Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-16 / 12. szám

1931" január 16. OÉLMAGTARORSZAG 3 fii 4MHHHÍ ÓliltitÓS Ttatalmac válasitéfe! Elsőrendű minóségefe! Parányi ár ab! 2 90. a90 «cr * A-«Kr*iy lOftOlAT^T SOOOIAT fOOOlAT JOBOMtI SOftOZATl & külőnösanbíviló minisig, va. 90 ^elpaqadó^modeljeh: fiíS^1!1 Szeged, Káráss ucca 14. sxtím. Színházi törvényszéki tárgyalás a primadonna betegágyánál 4 színház vezetősége 23 vádpontot emeli Elek Ica ellen — Pénteken folytatják a tárgyalást (A Délmagyarország munkatársától.) A ma­gánvállalkozás, de a házikezelés elmúlt évei alatt sem foglalkoztatták annyit a nyilvános­ságot a szinházi törvényszék ügyei, mint az idén. Legújabban Elek Icának, a szinház primadonnájának ügye került csütörtökön a szinházi törvényszék elé. A primadonna — mint ismeretes — egyszer már szerepelt vád­lottként a rendkívüli szinházi törvényszék előtt, amikor feltűnést keltő botrányok után azonnali állásvesztésre ítélték. Ezt a statáriális Ítéletet azonban a Szinészegyesület felsőbb birói fórumai megsemmisítették és a prima­donnát felmentették Kürthy György igazgató vádjai alól, illetve kis összegű pénzbüntetésre ítélték. Most azulán ujabb vádsorozatot emeltek Elek Ica ellen A primadonna körül a közel­múltban ugyanis zajos jelenetek játszódtak le egy öltözői affér miatt. Vendégek jártak Elek Ica öltözőjébe, amit Kiss Manyi, a szin­ház szubrettje kifogásolt. Ebből hangos jele­netek keletkeztek, beleavatkozott az afférba • primadonna édesanyja is, aminek az lett a következménye, hogy Elek Ica anyját kitiltot­ták a színházból. Nemsokára ezután az »Aranyvirág« próbáit mondta le Elek Ica be­tegségére hivatkozva, majd a »Csodabár* hét­fői előadásán megsértette bokáját és emiatt • második felvonásban már nem tudott fel­lépni. Ezután történt, hogy kedden nem volt előadás a színházban, mert Elek Ica sérüléseit hivatalos orvosok igazolták és a szinház ve­zetősége nem gondoskodott szereplő, illetve m üsorvál tozásról. 'A szinház igazgatósága 25 pontba foglalta Össze vádjall a primadonna ellen, aki jelenleg is fekvő beteg Ezért a szinházi törvényszék a primadonnának a Kassban levő lakására szállt ki, hogy a tárgyalást lefoly­tassa. A szinházi törvényszék elnöke Fülöp Sándor .volt, fagjai Zilahy Pál és Bereng József. A 23 vádpont között a legsúlyosabb az öltözői affér volt, a vendéglátogatás ügye, amivel a primadonna — a vád szerint — vétett a szín­házi rend ellen. A szinházi törvényszék ülé­sére Szegedre érkezett Balla Kálmán, az Or­szágos Szinészegyesület kiküldöttje is, aki Bu­dapesten a legutóbbi ügyek referense volt. A tárgyalásra csupán Elek Ica ügyeit íüzték ki, Kiss Manyi ellen a szinház vezetősége nem emelt vádat. A primadonna, akit a tárgyalá­son hivatalosan dr. Eisner Manó ügyévd vé­dett, Kiss Manyival szemben viszontvádat emelt. A tárgyalás egész nap tartott. Mind a 23 vádpontra vonatkozólag részletesen kihallgat­ták Elek Icát, aki betegágyában válaszolt a kérdésekre. Az üggyel nem tudtak elkészülni, mert a csütörtök esti premier miatt a tár­gyalást félhalkor félbe kellett szakítani. A tárgyalás folytatását Fülöp Sándor szinházi törvényszéki elnök pénteken délelőttre tűzte ki. Pénteken a tanúkihallgatásokra kerül a sor, különböző nyilatkozatokat olvasnak fel, majd elhangzanak a perbeszédek és azután ke­rül sor az ítéletre. Az angol szénsztrájk London, január 15. A dél walesi bányatulaj­donosok csütörtökön késő este aláírták a szénsztrájk befejező egyezményt. A bányászok részéről a szombaton Cardiffben összeülő bányászkonferencia fog végleg dönteni. „Megszépítő Sajtóper egy novella (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes sajtóperben ítélkezett csütörtökön a szegedi tör­vényszék Gőmöry-tanácsa. A mult év márciusá­ban — mint emlékezetes — dr. Keller Iván ügy­védjelölt »Megszépítő messzeség« cirnen novellát irt. Néhány napra a novella megjelenése után Pár­tos Klári, a szegedi szinház drámai színésznője a Kass-kávéházban felelősségre vonta a szerzőt és egy vízzel telt poharat vágott Keller Ivánhoz, majd arculütötte. Az affér annakidején élénk fel­tűnést keltett. Nemsokkal ezután Puskás Jenő az egyik szegedi napilapban *Becsű.ietvédelem« cim­mel cikket irt Cikkében a színésznő mellé állott és Keller Ivánt »szépirodalmi ulonállónak« ne­vezte. Az ügy nemsokára a szegedi járásbíróságot is foglalkoztatta, mert Keller Iván Pártos Klárit fel­jelentette Az ügyben nem hozott Ítéletet a biró­ság. mert Pártos Klári bocsánatot kért az inzul­tusért Keller pert indított Puskás Jenő ellen is sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt, amiért Puskás öt »szépirodaImi