speciális bőröndös és bőrdíszműves üzlet Ciebmann Béla látszerész, fényképező, fényképészeti cikkek Miilöoffer Albert butorraktár, kárpitos és diszitS Müller Sámuel és Fia női konfekció, bundák, leánykaruhák „Muslcátli" KézimunkaUzlet kézimunka, lakberendezés, iparművészeti ki­vitelben Reiser Utóda Nemes Mif>aly szőnyegház és paplangyár Ördöq Ferenc férfi konfekció, fiuruhák Refc/5 Mór és Fia RT. ékszerek, órák, díszműáruk nagyraktára Scfiatz M. Fial angol szövetek, bélésáruk, uri szabóság Stelner Tibor hangszerkészítő, mindennemű hangszer, szakszerű javitás Szabó C. és Társa selyem- és szövetkülönlegességek áruháza Traubermann Ernő „Szécfienyl" illatszer tára illatszerek, kozmetikai különlegességek Kérten sürgősen bevásárlási hőnq­vecsktt, mert ezeket oz eiönqOftel senhi sem nunjlla Önnek? „Mercur" Kereskedelmi Hitelközvetitfi Vállalat Szeged, Deák Ferenc ucca 22., I. em. 4. 133

Next

/
Thumbnails
Contents