Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-25 / 291. szám

SÉTmfiVAnoRs^r; 1530 tfeeemTier 25. Az amatőr fulbalt-froní Ha a régi jó amalőrvilágra gondolunk, akkor mindig azok a meccsek jutnak eszünkbe, amelyeket az egykor nagy SzAK vívott a Kinizsivel, a TAC-cal, a Bácskával, az AAC-cal cs a NAC-cal, Ilire sincs már ennek a régi futballozásnak. A professzionalizmus bevezetése óta nagyon meggyöngültek az amatőrfutballista csapatok. Az ok egyszerű. Az amatőröknél felbukkanó jó anyag előbbutóbb a profiklubok zsákmánya lesz. A szegedi amatőrfront legalább azzal eldicsekedhetik, hogy a rivalizálás ki van fejlődve. A régi emlékeken ten, gődő egyesületek között tudásban alig van differencia, egyforma erőssé,güek, vereségek és győzelmek a szerencsén múlnak. Jottányit' sem fejlődtek ezek az egyesületek az elmúlt év alatt, de nincs is, ami ambicionálná őket a fejlődésre.! Hiányzik az éltető erő: a publikum. A gyerekek koncertje, amely az amatőrmeccsek jellegzetes kísérőzenéje, nem alkalmas a jövő megalapozására* Nagy változás állt be az amatőrök irányító szervénél és felügyeleti hatóságánál, a Déli Labdarugók Alszővelségénél. A közgyűlés elsöpörte a régi rezsimet, soha olyan jól nem működött a futballszövetség, mint mostanában, amihez nagymértékben járul hozzá, hogy a szövetségben a futballhoz értő emberek jutottak tuls ilyba, akik nem a villongások előidézésében élik ki magukat, hanem a futballszővetségben — futballal foglalkoznak, Diadalf~d?a<talra halmozol! Szeged uszósporlja A szegedi úszók járták a világot, itthon pedig a rókusi pocsolyában treníroztak, de kedvüket, ambíciójukat nem veszítették el. Jöttek a győzelmek, a komoly eredmények. Csak az a budapesti verseny íelentett attrakciót, amelviken a szegedi Wanfe-fívérek indultak. Husz éri« tartott, amíg elbitlék Szegednek, hogy tényleg versenyuszodára van szüksége. Az elismeréstől már nem sok hiányzott a létesítésig, Dr. Wanie Kezső, Wanie András, Vágó, Boros, Mihályffy, Sirsieh és a többiek Szeged uszójövőjét rajzolták meg. Vágó és Boros már Budapesté, de a szegedi reservoár kiapadhatatlan. Szinte százszámra nevelődnek a jó úszók. Erről gondoskodik Hay Pál, a kiváló tréner, aki Tiozzáértéssel irányítja a SzUE-ban az ifjúság nevelését. ö trenírozza a pólózokat, akik legutóbb már megmutatlák tehetségüket az TTTE ellen és megverték a legnagyobb riválist, a MESE t. A szegedi közönség csak a lapodból értesült eddig, hogy a szegedi úszók itt is, ott is diadalokat arattak, de versenyben vajmi ritkán látta őket ötezres nézőszámok bizonyították a versenyuszoda megnyitása után, hogy 'szegednek kell »z úszósport, akarja látni fiait itthon is. A SzUE politikája pedig az egész vonalon gvőzött: olcsó pénzért nagy attrakciókat nyújtott. Karácsonyi sorok az úszásról Irta: dr. Wanie Rezső. Csak két hete, hogy befejeződött az Idei uszóév. Sokkal hosszabbra nyúlt, mint remél, tük volna, sokkal gazdagabb volt, mint álmodtuk valaha. Gazdag volt versenyeredin'ériyé^ben"; gazdag volt sporteredményekben: amit a versenyz i tömnie' ie'entenek és r^da? volt testnevelés. Karácsonyi sportreuü Wall Endre ki nem ürülne egy vidéki proficsapat fenntartásánál, A Bástya minden tiszteletet érdemlő vezetősége vagyonokat áldozott arra, hogy Szegednek proficsapala legyen. De az anyagiak szükreszabottsága miatt elsőrendű gárdát nem lehet megszervezni. Mindig a másod- és harm.idklasszis az, amely n Bástyához szerződik. — driblik és fifikus agyafúrtságok révén — elvétve és kölcsönbe mégis kerül egy-egy prima ember is. A játékosok azonnal nem válnak be. Hosszú hónapok munkája után törnek bele a profijátékba, de .