Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-18 / 14. szám

1931 a. Vizsgálatot rendellek el >gkenyér kiosztásánál tortént események ügyében (A Délmagyarország munkatársától) Pénteki számában közölte a Délmagyarorsiág azt a levelet, amelyet a városi ingyenkenvérért jelentkező munkanélküliek intéztek a polgármesterhez és amelyben panaszt emeltek a kenvérosztás körül nralkodó állapo'ok miatt. Panaszuknak az volt a l£n\'ege, hogy Bózsó kapitány, aki a kenyérutalványokat osztja ki, igen keményen bánik a munkanélküliekkel, többször felcitáija őket, de az utalvány kiadását órákig tartó várakozások után máskorra halasztja. Legutóbb azzal küldte haza délután három órakor a várakozókat, hogy már ő is éhes, nem maradhat tovább a hivatalban. A Délmagyarország munkatársa nyilatkozatot kért szombaton ebben az ügyben dr. Somogyi Szilveszter polgármestertől. — A munkanélküliek panaszos levelét olvastam és azonnal intézkedtem, hogy dr. Pálfy József polgármesterhelyettes, ald hivatali felebbvalója Bózsó kapitánynak, a legszigorúbban vizsgálja kl az ügyet. Elrendeltem Bózsó jegyzőkönyvi kihallgatását is, mert abban az esetben, ha • panaszok Jogosultaknak bizonyulnak, nag<wi szigorúan kívánok eljárni. A város nem azért igyekszik az ingvenkenyérakcióval enyhíteni a nyomoron, hogy az ilyen állítólagos eljárások miatt felfokozott elégedetlenség és elkeseredés formájában nyilatkozzék meg a hála. Érdeklődtünk dr. Pálfy József polgármesterhelyettesnél is, aki Elmondotta, hogy már kihallgatta Bózsó kapitányt, aki azzal védekezik, hogy nem győzte azt a nagy rohamot, amelyei az utalványért Jelentkező hatalmas tömeg Indított hivatala ellen, annyira kimerült, hogy el kellett távoznia hivatalából. — Megállapítottam — mondotta a polgármesterhelyettes —, hogy pénteken tényleg nagyon sokan jelentkeztek kenyérért Hogy az ujabb torlódásokat elkerüljük, ugy intézkedtem, hogy ezentúl a Somogyi-telepről jelentkezők ne pénteken, hanem csütörtökön kapják meg kenyér utalványaikat, Nagykovács Erzsébet harmadszorra sem tudott meghalni... 24 óra alatt háromszor kísérelt meg öngyilkosságot — Felakasztotta magái, elvágta ereit, beleugrott a Tiszába, de míndháromszor megmentették (A Délmagyarország munkatársától) Nagykovács Erzsébet, a Tábor-ucca 4. számú házban szolgáló 23 éves mindenes leány huszonnégy óra alatt háromszor kísérelt meg öngyilkosságot. Pénteken a késő délutáni órákban a leány felakasztotta magát. Az erős zsinegből készített hurok már majdnem megfojtotta Nagykovács Erzsébetet, amikor a házbeüek észrevették a kísérletet és a fuldokló leányt levágták a zsinegről. De nem telt el egy óra sem, amióta Nagykovács Erzsébetet levágták a kötélről, a leány ujabb öngyilkosságot kísérelt meg. Egy éles késsel mlndkél kezén Telvágta az ereit. Nagy vértócsában találtak rá, kihívták a mentőket, akik sebeit bekötözték. Nagykovács Erzsébet azonban sehogy sem tudott azzal a gondolattal kibékülni, hogy másodszor sem sikerült kísérlete. A második eredménytelen kísérlet után elhatározta, hogy ha tőrikszakad, mégis megválik az élettől. Szobájában feküdt gyötrő fájdalmakkal, gazdái azt hitték, hogy a leány a két szörnyű kísérlet után most már letesz szándékáról. Nem igy tőrtént. Beggel hiába keresték szobájában, a leány eltűnt. Az ágyon kuszált, exaltált vonásokkal egy papírzacskó feküdt: »Drága jó Nagyságos Asszony, bocsássanak meg nekem, de nem tudok tovább étaf...« >Drága Jó testvéreim Isten veletek...* >A rojtos kendőm adjátok a Mari néninek...