Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-06 / 276. szám

VJó(J december б. Sándor Pál nagy beszéde a „takarékossági javaslat" vitájában »Szakférfiak már évekkel ezelőtt megjósolták, hogy Idejutunk« — Csonkaország nem dolgozhat egymilliárdos költségvetéssel Rurinpest, december 5. A parlament pénteki ülésén folvtatták a takarékossági javaslat vitáját. Elsőnek Klskos István szólalt fel, aki nem helyeselte a létszámcsökkentésnek olyan mértékben való keresztülvitelét, ahogyan azt a javaslat megállapítja. Szóvá lette a dugsegélyek kérdését és hangoztatta, hogy lia ilyenek vannak, feltétlenül meg kell szüntetni, meri a/, folytonos gysousitfe) sokra ad okol. Nézete szerint nem volna emberséges eljárás az, ha a kormány megvonná a tisztviselőktől az eddigi segélyeket, mert a köztiszt-> viselők társadalma mindig sokat küzdött és szenvedett, de munkáját becsületesen elvégezte. Sándor PáJ volt a következő felszólaló. Igen sok felesleges kiadása van a budzsénak, külön-V sen a személyi kiadások lerén. Felolvasta több közgazdasági szakértő nyilatkozatát és bebizonyította, hogy ezek a szakférfiak már évekkel ezelőtt rámutattak erre a jelenségre és szükségesnek tartolták a megszorító rendelkezéseket. A kartelek veszedelmes voltára már többszőr felhívta a kormány figyelmét és ezt most is megismétli. Rámutatott, hogy a szénárak milyen Indokolatlanul magasak és a kormány csak most kezd azzal a gondolattal foglalkozni, hogy rendet teremtsen a szénárak körül. — Tíz év alatt lerontották a gazdasági Magyarországot. Itt van egy könyv. Soha ennél keményebb vádirat nem hangzott el még kormány ellen. A címe Emlékirat. Kiadta a Kereskedelmi és Iparkamara. Eber Antal elnök irta alá. Az emlékirat a Popovles Sándor elnöklete alatt álló pénzügyi bizottság elhatározásából született meg Popovles Sándor az első közgazdász, felnéz rá az egész világ, senki sem kételkedhet abban, hogv ő nagy ember ne volna. Megszívlelendő minden, amit ő mond. Amikor felveszi a füzetet és olvasni akar belőle, a jobboldalról közbeszólnak: Olvastuk már, olvastuk már! Sándor Pál: Ne haragudjanak a képviselő urak, de ezt nem hiszpm. fin is alig tudtam kapni, végre sikerült tegnap este az első példányt megszerezni. A kéziratot november 27 érői datálták. Ezután megkezdi a felolvasást. Simon András: Huszonkét év előtti igazságok. Sándor Pál: Képviselő ur, ha ön egyszer arra a magaslatra tudna rmelkcdni, amelyen Popovles Sándor áll, akkor joga lenne ezt megkritizálni. A tervbe vett intézkedésekkel nem fogják a mai válságot megoldani tudni. Ez a csonka ország nem dolgozhallk egymilliárdos költségvetéssel. A legradikálisabb eszközökhöz kell tehát nyúlni, hogy ezt a költségvetést lefaragják. Kifogásolja, hogy a kormány igen sok pénzt áldoz olyan célokra, amelyek nem viszik előbbre az ország ügyét. Kérdi, kitől várja a pénzügyminiszter a mai helyzet megváltozását. Szeretné, ha a tisztviselők létszámcsökkentését ugy hajtanák végre, hogy elsősorban ne a kistisztviselőket bocsássák el. Hangoztatta, hogy » magántisztviselők még sohasem vollak olyan sanyarú helyzetben, mint most A magánvállalatoknál a tisztviselők kereseti adóját a háború előtt a vállalatok vezetői nemes gesztussal ki tudták fizetni, ma azonban nincsenek ebben a helyzetben. Végül azt indítványozta, hogy a 3600 pengő évi fizetésig a magántiszl. viselők keresel! adóját ne engedjék megkétszerezni. Alvfts Lajos hangoztatta, hogy a takarékoskodást már előbb kellett volna megkezdeni. Tabódv Tibor személyes kérdésben szólalt fel, Rassay Károlynak a fővárosi választásokkal kapcsolatos visszaélésekről elmondott beszédére reflektált. Amit Kálmán Jenő és ő a Rassay-párti szavazatszedőkről hangoztattak, az mind igaz. A visszaélésekért nem akarja Rassayt személyesen felelőssé tenni, de viszont Rassaynak sincs joga a posta vezetőségét felelőssé tenni. Ilassav Károly válaszában elismeri, hogy egyes jelenségek az 5 pártjában Is előfordulhatnak. A' poslavezérigazgatóságot nem akarta vádolni, csaW azt kifogásolta, hogy olyan rendeletet adtak ki, amelv lehetővé tette, hogy a választásokat egyenJ lőtten fegyverekkel bonyolítsák le. Tabódv Tibor újból felszólalt. A szelvénygyöj.