Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-25 / 291. szám

1930 december 41. DftLM A fi YA RORSZ AG 13 RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szab« László 56 1741-ben a választott községnek polgára volt Dékány János alsóvárosi lakos. Dékány Mihály alsóvárosi lakos háza 1718 május havában leégett. Dékány Gergely 1785-ben ácsmester, 1848-ban idősb Dékány Lőrinc felsővárosi képviselő; Dékány György nemzetőr tizedes, Dékány Ferenc pedig hadnagy a nemzetőrség felsőtanyai századában. Dékány Antal hajós (vagy halász?) a csajkás században a maros­torkolati töltésszakadás alkalmával kitüntette magát. Rókuson már a XIX. század eleje óta van­nak Dékányok. 1842-ben Dékány Antal és István egy-egy forintot adott a rókusl ul te­metőre. Dékány Mihály (sz. 1870 körül) budapesti állami tanítónőképző intézeti igazgató Szeged­ül származott a Csuka-utcából A Dékányok családi kapcsolatait tüntetik el a következő adatok: Dékány Antal felsővárosi polgár (sz. 1767) 789-ben nőül vette Szabó Teréziát. 1803-ban Dékány Apollonia Szabó Imrének a neje s az évek folyamán számos gyermek anyja, szintén Felsővároson. 1815. Rókus. Dékány Pálnak Oláh Anna a felesége. 1824. Felsőváros. Dékány Józsefnek Dótzí Teréz a felesége. 1825. Felsőváros. Dékány Roza Jójárt Jó­zsefné. 1827. Felsőváros. Dékány János polgár Kónya Emeerencíának a férje. 1828. Felsőváros. Dékány Roza Hegedűs Mátyásné (1833-ban Dékány Roza férje, mint Hegedűs »István« van anyakönyvelve.) 1829. Rókus. Dékány István felesége Mészá­ros Veron. 1832. Rókus. Dékány. Anna Szabó Farkas­nak a felesége. 1834. Rókus. Dékány. Katalin Szabó János­nak a neje. 1837. Felsőváros. Dékány Józsefnek Szabó Teréz a felesége. 1841. Felsőváros. Dékány János neje Tóth Anna. 1853. Felsőváros. Dékány Roza férje Szabó József polgár. 1860. Felsőváros. Dékány Teréz Szabó Mi­hályné. Ugyanakkor, szintén Felsővároson, Dékány Mihálynak Kónya Anna a felesége. 1865. Felsőváros. Dékány Vera Szűcs János­nak a felesége. 1875. Felsőváros. Dékány Veron Szél Meny­flértné. Délczeg, másként Délczög, a legrégibb sze­gedi családok egyike; tagjai sürün szerepel­nek a XV. századbeli okmányokban. Dér. Rókusi család volt; nyomaveszett. Déry. A Kecskemétről 1786-ban beköltö­zött Deulsch Hirs leszármazottal. (Lásd a Deutsch családnál.) Ennek fia volt Deutsch Salamon (1772-1858 julius 25.) szintén hit­községi elnök volt egy időben, mint az atyja, akitől házat örökölt a Kálvária-utcában. (Deutsch Hirs volt az első z*idó, aki házat szerzett Szegeden már 1789-ben.) Deutsch Salamon két fia, Adolf és Farkas, lS48-ban nevét belügyminiszteri engedéllyel Déry-re változtatta. Déry Adolf 1810-ben született. Szegeden. i854-ben tagja volt a szegedi kereskedő tes­tületnek. Tószögi Freund Máriát vette nőül, aki 1816-ban született Temesvárolt és 1898 május 14-én hall meg. Déry Adolf már másfél évvel előbb, 1896 november 20-án meghalt Déry Adolf és Tószögi Freund Mária gyer­mekei : I. Déry Manó, sz- 1839 november 9-án Szege­den. Felesége Frid Ernesztin, sz- 1849 decem­ber 18. Nyiracsádon, meghalt 1922 október 17-én Szegeden. Déry Manó 1885 március 29-én halt meg. Gyermekeik: 1. Déry Sándor, sz. Szegeden, 1874 augusz­tus 14-én. Gyárigazgató; a Szegedi Keramit és Mütéglagyár Rt., a Törökbecsei Takarék­pénztár Rt. és a Vértes Szénkereskedelmi Rt. igazgatósági tagja, a Kálvária-utca 5. sz. a., Löw Lipót-utca 19—21. sz. házak tulajdonosa; szentegyleti elöljáró. Házastársa Schlesinger Sári, sz. Törökbecsén, 1886 január 23-án. Gyermekeik: a) Endre, sz. 1913 május 29. b) Zsuzsika, sz. 1918 szeptember 14. 