* Nagykovács Erzsébet közben — mint később megállapították — kiment a Tiszapartra. Korán reggel volt, járókelők nem Igen mutatkoztak. A leány egy darabig ődöngött a parton, azután hangos sikollyal a vízbe vetette magái. A hangos kiáltás mentette meg az életét. A közelben dolgozó munkások meghallották a kiáltást és a fuldokló leány segítségére siettek. A mentés sikerült. Nagykovács Erzsébet harmadszorra sem tudott meghalni. Az alélt leányt bevitték a belgyógyászati klinikára, ahol ápolás alá vették, A leány állapota igen súlyos. A Társadalombiztosító 26 ezer pengő bírságot vetett kl a szegedi munkaadókra A központi flzemellenőrök körulfa a szegedi kerflletben — Küldöttségileg tiltakoznak a hatalmas összegű bírságok ellen (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi munkaadókat az OTI-vel kapcsolatban egy különös ügy tartja izgalomban. A közelmúltban ugyanis az OTI központja üzemellenőröket küldött ki a vidékre, akik sorra járták a vállalatokat, ipartelepeket és felülvizsgálták a munkás be- és kijelentéseket. Az üzemellenőrök végig járták a szegedi gyárakat és vállalatokat is, de végig vizsgálták Hódmezővásárhely, Makó, Szentes, Csongrád valamennyi üzemét is. Munkájuk eredményét az mutatja, hogy azok a bírságok, amelyeket Szegeden kivetettek, 26 ezer pengőt, Hódmezővásárhelyen ÍO ezer pengőt, Szentesen és Csongrádon pedig 20—20 ezer pengőt tesznek ki. Ezek' a nagyösszegü bírságok most kerültek nyilvánosságra és általános az a felfogás, hogy az OTI ezekből a bírságpénzekből akarja némileg fedezni sokmilliós deficitjét. FOG orvosi rendelés Tisza Lafos körut 23. PoghiMéa SO •» Árengedménnyel, hétköznapokon rendel fél R—8-ijf. Mflfogak, fogsorok fog klinikai Árban rendel fél 8-Wg és délután 2—8-ig. 318 'Az üzemellenőrök' vizsgálataikat abból a szempontból folytatiák, hogy a betegsegélyezésre kötelezett alkalmazottak be- és kijelentése a szabályoknak megfelelő formában tőrtént-e. Az üzemellenőrök a legtöbb helyen az akkordmunkások be- és kijelentéseit kifogásolták és hiába tiltakoztak a vállalatok, volt olyan szegedi üzem, amelyet 8000 pengőre bírságoltak meg, egy másikra 5000 pengő bírságot vetettek ki. — Teljesen igazságtalanul történtek" ezek a bírságolások — mondották nekünk munkaadói körökben. A helyzet ugyanis az volt, hogy ott, ahol a munkaadók változó keresetű munkásokat foglalkoztatnak és nem heti, vagy havidijasokat, megállapodtak a munkásokkal, hogy milyen magas keresetet jelentenek be. Ez a bejelentés az OTI szegedi intézeténél szóbelileg meg is történt és azt a szegedi pénztár rés-érői el is fogadták. Az üzemellenőrök azonban nem voltak egy véleményen a szeyedi pénztárral és azt mondották, hogy a szóbeli bejelentés nem elégséges. Szerintük az OTInak 1929 március 21-én kiadott alapszabályai szerint a munkaadóknak a szegedi pénztárral írásban kellett volna megállapodást kötni az ^ M • 11 >; ia i r» i1 ÉSSÉ 3+1 csaoes hálázati készülék éss ^ ^ flam&zócé egvíefl ^LEGNAGYOBB n ar Cn IECJE&ITME'NY HAVI RÉSZLET I ilO.OU Készséggel L

bemutatják a nagyobb szegedi rádlókeres^edések akkordmunkások be- és kijelentésére, továbbá a megállapított keresetek tudomásulvételére vonatkozólag. — Az üzemellenőrök munkája ezzel még nem fejeződött be, mert nemcsak az 1929 március 21-e óta felülvizsgált esetekre rótták ki a bírságokat, hanem két-három évre visszamenőleg is és ezeket az irásba nem foglalt, de a munkásokkal megkötött egyességet semmisnek vették. Ezek után is hatalmas összegű bírságot vetettek ki, amelyek minden esetenkint meghaladták az ezer pengőt, A Szegedi Munkaadók Szövetsége az üzemellenőrök vizsgálataival legutóbb már foglalkozott és ugy határozott, hogy január 22-én, csütörtökön küldöttség utján keresi fel Papp Géza államtitkárt, aki előtt tiltakozni fognak a hatalmas összegű bírságok ellen. Hangverseny a Várban Budapest, január 17. Szombaton este nagyszabása hangverseny volt a budai várpalota márványtermében a kormányzóné nyomorenyhitő akciója javára. A fényárban uszó teremben jelen voltak a kormányzó, a főhercegek, a diplomáciai testület, a kormány, a parlament kiküldöttei, a tábornoki és püspöki kar, a tudományos és közgazdasági élet előkelőségei A programon Stefánia! Imre, Bátky Anna, Zathureczky Ede, Z«o" Nándor és a Zeneakadémia zenekara szerepeltek. A hangverseny 21 ezer pengőt jövedelmezett az akció javára. Délmagyarország jegyiroda ÍÉMNTil'II III 7llliljiTtlH I IMÍÍJF tllfl ANNA MARIA GUGLIELMETTI JANUAR 33. HARMÓNIA V.