Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-16 / 12. szám

1931" január 16. OÉLMAGTARORSZAG 3 fii 4MHHHÍ ÓliltitÓS Ttatalmac válasitéfe! Elsőrendű minóségefe! Parányi ár ab! 2

90. a90 «cr * A-«Kr*iy lOftOlAT^T SOOOIAT fOOOlAT JOBOMtI SOftOZATl & külőnösanbíviló minisig, va. 90 ^elpaqadó^modeljeh: fiíS^1!1 Szeged, Káráss ucca 14. sxtím. Színházi törvényszéki tárgyalás a primadonna betegágyánál 4 színház vezetősége 23 vádpontot emeli Elek Ica ellen — Pénteken folytatják a tárgyalást (A Délmagyarország munkatársától.) A magánvállalkozás, de a házikezelés elmúlt évei alatt sem foglalkoztatták annyit a nyilvánosságot a szinházi törvényszék ügyei, mint az idén. Legújabban Elek Icának, a szinház primadonnájának ügye került csütörtökön a szinházi törvényszék elé. A primadonna — mint ismeretes — egyszer már szerepelt vádlottként a rendkívüli szinházi törvényszék előtt, amikor feltűnést keltő botrányok után azonnali állásvesztésre ítélték. Ezt a statáriális Ítéletet azonban a Szinészegyesület felsőbb birói fórumai megsemmisítették és a primadonnát felmentették Kürthy György igazgató vádjai alól, illetve kis összegű pénzbüntetésre ítélték. Most azulán ujabb vádsorozatot emeltek Elek Ica ellen A primadonna körül a közelmúltban ugyanis zajos jelenetek játszódtak le egy öltözői affér miatt. Vendégek jártak Elek Ica öltözőjébe, amit Kiss Manyi, a szinház szubrettje kifogásolt. Ebből hangos jelenetek keletkeztek, beleavatkozott az afférba • primadonna édesanyja is, aminek az lett a következménye, hogy Elek Ica anyját kitiltották a színházból. Nemsokára ezután az »Aranyvirág« próbáit mondta le Elek Ica betegségére hivatkozva, majd a »Csodabár* hétfői előadásán megsértette bokáját és emiatt • második felvonásban már nem tudott fellépni. Ezután történt, hogy kedden nem volt előadás a színházban, mert Elek Ica sérüléseit hivatalos orvosok igazolták és a szinház vezetősége nem gondoskodott szereplő, illetve m üsorvál tozásról. 'A szinház igazgatósága 25 pontba foglalta Össze vádjall a primadonna ellen, aki jelenleg is fekvő beteg Ezért a szinházi törvényszék a primadonnának a Kassban levő lakására szállt ki, hogy a tárgyalást lefolytassa. A szinházi törvényszék elnöke Fülöp Sándor .volt, fagjai Zilahy Pál és Bereng József. A 23 vádpont között a legsúlyosabb az öltözői affér volt, a vendéglátogatás ügye, amivel a primadonna — a vád szerint — vétett a színházi rend ellen. A szinházi törvényszék ülésére Szegedre érkezett Balla Kálmán, az Országos Szinészegyesület kiküldöttje is, aki Budapesten a legutóbbi ügyek referense volt. A tárgyalásra csupán Elek Ica ügyeit íüzték ki, Kiss Manyi ellen a szinház vezetősége nem emelt vádat. A primadonna, akit a tárgyaláson hivatalosan dr. Eisner Manó ügyévd védett, Kiss Manyival szemben viszontvádat emelt. A tárgyalás egész nap tartott. Mind a 23 vádpontra vonatkozólag részletesen kihallgatták Elek Icát, aki betegágyában válaszolt a kérdésekre. Az üggyel nem tudtak elkészülni, mert a csütörtök esti premier miatt a tárgyalást félhalkor félbe kellett szakítani. A tárgyalás folytatását Fülöp Sándor szinházi törvényszéki elnök pénteken délelőttre tűzte ki. Pénteken a tanúkihallgatásokra kerül a sor, különböző nyilatkozatokat olvasnak fel, majd elhangzanak a perbeszédek és azután kerül sor az ítéletre. Az angol szénsztrájk London, január 15. A dél walesi bányatulajdonosok csütörtökön késő este aláírták a szénsztrájk befejező egyezményt. A bányászok részéről a szombaton Cardiffben összeülő bányászkonferencia fog végleg dönteni. „Megszépítő Sajtóper egy novella (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes sajtóperben ítélkezett csütörtökön a szegedi törvényszék Gőmöry-tanácsa. A mult év márciusában — mint emlékezetes — dr. Keller Iván ügyvédjelölt »Megszépítő messzeség« cirnen novellát irt. Néhány napra a novella megjelenése után Pártos Klári, a szegedi szinház drámai színésznője a Kass-kávéházban felelősségre vonta a szerzőt és egy vízzel telt poharat vágott Keller Ivánhoz, majd arculütötte. Az affér annakidején élénk feltűnést keltett. Nemsokkal ezután Puskás Jenő az egyik szegedi napilapban *Becsű.ietvédelem« cimmel cikket irt Cikkében a színésznő mellé állott és Keller Ivánt »szépirodalmi ulonállónak« nevezte. Az ügy nemsokára a szegedi járásbíróságot is foglalkoztatta, mert Keller Iván Pártos Klárit feljelentette Az ügyben nem hozott Ítéletet a biróság. mert Pártos Klári bocsánatot kért az inzultusért Keller pert indított Puskás Jenő ellen is sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt, amiért Puskás