2. Déry Imre, sz. 1881 április 28-án Szege­den. Törökbecsei földbirtokos, gőzfürész- és gőzmalomigazgató. II. Déry Ede, kereskedő. Ennek fia Déry Ernő gépkereskedelmi részvénytársa­sági igazgató. III. Déry Károly, sz. 1844. Szegeden. Trgy­véd volt és törvényhatósági bizottsági tag, a zsidó iskolaszéknek 1873—76-ban elnöke, ő építtette a Széchenyi-téri Déry-házat, mely ma a Magyar Általános Takarékpénztár szék­háza. 1919-ben halt meg Rudapesten. Fiai: 1. Déry Tibor, író. 2. Déry György, a Nasid Gőzfűrész Rt. tisztviselője. Défsy. Deutsch Adolf szegedi kereskedőnek' 1843-ban megengedte az udvari kancellária, hogy nevét Détsy-re változtassa. Dianovszky. Rókusi család, mely Jászai Géza tudomása szerint már kihalt. Valószínű, hogy a Dlanovszkyak a hontmegyei Szeno­grádról kerültek Szegedre a XVIII. század vége felé. Dianovszky János (1740—1805) katolikus pap volt, 1870-től 1805-ig dorozsmai plébá­nos. Ez a Dianovszky János a város történeté­ben azok között szerepel, akik Szegedről íro­gattak a pesti lapokba a XIX. század első éveiben. -Dianovszky József, aki 1802-ben lett szegedi polgár, 1813-tól 1818-ig a város kapitánya volt. A hivatalból kilépve ügyvédi gyakorlatot folytatolt. 1825-ben ő képviselte Huszka ró­kusi plébánost a város ellen inditott perében. Egy 1830-iki feljegyzés, szerint a Dianovszky­ház szomszédos volt a rókusi plébániával. Dianovszky Józsefet (talán az előbb említett ügyvédnek fiát?) 1844 december 30-án a vá­rosi közgyűlés »bátorságra ügyelő biztossá*, azaz kerületi rendőr biztossá választotta. 1818­ban újra megválasztották'. Dianovszky Ferdinánd 1837-ben kispap volt Kalocsán. Didó. E családnak egyéb nyomát nem talál­juk, mint hogy Didó Lőrinc 1863-ban kisebb­fajta uszodát nyitott Újszegeden. Dlebl, Diebl Károly mérnök vezette 1879­ben az árvíz elleni védekezést a vasúti híd­tól kezdve Szentmihálytelekig. Dlenös. Az 1522-iki egyházi tizedjegyzék emliti Dvenws László szegedi polgárt. Dletrlch. Egyéb nyoma nincs, mint hogy báró Dietrich háza megmaradt az 1879-iki árvízben. Állítólag Felsővároson volt ez a ház; mások szerint a Dugonics-téren. Dimilrfevícs. A' XIX. század első felében a szegedi szerbeknek Dimitrievics Demeter volt a plébánosa. Dinnyés. Az 1522-iki egyházi tizedjegyzék emliti a szegedi adózók közt Dynnvas Mik­lóst. Dinnyés. Jászai a plébánia történetében em­liti, hogy Rókuson volt egy ilyen nevü család, melynek azonban már nyom veszett. ' V? V' yr^k i/Sis.t -C'..* V/y^-'} ,//. 7 •C'líl'pAsíiX^ Havas, sáros Időben az uj pehelykönnyű Wimpasslng SLIPPER-SÁRCIPO Elegáns, rendkívül simulékony, gyorsan és fáradtság nélkül felve­hető és lehúzható. Könnyű, de erös anyaga folytán az ui WIMPASSING • SLIPPER az Ideális és nélkülözhetetlen sárclpö. /1 Triktenysffal bélelv», felhajt«» Férfi: Fiu és női: Ara: P Î.90 Leányka: P 5.10 6,90 Gyermek J - 4.60 M indán *al«tf Wimpasing c!pS faüpin « oldalt W»nt«tat» csill.gvédj.gy látható. ] ftagybaal riiUii Falow, BwUpwt, VL tmminj Ma- «.tt.

Next

/
Thumbnails
Contents