utoná!lónak« nevezte. Az ügyben a mult év őszén tartott először fő­tárgyalást a szegedi törvényszék- Puskás előadta, hogy nem érzi bűnösnek magát, a cikket köz­érdekből és jogos magánérdekből irta Kifejtette, hogy a szépirodalomnak nem szabad bántania a női becsületet. Különösen visszatetsző a támadás akkor, ha azt szép csomagolásban inditják útnak. Keller Iván a cikkét előre megfontoltan irta, azzal a szándékkal, hogy Pártos Klárit becsületében megsértse. Azt előre be is jelentette társaságának, sőt azt is mondotta, hogy a novelláról az egész város beszélni fog. Ezt el is érte. Annak igazo­lására, hogy Keller cikke Pártos Klári ellen irá­nyult és hogy ezt a szándékát be is jelentette, kérte tanuként kihallgatni dr. Szivessy Lehelt, Gál Józsefet, dr. Palócz Sándort, dr. Bokor Pált, Osvá'h Tibort és Kontsek Lászlót Dr. Bokor Gyula, dr. Keller Iván képviselője kérte az indítvány elutasítását és kérte a bí­róságot, hogy szerezze be annak a pernek az ira­tait, amelyben Pártos Klári elégtételt adott az ügyvédjelöltnek. A főmagánvádló képviselője ki­jelentette, hogy a nMegszépitő messzeség« nem Pártos Kláriról szól, mert abban kifejezetten egy énekesnőről van szó. De Keller Iván ugyanezt a cikket már évekkel előbb is megírta Kolozsvárott, akkor, amikor Pártos Klárit még nem is ismerte. De ha tényleg helyi vonatkozásai vannak a novel­lának, akkor is az egyik kardalosnőről szól a cikk. A biróság ugy döntött, hogy helgt ad a bizo­nyítási indítványnak, de beszerzi a járásbirósági per iratait is. A csütörtöki tárgyaláson a megidézett tanuknak csak egyrésze jelent meg. A biróság újból hatá­rozott a bizonyítás ügyében és ugy döntött, hogy azt elrendeli és a jelenlévő tanukat azonnal ki is hallgatja. Még mielőtt a tanúkihallgatásokat megkezdték volna, Puskás Jenő megjelölte a no­vellának azokat a részeit, amelyek arra utalnak, messzeség" miatt — felmentéssel hogy a cselekmény Szegeden játszódik le. Dr. Bokor Pál ügyvéd, az első tanú vallomásában elmondotta, hogy az egyik étteremben hivták fel a figyelmét a cikkre. Elolvasta a novellát és az a határozott Impressziója támadt, hogy a cikk Pártos Kláriról szól. Ezt az impressziót azokból a körülményekből és tényállásokból merítette, ame­lyek a cikkben vannak és amelyekből felismerte Pártos Klárit. Elmondotta, hogy ugy Kellert, mint a színésznőt jól Ismerte és tudta, hogy Keller Iván szerelmes volt a művésznőbe. Pártos Klári elmondotta, hogy Keller ostromolja őt, nem tudja, hogy mit akarhat ez a fiatalember tőle. Keller magyar és francia nyelvű szerelmesleveleket kül­dözgetett Pártos Klárinak. Tudomása van arról, hogy a novella megjelenése előtt egy-két nappal Pártos Klári határozottan elutasította a fiatal­embert és az a meggyőződése, hogy az ügyvéd­jelölt bosszúból irta meg a cikkét. Az inzultus valószinüleg azért történt meg, mert Pártos Klári másféle módon nem tudott elégtételt venni ma­gának. Gömörg tanácselnök ezután a főmagánvádló kép­viselőjének arra az előadására célozva, hogy Kel­ler egy kardalosnőről irta volna a novellát, meg­kérdezte a tanutói: — Tudja-e ön, hogy Keller Iván valamelyik kardalosnőnek is udvarolt volna? — Nem, erről nincs tudomásom. Dr. Bokor Gyula kérdésére, hogy konkretizálja azokat a körülményeket, amelyekből az az ér­zése támadt, hogy a novella Szegedről szól, a tanú a kővetkezőket válaszolta: — Vannak részletek, amelyek ezt nem teszik kétségessé. Például világosan felismerte minden­ki az egyik alakban Wimmer Fülöpöt Dr. Szivessg Lehei tanúvallomásában előadta, hogy az ő Irodájában jelöltősködött Keller Iván Az afíer után megkérdezte tőle, hogy kiről irta a cikket. Keller akkor tagadta, hogy Pártos Klári inspirálta volna. A harmadik tanú, Osválh Tibor elmondotta val­lomásában, hogy Keller szerelmes volt a művész­nőbe, ő mutatta be a fiatalembert Pártos Klári­nak. A novellában határozottan felismerte a mű­vésznőt. A novella megjelenése után beszélgetett is erről Kellerrel, aki azt nem mondta, hogy Pártos Kláriról szól a cikk, de nem is tagadta, hogy róla mintázta meg a főalakot Keller a cikk megjelenése után azt állította, hogy a cikkct már évekkel előbb megírta Kontsek László tanú is tud arról, hogy Keller Iván szerelmes volt a művésznőbe. Dr. Bokor Gyula megkérdezte a tanutói, hogy miről ismert rá Pártos Klárira. Kontsek azt válaszolta, hogy a novellában van egy jelenet amely azt meséli el, hogy a nőt az ismerőse a kávéházban felelős­ségre vonta bizonyos dolgokért. Ez a dolog tény­leg megtörtént. A biróság ezután ismertette a járásbirósági per aktáit. Az iratokból megállapította « törvényszék,

Next

/
Thumbnails
Contents