Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-01 / 1. szám

dclmagv A RORS7.tr. 1931 január 1. Legolcsóbb bevásérlási forrás Fein Lajos divatáruháza, tér 3. . Gazdasági politikánk fövöfe Irta Hantos Elemér. Gardasági politikánknak az uj esztendőben jó­vá kell lennie azt, amit az utolsó esztendőkben elrontott. Szép teljesítmény volna ez, tekintve az áldatlan helyzetet, amelybe az eddigi gazdasági politika juttatott. Az eddigi gazdasági politika megdrágította a termelést, csökkentette a fogyasztást, növelte a szomszédos országok ellenszenvét, szembe helyez­te egymással a különböző termelési és foglalko­zási ágakat s a közüzemek és magángazdaságok versenyével súlyosbította a létért való küzdelmet Mindezeket a bajokat, hol Trianonnal, hol a világgazdaság válságával, leggyakrabban mindkét" tővel szokták mentegetni. Kétségkívül erős kom­ponensei ezek az okok a mai válságnak, mégis inkább magyarázzák, semhogy mentenék azt, Mert a mi válságunknak ohan lokális tünstef Is vannak, amelyekért a felelősség owk bennünket terhel, amelyek megfelelő előrelátással és szak értelemmel elkerülhetők tettek volna. Több, mint tíz évvel Trianon után ugy állunk itt, mint a fa, amelynek nemcsak gyümölcshozó ágait nyesték te, de amelynek életnedveit szivó gyökereit is terjeszkedésükben meggátolták. Egyet" len szomszédos területre sem tudtunk gazdasági­lag behatolni, egyetlen egyet sem tudtunk ma­gunknak oly módon lekötni, hogy arra bizton számithassunk. Politikailag és gazdaságilag elszi­getelve, minduntalan meglepetéseknek kitéve, olyan bizonytalanságban élünk, amely a gazdasági bá­torságnak és a gazdasági vállalkozásnak nagy aka, dálya. Földrajzi helyzetünk és kereskedelmi forgal" munk iránya megszabja gazdasági politikánk út­ját Magyarország 1928-ban, amely az utolsó nor­mális esztendő volt, kivitelének közel 80 száza­lékát és bohazatalának több, mint 70 százalékát öt országgal bonyolította te, Ezek az országok: Ausztria, Csehország, a Németbirodalom, Romá­nia és Jugoszlávia. Ezen országok közül Auszt­riával egy felmondott, Csehországgal egy lejárt, Romániával egy nem ratifikált szerződésünk van, míg a Németbirodalommal és Jugoszláviával való viszonyunkat egyszerű kedvezményes megállapo­dás szabályozza. Az ország kereskedelempolitikai orientációja nem könnvü. Nyugatról kereskedő, északról ipa. ri, délről és délkeletről agrárállamokkal vagyunk körülvéve. Ha nem akarunk elmerülni ezeknek a különböző gazdasági politikáknak farsangjában, akkor a karmester és nem a bohóc szerepét kell vállalnunk. Céltudatos gazdasági politikának~feladata ezek között a különböző, sőt ellentétes érdekű gazda­sági területek kőzött a forgalmat fenntartani, az érdekeket nivellálni. Egy erőteljes magyar ke­reskedelem a régi határokig, sőt azokon tul ke­zében tarthatta volna a forgaimat és szélesebb piacot nyithatott volna a magyar mezőgazdaság és ipar termékeinek is, Magyarország kereskedelmi politikájának első­sorban a kereskedelem politikájának kellett volna lennie. Ehelyett minden inkább volt ennél, való­ságos kereskedelemellenes politika. Autonóm vám­tarifánk az iparpártolás és az agrárvédelem szo­lidaritásának jegyében született meg. Ipari po­litikánkkal magunkra haragítottuk nyugati, *grár. politikánkkal keleti szomszédainkat. Iparunk egy. ideig hasznát látta a magas védelemnek, de annál nagyobb a visszahatás, amióta a mezőgazdaság súlyos válsága az ország fogyaszlóképességét alá­ásta. A mezőgazdaság fogyasztóképességének ha­nyatlásában a magas Ipari vámoknak is részük van, az agrárolló szárai Középeurópa egyetlen országában sem mutatnak olvan elhajlást, mint minálunk. Céltudatos gazdasági politikának a mezőgazda­ságot és a kereskedelmet kellett volna kifejtesz­tenie, azt a két gazdasági és foglalkozási ágat,, amelynek összes természeti előfeltételei megvan­nak. Ma mindkettő romokban hever és magá­val rántja az áldozatokkal megteremtett ipart is. Ha sorsunkat pillanatnyilag jóraforditani nem is tudjuk, mégis lényegesen javíthatunk rajta. A javulási folyamatnak ott kell megindulnia, thol a rombolás kezdődött. Fel kell vennünk és erő. sitenünk kell azokat a szálakat, amelyek bennün­ket természetes fogyasztási piacainkhoz kötnek. Magyarország gazdasági integritásának földraj­zi