« tőknek — mondotta — pénzt ígérnek minden szeW Vényért és megtörtént, hogy amikor nem akarták a megígért összeget megfizetni, abból vprekedés is keletkezett. Az elnök ezután javasolta, hogy a takarékossági törvényjavaslat vitáját kedden folytassák. I'ropper Sándor indítványozza, hogy hétfőn, vagy szombaton is legyen ülés és arra tűzzék ki a szocialisták indítványát a bolt- és lakbérek leszállításáról. A többség természetesen az elnök napirendi Indítványát fogadta el. Az ülés két óra után ért véget. Súlyos fegyelmi és fogházbüntetések a kommunisták tárgyalásán Rudapest, december 5. A budapesti tőrvényszék Szemák-tanácsa ma ujabb kommunista bünügy tárgyalását kezdte meg, amelynek negyven vád lollja van. Elsőnek Welsz Nándort, az elsőrendű vádlottat szólította maga elé az elnök, hogy személyi adatairól kihallgassa — Kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy.. — kezdte hangosan Weisz. — Ne jelentsen ki semmit. Azt mondja meg, hajlandó válaszolni a kérdéseimre, vagy nem, — szólt az elnök. — Egy nyilatkozatot óhajtok tenni! — Ne nyilatkozzon! Válaszoljon a kérdéseimrei — Akkor megtagadok minden választ a borzsuázia osztálybiróságánakü — jelentette ki nagyhangon a vádlott. — Ezért háromnap! sötétzárkával büntetem, — jelenti ki Szemák elnök és a vádlottak felé fordulva hozzáteszi: — Figyelmeztetek mindenkit, hogy ha hasonló viselkedést tanusit, akkor nem fegyelmi büntetéssel fogom azt elintézni, mert az ilyen kijelentés megtorlására más törvényes eszközök is rendelkezésére állnak a bíróságnak. Kis Károly cipészsegéd kijelenti, hogy nem hajlandó vallani. Hay Mihály harsány Jiangon kiáltotta: Burzsoá osztály bíróságnak megtagadom a választ! _ Nyolcnapi sötélzárkával bünletem! — válaszolt Szemák elnök. Garal Károly is nyolcnapi sötétzárkát kapott, majd a bíróság elrendelte a nyilvánosság kizárását. A nyilvánosság kizárása mellett folyó tárgyalás során az ügyész indítványára a törvényszék nyomban megtartotta a főtárgyalást Fiirst Sándor és Jolsvai Vilmos vádlottak ügyében. A biróság Ftírst Sándort és Jolsvai Vilmost az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló Izgatás vétségében mondotta ki bűnösnek és ezért őket fejenkint egyévi fogházbüntetéssel sújtotta. Ezután folytatták a per alapját képező bünügy tárgyalását zárt ajtók mögött. fl Déimagyarország kölcsönkönyvtárában az előfizetési dij: a Déimagyarország előfizetői részére havonkint 1 pengő, munkáselöfizetflknek hetenkint 16 fillér, mindenki más részére 1*60 pengő havonkint. inurn»niinmimiiimuiiiijuiiminuitjinin»i»iii3 Nagy karácsonyi vásári rendez a Modell&ás, Klauzál íér 7. sz. Köpenyele, bundáit, ruöáK, valamint pongyolák a legegyszerűbb151 a legdíszesebb kivifelig mélyen leszállított álon kerülnek eladásra. ÜJFazonmunlcát ffozott anyagból is vállalunk méltányos árért. tXJJLlXXIJt ilXf V.X&IX.IXZU ro11IIIIZILU TTTXy.TXJ-LXlJLXíJULm A DELMAGYARORSZAG 1931. évi KARACtONYI KÖNYVE a tavalyihoz hasonló diszes kiállításban jelenik meg. Tartalmát a szokásos naptári közleményeken kivtil az alábbi kitűnő magyar irók elbeszélései teszik értékessé: Berkes Imre: Kisvárosban 30 év múlva. Gyula di6k: Kukucska. Ifj. Hegedűs Zolíán: A réztornyu kastély. HerczegFerencz: Örült az erdőben. Juhász Gyula: Versek. Karinthy Frigyes: A szobalánynak udvarolnak. Kosáryné Réz Lola: Tavasz. Somlyó Zolíán: A nagy paraszt. Szekula Jenő: Az úszómester. Terescsényi György: Börcsök megbocsájt. Thury Mária: A kis bujdosó. Hasznos tudnivalók kiváló szakíróktól. Az év története. (Képekkel.) Illusztrált tréfák. X Déimagyarország minden előfizefőie (az u| előfizetőn is) ajándékba Kapja a Karácsonyi Könyvel. | Jön!!! ада, к!гА|уа. Hindu síremlék ,h1KSö--ь,Jön!!!