Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-04 / 3. szám

1931 január 4. - • - w * ~ PCLMAGYAÍI"TSZAfí A szinügyi bizottság egyhangúlag a házikezelés megszüntetését iavasoUa Pálfy Intendáns előterfeszíése — A bizottság elrendelte »4 leve* cimO darabnak a műsorról való végérvényes levételéi (A Délmagyarország munkatársátólJ Szombaton délután félőt órakor ült össze dr. Pálfy József polgármesterhelyettes-intendáns elnökletével a szinügyi bizottság, hogy letárgyalja az aktuális szinházi ügyeket .és hogy állást foglaljon a házikezelés kérdésében. A bizottság, mint az előrelátható volt, egyhangúlag ugy határozott, hogy a házikezelés megszüntetésére tesz (avaslatot a polgármesteren keresztül a közgyűlésnek és javasolja, hogy a polgármester a lehető legrövidebb időn belül irja ki az országos pályázatot a városi szinház bérletére. A házikezelés ügye a napirend utolsó pontja eolt. Előtte az intendáns javaslatára hozzájárult a bizottság ahoz, hogy a szinház jubileumi estét rendezzen Rónai Imrének harmincéves szinészi működése alkalmából. Hozzájárult a bizottság Hont Erzsébet, Egyed Lenke és Faragó Ödön vendégszerepeltetéséhez is. A bizottság ezután megnyugvással vette tudomásul az intendánsnak azt a rendelkezését, amely szerint »A leve* cimü darab előadását helytelenitette és elrendelte annak a műsorról való végérvényes levételét. Ezután Kürlhy igazgató mutatta be januári müsortervezelét, amellyel kapcsolatban nagy operavifa keletkezett. A bizottság tagjai kifogásolták, hogy az igazgató nem foglalkoztatja eléggé az operaszemélyzetet, ezt a műfajt a szinház teljesen elhanyagolja, pedig nemrégen még nagy és lelkes közönsége volt minden jó operaelőadásnak. Az igazgató bejelentette, hogy a szinház megkezdte a »Turandol« cimü opera előadásának előkészületeit, most rövidesen megszerzik az anyagot hozzá és azután hozzáfognak a próbákhoz. Valószínűleg februárban kerül a darab műsorra. Addig is előadja az operatársulat Zsögön Lenke és Kovács Mihály vendégfelléplevel a ;Toscát«. Dr. Pálfy József a műsor letárgyalása után ismertei te azt a beadványt, amit a házikezelés megszüntetése érdekében a polgármesterhez intézett. A bead- j vány érdekesebb részletei a következők: Or h'úljv /óz*., »A város 1927. évi február havi közgyűlése a szinház házi kezelésbe vételét határozta eL Ezt a határozatot az akkori magánvállalkozó fizetésképtelensége, a társulati tagok méltánylást érdemlő, szorult helyzete, a szinház működésének fennakadása és az a nemes szándékú elgondolás indokolták, hogy a házikezelés rendszere mellett, a magánvállalkozó támogatására fordított összegnél nem nagyobb áldozattal közvetlen hatósági felügyelet és irányítással művészi és kulturális feladatokat in kább lehet megoldani, mint magánvállalkozóval. És ha a házikezelésnek voltak is hibái és működése nem is találkozott mindenkor egyhangú elismeréssel, ami a sajtó és közönség ízlésének és állandó bírálatának kitett intézménynél ^lkerf^hetoUen, niert h'szpu gyakran homlokegyenest ellentétes művészi felfogást, stílust, ízlést, kívánságot, kulturális feladatot, anyagi érdeket, várospolitikát, protekciói, ambiciót, stb., ezerféle követelményt egyazon helyről egyszerre és mindenkit megnyugtató módon kielégíteni nem lehet, tárgyilagosan mégis el kell ismerni, hogy a házikezélés a közönséget általánosságban kielégítő és igen jelentékeny kulturális és művészi eredményeket produkált, amelyek azonban — sajnos — nem találkoztak különösen a sajtókritika részéről olyan elismeréssel, amelyet a szinház vezetőségének igyekezete, jó szándéka, a társulati tagok törekvése és főként az ügy érdeke megérdemelt volna. A házikezelés négy esztendeje alatt szerzett minden tapasztalat amellett szól, hogy szinházi, szinészeü, hazafias, kulturális, művészeti és erkölcsi szempontokból a házikezeléses rendszer a legideálisabb, a legmegfelelőbb és legmegnyugtatóbb. És normális gazdasági viszonyok közt kétségtelenül anyagi eredményei is teljesen kielégitőek lennének. A jelenlegi viszonyok közt azonban, amikor gazdasági és számos egyéb okok miatt az egész világon szinházi válság van, az anyagi eredmény a házikezelés mellett sem lehet kielégítő. Ennek tulaj donitható, hcj?y a házikezelés ma már a várostól olyan áldozatokat követel, melyek a költség vetésileg blzlosiv.t évi rendes segély kereteit meghaladják. Minthogy pedig a város kedvezőtlen pénzügyi helyzete és egyéb elsőrendübb szükségleteinek kielégitetlensége miatt a színházért továbbá áldozatokat nem hozhat, tisztelettel megismétlem azt a régebben tett javaslatomat, hogy a közgyűlés elé azt a javaslatot méltóztassék terjeszteni, amely szerint "a közgyűlés határozza el, hogy ^ a házikezelést 1931 augusztus végével egyelőre megszünteti és a színházai szeptember l.lfil kezdve magánvállalkozónak adja át. Az átadás feltételeinek főbb pontjait a kőv vetkezőkben javaslom megálllapítani: 1 .A szegedi színházra országos pályázat hirdettessék. A pályázóktól szinházvezetői szakértelmet, magyar honosságot, erkölcsi és megfelelő anyagi biztosítékot kívánjon meg a város. , . 