határvonala nyugat felé azt a területet öleli fel, amelyen Magyarország agrárfeleslegei szomszédain­kat ellátni képesek. Kassa—Rrünn—Linz—Graz vo­nalig terjedő piaook a magyar agrártermelés ter­mészetes körzetei. Ez az a tarifás vonal, amelyen belül az illető országok mesterséges beavatkozása nélkül — a magyar föld terményei árban és mi­nőségben versenyen felül állanak. Minden erővel tehát azon kell lennünk, hogy ezt a két szom­szédos piacot magunkhoz kössük s le kell mon­danunk politikai barátságból más piacokra alapí­tott reményeinkről, mert ilyenek csak ideig-óráig segíthetnek s velük szemben is csakhamar ride­gen érvényesül a gazdasági törvény, hogy men­nél tovább vágjunk kénytelenek termékeinkkel menni, hogy azokra fogyás: lót találjunk, annál kisebb ár jut a termelőnek, a szállítási költségek emelkedése miatt, A nagy világeltolódásban borzasztó árt fizettünk a háborúba való keveredésért, amely nem volt & mi háborúnk. Bármilyen igazságtalanság is ért, bármilyen gyűlölet is környékez bennünket, be kell látnunk., hogy gazdasági termelésünkkel egy nagy földrajzi egységbe beállítva szomszédaink­kal közős életre-halálra, közös fejlődésre vagy pusztulásra vagyunk ítélve, A lefolyt esztendő meghozta ennek a belátás­nak első gyümölcseit. Magyarország, Románia és Jugoszlávia több tanácskozáson érdekeik szolida­ritását állapították meg és közős programmot léte­sítettek agrárfeleslegeik értékesítése céljából. Buda­pest, Bukarest, Belgrád Hinterlandját ma már BBB országok elnevezése alatt emlegetik, a >másik«, az A Európában, amely játszi könnyedséggel tud­ná felvenni B Európa feleslegeit, hiszen ezek alig 10 százalékát teszik az ipari Európa szükség­leteinek. A gazdasági nyomor tehát máris összehozott bennünket szomszédainkkal, akiknek még egy év­vel ezelőtt a kisentente gazdasági rendszerének kiépítése volt az ideáljuk. A régi határok között fekvő területek érzelmi, politikai és gazdasági vonzása a kelet felé vitt bennünket először. A keleti kapcsolatok kiépítése igen fontos, de azért mégis azt kell mondanunk, hogy a gazdasági orientációnak nyugati változata az-, amely a magyar gazdasági élet felfejlődését magasabb szintre jobban biztosítaná. Középeurópa három legnagyobb beviteli országa szomszédunk. Mégis azt látjuk, hogy Ausztria tengerentiilról hozott búzát vásárol Jóval Orágáb ban, Csehország rajtunk keresztül Jugoszláv bú­zát visz be, Németország pedig óriási mezőgaz­dasági szükségletének még kis töredékét sem elé­gíti ki a magyar feleslegekből. A magyar mezőgazdaság és vele az egész ma­gyar gazdasági élet újjászületését jelentené, ha ezzel a három állammal a kölcsönös érdekeknek megfelelő megállapodást tudnánk létesíteni Az ilyen megállapodások nem várhatók mástól, mint a gazdasági érdekek előnyom ulásátől a kül­politika terén. A gazdasági szempontoknak elő­térbe tolása nemcsak a gazdasági érdekeket szol­gálja, hanem alkalmas módszer a külpolitikai cé­lok elérésére is. Középeurópa gazdasági egyesítése tehát korántsem jelenti a nemzeti ideálokról való lemondást, hanem azoknak más politikai módsze­rekkel való megközelítését. Ha külügyi politikánknak a kővetkező ót évbea sikerül a bennünket környező öt országgal a gaz­dasági érdekek harmóniáját helyreállítani, akkor teremthet olyan viszonyokat, amelyek az anyagi jóléttel együtt meg fogják érlelni a lelkek béké­jét is. " —B—1•——WIIWI" IIIIMUMm— Ingyen napot m január 2-ikán! Mintadarabokat osztogatunk bárkinek vételkényszer nélkül 1 Apolló illatszertár Károlyi ucca 1, 132 Boldogasszony sugárul O. sz. Arany, ezüst, ékszer, Doxa, Omega, Schaffhauseni és egyéb legjobb minőségi! svájci óráh. Bronce, porcellán és Kristály tilszmütárggak legolcsóbban vásárolhatók Reich Mór és Fia RT. Szeged, Kelemen ucca 11. «r Az Alföld legnagyobb ékszerüzlete KURUCSEV SÁNDOR dlvaiáruháza az „Arany Haranghoz" Szeged, Széchenyi tér 14. ^ Telefon 10-90. Legolcsóbb naplúralt mellett: angol férfi és nőt sscövetelc. bársonyok. sima és mintás crep de c/jinelc, georgetteU, crep de sailnolc, magyar gyártmányú sima és min­tás müselymelc. Agy- és asxíalgarnliuróle, átvetőK, futó- és nagy szőnyegek, :Damasztok,, vásznak. zepöl­re k nagy választékban kaphatók. Szlgoreon szabott árak! Szigorúan szabott árak!

Next

/
Thumbnails
Contents