öt »szépirodaImi utoná!lónak« nevezte. Az ügyben a mult év őszén tartott először főtárgyalást a szegedi törvényszék- Puskás előadta, hogy nem érzi bűnösnek magát, a cikket közérdekből és jogos magánérdekből irta Kifejtette, hogy a szépirodalomnak nem szabad bántania a női becsületet. Különösen visszatetsző a támadás akkor, ha azt szép csomagolásban inditják útnak. Keller Iván a cikkét előre megfontoltan irta, azzal a szándékkal, hogy Pártos Klárit becsületében megsértse. Azt előre be is jelentette társaságának, sőt azt is mondotta, hogy a novelláról az egész város beszélni fog. Ezt el is érte. Annak igazolására, hogy Keller cikke Pártos Klári ellen irányult és hogy ezt a szándékát be is jelentette, kérte tanuként kihallgatni dr. Szivessy Lehelt, Gál Józsefet, dr. Palócz Sándort, dr. Bokor Pált, Osvá'h Tibort és Kontsek Lászlót Dr. Bokor Gyula, dr. Keller Iván képviselője kérte az indítvány elutasítását és kérte a bíróságot, hogy szerezze be annak a pernek az iratait, amelyben Pártos Klári elégtételt adott az ügyvédjelöltnek. A főmagánvádló képviselője kijelentette, hogy a nMegszépitő messzeség« nem Pártos Kláriról szól, mert abban kifejezetten egy énekesnőről van szó. De Keller Iván ugyanezt a cikket már évekkel előbb is megírta Kolozsvárott, akkor, amikor Pártos Klárit még nem is ismerte. De ha tényleg helyi vonatkozásai vannak a novellának, akkor is az egyik kardalosnőről szól a cikk. A biróság ugy döntött, hogy helgt ad a bizonyítási indítványnak, de beszerzi a járásbirósági per iratait is. A csütörtöki tárgyaláson a megidézett tanuknak csak egyrésze jelent meg. A biróság újból határozott a bizonyítás ügyében és ugy döntött, hogy azt elrendeli és a jelenlévő tanukat azonnal ki is hallgatja. Még mielőtt a tanúkihallgatásokat megkezdték volna, Puskás Jenő megjelölte a novellának azokat a részeit, amelyek arra utalnak, messzeség" miatt — felmentéssel hogy a cselekmény Szegeden játszódik le. Dr. Bokor Pál ügyvéd, az első tanú vallomásában elmondotta, hogy az egyik étteremben hivták fel a figyelmét a cikkre. Elolvasta a novellát és az a határozott Impressziója támadt, hogy a cikk Pártos Kláriról szól. Ezt az impressziót azokból a körülményekből és tényállásokból merítette, amelyek a cikkben vannak és amelyekből felismerte Pártos Klárit. Elmondotta, hogy ugy Kellert, mint a színésznőt jól Ismerte és tudta, hogy Keller Iván szerelmes volt a művésznőbe. Pártos Klári elmondotta, hogy Keller ostromolja őt, nem tudja, hogy mit akarhat ez a fiatalember tőle. Keller magyar és francia nyelvű szerelmesleveleket küldözgetett Pártos Klárinak. Tudomása van arról, hogy a novella megjelenése előtt egy-két nappal Pártos Klári határozottan elutasította a fiatalembert és az a meggyőződése, hogy az ügyvédjelölt bosszúból irta meg a cikkét. Az inzultus valószinüleg azért történt meg, mert Pártos Klári másféle módon nem tudott elégtételt venni magának. Gömörg tanácselnök ezután a főmagánvádló képviselőjének arra az előadására célozva, hogy Keller egy kardalosnőről irta volna a novellát, megkérdezte a tanutói: — Tudja-e ön, hogy Keller Iván valamelyik kardalosnőnek is udvarolt volna? — Nem, erről nincs tudomásom. Dr. Bokor Gyula kérdésére, hogy konkretizálja azokat a körülményeket, amelyekből az az érzése támadt, hogy a novella Szegedről szól, a tanú a kővetkezőket válaszolta: — Vannak részletek, amelyek ezt nem teszik kétségessé. Például világosan felismerte mindenki az egyik alakban Wimmer Fülöpöt Dr. Szivessg Lehei tanúvallomásában előadta, hogy az ő Irodájában jelöltősködött Keller Iván Az afíer után megkérdezte tőle, hogy kiről irta a cikket. Keller akkor tagadta, hogy Pártos Klári inspirálta volna. A harmadik tanú, Osválh Tibor elmondotta vallomásában, hogy Keller szerelmes volt a művésznőbe, ő mutatta be a fiatalembert Pártos Klárinak. A novellában határozottan felismerte a művésznőt. A novella megjelenése után beszélgetett is erről Kellerrel, aki azt nem mondta, hogy Pártos Kláriról szól a cikk, de nem is tagadta, hogy róla mintázta meg a főalakot Keller a cikk megjelenése után azt állította, hogy a cikkct már évekkel előbb megírta Kontsek László tanú is tud arról, hogy Keller Iván szerelmes volt a művésznőbe. Dr. Bokor Gyula megkérdezte a tanutói, hogy miről ismert rá Pártos Klárira. Kontsek azt válaszolta, hogy a novellában van egy jelenet amely azt meséli el, hogy a nőt az ismerőse a kávéházban felelősségre vonta bizonyos dolgokért. Ez a dolog tényleg megtörtént. A biróság ezután ismertette a járásbirósági per aktáit. Az iratokból megállapította « törvényszék,