Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-13 / 281. szám

SZCOED. Szerkesxtöséq: Somogy) ucca L era. Telefon: 21-VJ.^KlBdóhlvnlBl. kOiotHnkOnyvVAr legylrodn Aradi ucca 8. Telefon: 13-06. - Nyomda • .L»w Llpói ucca 1«. Telefon • 2a-34. TAvlratl ét levélcím: Délmoqyaronzég Szeged. Szombat, 1930 december 13 Ar a te flllérö /, VI. évfolyam, 9C szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken é* Budapesten 3-eo, ulllfUldUn 6-4(1 pengd. — Egye* szám Ara hélköz» nap 16, vaiér- és Ünnepnap 2-4 (111. Hlrdelések felvétele tarifa szerint. Megjelenne hétlA Elvételével naponta reggel Prága E pillanatban Prágába helyeződött át a magyar kereskedelmi és vámpolitika tengelye. A csehek december 15-re felmondották az érvényben levő kereskedelmi szerződést és három nap múlva beáll a szerződésen kivüli állapot, illetőleg ugy cseh, mint magyar részről a kedvezményes vámok helyett az autonóm vámtarifa tételei lépnek életbe. Mint ismeretes, Prágában most folynak a tárgyalások a magyar és cseh megbízottak között, hogy egyrészt az utolsó pillanatban mindkét fél részére elfogadható modus vivendit teremtsenek, másrészt a megkötendő uj szerződés alapelveire nézve megállapodjanak. Kőztudomásu az is, hogy a csehek tárgyalási alap gyanánt azt ajánlották fel, hogy mindkét állam a legtöbb kedvezményi elv alapján biztosítsa egymásnak azokat a tarifatételeket és szerződéses jogokat, melyek harmadik államokkal megkötött és érvényben levő kereskedelmi szerződésekben foglaltatnak. Nem -tételezhetjük fel. hogy a csehek, akikről sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy elhanyagolják a saját érdekeiket, tisztában ne volnának ennek az ajánlatnak cseh szempontból ki nem elégitő voltával. Nyilvánvaló, hogy ők csak taktikai okokból helyezkednek erre az alapra és arra számítanak, hogy a tárgyalások során engedmény formájában, ellenszolgáltatások árán sikerül velünk megvásároltatni azt, amire nekik maguknak is szükségük 'van. Kétségtelen ugyanis, hogy Csehországra nézve, amely igen sok ipari terméket, főleg textilárut hoz be Magyarországra, nem közömbös, hogy saját igényeire szabott szerződése van-e, vagy pedig kénytelen a harmadik államok számára biztositott szerződéses jogokkal megelégedni. Formailag a csehek azzal indokolják meg a még három napig érvényben levő szerződés felmondását, hogy ez nem felelt meg a cseh ipar részéről hozzáfűzött várakozásoknak és érvényességének tartama alatt a Magyarországra irányuló cseh behozatal erősen visszament. Ez igaz, de két körülmény mégis azt bizonyítja, hogy az érvelés hamis. Az egyik körülmény az, hogy ugyanazon idő alatt a Magyarországból Csehországba irányuló kivitel még erősebben visszafejlődött, vagyis nem mi voltunk azok, akikre nézve a szerződés aránytalanul nagy értéket jelentett. A másik körülmény még döntőbb. Két esztendő alatt egész behozatalunk negyven százalékkal megcsappant, még pedig nem azért, mintha nagyon kedvezők lettek volna a kereskedelmi szerződéseink, hanem egyszerűen mert a magyar közönség vásárló képességében történt nagyon sajnálatos visszafejlődés. Szomorú igazolás ez a mi számunkra, akik két esztendővel ezelőtt, mikor diadalmaskodó hangok hallatszottak mindenfelől, hogy aktívvá vált a külkereskedelmi mérlegünk, ugyanezen a helyen annak az aggodalomnak adtunk kifejezést, hogy ezen korai örvendezni, mert mérlegünk aktivitása csak a válság kimélyülésének egyik jelensége. Nem azért nem vásárolunk, mert nincs a behozatali cikkekre szükségünk, hanem nem vásárolunk, mert nincs miből. Ebben a helyzetben felesleges fenyegetőzések helyett Csehországgal és általában Európa indusztriális államaival a do ut des alapvető igazságát kell szembe szegeznünk. Az ő okoskodásuk a keleteurópai agrárius, vagy félig iparosodott országokkal szemben nagyon önző, de egyben nagyon naiv. A törekvésük az, hogy ipari termelésük feleslegét túlnyomóan itt helyezzék el, ellenben a saját agrár termelésükben mutatkozó hiányt ne itt, a szomszédságukban, hanem a* sokkalta olcsóbb termelési költségekkel dolgozó tengerentúli államokból fedezzék. Hogy ez mit jelent, azt minden közgazdaságilag gondolkodni tudó ember nagyon könnyen megértheti. Megbízható számitások szerint évi négyötmilliárd pengő azoknak a gabonatermékeknek az értéke, amely az európai országok vámhatárain átmegy, vagyis a mezőgazdasági minusszal dolgozó államoknak ekkora értéket kell külföldről