2. A színházat és a város diszlet, ruha- és jelmeztárát, könyvtárát és anyagfelszerelését a város bérfizetés kikelése nélkül aflja át a vállalkozónak. Ezenkívül a tűzbiztosítás költségét és évi 80.000 pengő segély nyújtását vál lalja a város. K s^télyt a**- ob' módon, hogy az ÍZ havi egyenlő részletben ulalványozlassék. A fűtés, világítás természetbeni nyújtását nem javaslom, mert ezen a ponton nagy tékozlás és nagy megtakarítás történhet. Megtakarítás csak akkor biztos, ha a vállalkozó önmagának takarékoskodik. Viszont a tékozlást meggátolni nem lehet, ha az igazgatónak nincs anyagi érdekeltsége. A szubvenciónak 80.000 pengőben való megállapítását azért javaslom, mert ez a segélyösszeg arányban áll más nagy városok színházi támogatására fordított áldozatával és azon fokozott követelményekkel, melyeket Sze. ged város közönsége a színházzal szemben támaszt 3. A szerződés időtartamii 3 év legyen. 4. Vállalkozó a saját díszleteit, ruhatárát és egyéb felszerelését nem használhatja. Erro a kikötésre azért van szükség, mert a város nak nagy értékű díszlet, ruha-, jelmez- és könyvtára van és a szerződéses viszony megszűnésekor lehetetlenség volna vita és pereskedés elkerülésével azok újbóli elkülönítése, 5. A vállalat odaítélése felett a szinügyi bizottság véleményének meghallgatásával a polgármester határoz. Erre azért van szükség, hogy esetleges kortézla ne érvényesüljön. 6. A társulat szervezése legkésőbb 1931 augusztus lére befejezendő és minden előkészület megteendő arra, hogy az uj színtársulat a szegedi színtársulat leendő nyári áHomásán az előadásokat a jelenlegi szin társulat szerződésének lejártával minden fenn akadás nélkül folyamatosan tarthassa. A hetedik pont megállapítja a betöltendő szerepköröket, köztük felsorolja az operaszó listákat is. Ezenkívül szerződtetnie kell leg alább 28 tagból álló zenekart (lehetőleg a je lenlegi katonai zenekart), végül a jelenleg személyzet létszámának megfelelő jegysíedő : szolga- és takarítószemélyzetet 8. A müvészszemélyzet egy évre szerződtet hető és a vállalkozó a szinügyi bizottsá által meg nem felelőnek talált tagokat a po' gármester felhívására köteles ujakkal felcsr rélni. 9. Vállalkozó kötetes minden évben az egé' évre szóló általános művészeti programot adi és a niüsortervezetet havonkint előre a szú ügyi bizottságnak bemutatni. A szinügyi b zottság által nem engedélyezett darabok a sz< gedi színházban szinre nem hozhatók. 10. Vállalkozó a városi szinház diszlel ruha., jelmez- és könyvtárát, valamint egyé felszerelését, világítási és technikai be rend' zését leltárral ve^i át, köteles azokat gond. san kezelni és megőrizni és szerződésének me: szünésekor ugyancsa'; leltárral visszaadni. A re des használattal járó rongálódáson felül, gon datlanságból bekövetkezett károkért anyagi fi lelőséggel tartozik. 11 .A szinházi cukrászda és ruhatúr jőve delme a vállalkozót Illeti. A vasfüggöny hirdi tési jövedelme azonban « városé. 12 A rendőri és tűzoltói ügyeleti dijak t a színházzal kapcsolatosan felmerülő mindé néven nevezendő költségek, adók, jog- é anyagdijak, Országos SzinésLegyesületi tagd jak, részesedések, stb. a vállalkozót terhelik 13. A szerződéses viszony szabályozásán minden legapróbb részletre kiterjedő szerződé' kötendő, melybe- különösen provideálni kel' arra az eshetőségre, hogy a vállalkozó be nem válása esetén a szerződéses viszony meg szüntethető legyen. A szerződés mintája ké sőbbi viták kikapcsolása végett a pályázattal egyidejűleg közlendő a pályázókkal.« A szinügyi bizottság az intendáns előterjesztését egyhangúlag és. helyeslőleg tudomásul vette. Bombái doblak a zágrábi bánt palotára (Dudapesti tudósilónk telefon]elentése.) Zágrábból jelentik: Szombaton délután bombát dobtak a báni palotára. A bomba a kapu előtt robbant fel, azt erősen megrongálta, azonkívül a detonáció erejétől a palota ablakai belöriek. A rendőrség nyomozási indított a teltnek kézrekerltésére