beszerezni. Ha ezt nem szomszédaiktól vásárolják, akkor nem kívánhatják, hogy azok viszont náluk iparcikkeket vásároljanak. Ha a magyar gazda, aki elvégre mégis legfontosabb vásárló ebben az országban, nem tudja gabonafölősiegét, élőállatát és egyéb produktumait Csehországba kivinni, csőkken a vásárlóképessége és ha akarná, sem tudná a cseh ipar ! feleslegét felvenni, amire a cseh közgazdasági politika oly nagy súlyt helyez. Paraszlikus módon leegyszerűsítve ez az igazság a mostani cseh tárgyalásoknál. Ezeknek az igazságoknak leszögezése mellett azonban számolnunk kell a pillanatnyi helyzettel is. Mi lesz december 15-ike után. ha csak átmenetileg is, megszűnik a cseh kereskedelmi szerződés? Tudni kell ugyanis, hogy nekünk nagyon sok szerződésünk harmadik államokkal a cseh szerződés után lépett életbe és ezek is bizonyos vámtételéket a legtöbb kedvezményi záradék értelmében csupán a cseh szerződés alapján élveztek. A befelé irányuló viszonylatokban ez főleg á textiliparra áll és igy a textiláruk egyrészénél három nap múlva magasabb tarifatételek fognak általánosságban érvényesülni. Megfordítva egyes agrár cikkeknél ugyanez fog történni Csehországban. Ez is mutatja, hogy a kereskedelmi szerződések mai komplikált hálózata mellett egyetlen szakadás visszahat az egész rendszerre. Ezért nem érdekünk nekünk, hogy vámháboruba keveredjünk Csehországgal, De még kevésbé érdeke ez az ipari Csehországnak, amely Magyarországban egyik legjobb vevőjét veszítené el. Ezért hiszszük, hogy a prágai urak csak taktikáznak, csak próbálkoznak, hogy belőlünk minél többet kiszorítsanak, de végezetül mégsem merik magukra vállalni a szakítás és a vámháboru ódiumát. Diktatúrára készülnek Romániában! i'Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: Politikai körökben nagy izgalommal tárgyalták azokat a híreszteléseket, hogy a királyhoz közelálló személyiségek diktatúrára törekednek Bomániában. A hírek alapja egy titokzatos ebéd volt, amelyet a múlt szerdán adott a király tiszteletére Presán tábornagy. Az ebéden a királyon kival főleg olyan személyek vettek részt, akikről kőztudomásu, hogv ellenségei a parlamentárizmusr.ak és a pártrendszernek. A liberális párt lapja, a »Viitorul« azt Írja, hngy a Presánnál tartott ebéd célja az egész világ előtt ismeretes. Ezzel kapcsolatos az a körülmény is, hogy Presán tábornagy a legközelebbi napokban külföldre utazik és előkészíti a talajt a román di'ctatura számára. A' román fasiszta párt lapja, az »Epoca« azt irja, hogy a Presán tábornagy által adott ebéden politikai kérdések nem kerültek szóba, azt viszont a lap is megerősíti, hogy Presán hétfőn egyhavi tartózkodásra Párisba utazik. Ezek a híresztelések és lapjclentések a legnagyobb izgalmat keltették politikai körökben és már arról is beszélnek, hogy valamennyi párt összefog és közös frontot alkot a diktatúra megakadályozására. A liberális párt arra is el van szánva, hogy; a diktatúra proklamálása esetén minden esz• közzel, legyen az törvényes, vagy törvénytelen, harcolni fog a diktatúra kormánya és mindazok ellen, akik ezt a kormányt támogatják. A liberális párt valamennyi többi pártot meg akarja nyerni az akcióhoz." Magyar delegáció utazott Prágába a magyar—cseh kereskedelmi szerződés ügyében Hivatalos közlés a kormány álláspontjáról Budapest, december 12. Hivatalosan közlik: A magyar kormány tudvalevőleg december 9-én kelt jegyzőkönyvében válaszul a csehszlovák kormány ama javaslatára, hogy a december 14-én bekövetkezhető szerződcsen kivüli állapot elhárítására a két állam között egy tisztán legnagyobb kedvezményes megállapodás köttessék, azt válaszolta, hogy kész ugyan az ideiglenes rendezés alapján a legnagyobb kedvezmény elvét elfogadni, azonban csak abban a formában, hogy az 1927- 1 ben kötött kereskedelmi szerződés, amelyet a cseh kormánv. felmondott, érvényben marad- j jon, csupán a két részről alkalmazandó behozatali vámok tekintetében történt megállapodások helyeztetnek hatályon kívül. A magyar kormány ezenfelül, mivel a cseh kormány javaslata rendezetlenül hagyta a helyzetet, amelyben a buza és a rozs őrlésénél, valamint a külföldről behozott liszt forgalomba hozatalánál kötelezően előirt keverési törvényjavaslat november 27-én a csehszlovák kormány teremtett, az ideiglenes rendelkezésnek feltételéül kötött ki. A buza keverésére vonatkozó rendelkezések módosíttassanak és a liszt keverésével kapcsolatos előírások