íddig igen sok kellemetlenséget és fejtörést okozri»k vezetőiknek. Állandóan csere herélni kell őket. oOromeccs Miért szeszélyes a Bástya, miért nem fejlődik az amatőrfutball, miért kellett az újszeged! uszoda nem ritka a betegeskedés, a sérülés, íme előáll a mindig toldozott és foltozott együttes, amelyet a legjobb szándék mellett sem lehet kiképezni, egységes egészbe gyúrni. Az volt a szerencse, hogy a beteg együttest sokszor bele lehetett hajszolni a lelkes játékba és ez szülte azután a feltűnő eredményeket. Ezek után hatott kinosan azután az, hogy jóval gyengébb ellenfelektől pedig — szemmellálhatólag az egységesség hiánya miatt — vereségeket kellett elszenvedni. Az összeszokottságra ke!i tehát a jövőben a fősulyl helyezni, viszont felvetjük azt az ötletet, nem Iehetne e kitermelni szeg?dl fátékosofcból, szegedi fiatalokból a Bástya jő vendő csapatát? Szisztematikus és több évi munkáról lenne szó, de nem lenne elveszett csapat a Bástya, mert nagy erkölcsi erőt kölcsönöz az, ha egy csapat abban a városban gyökerezik, ott élt és nevelkedett amelynek színeiért küzd. Ilyen csapat körül könnyen kialakulhatna 5—6 ezer főnyi törzspublikum, amely tűzön vizén ke¡lulU*. 'louuur o,..." «.-..avf nz eltauozoti'KorányI (A Délmagyarország m unkatársától) Dr. Somogyi Szilveszter, Szeged polgármestere a fogadalmi templom felszentelési ünnepségei előtt egyszer azt mondotta az újságíróknak: — Szegednek most már három idegenforgalmi tényezője van. A fogadalmi templom, a Bástya és az Hj'zegedl uszoda. A három tényezőből te hát keltő a sportot szolgálja, amihez most csatlakozott a harmadik: a ró^^^^ kusi tornacsarnok. A Bástya és a két sportIHHBk ..A JHH objektum köré csoporto. sul most Szeged sport(Idbor Arnold , , n élete, amelynek az 1930-ik esztendeje' eredményekben még nem, de alapvető munkásságban pozitív jelentőségű. Csak egy-egy pillantást vet,c nézzük meg, milyen is volt Szegeden az 1930-as esztendő. Alfabetikus sorrendben igy következnek: 4 Báslya Általában a női nemre vonatkozik az a megállapítás, hogy szeszélyes. De nincs az a hölgy, akin a Bástya tul ne lenne szeszélvesség dolgában. Rettegett bajnokok, hajolnak meg előtte, de keserves leckéket is kap harmadrangú csapatoktól, amikor már mindenki a győzelmi kupát üriti... Mi az oka annak, hogy a Bástya szinte hétről-hétre meglepetést keltő eredményeket produkál? A Bástyából hiányzik az egység. Innen származik minden baj és kellemetlenség. Egyetlen ligacsapalról sem lehet feljegyezni azt, amit a Bástyáról: az 1930-ik évben két egymásután kővetkező mérkőzésen a Bástya nem tudta ugyanazt a csupalát kiállítani. Ez persze nem a tréner és nem is a Bástya vezetőségének hibája. A csapat szervezésének gátló körülményei az anyaglak hiánya Nincs az a kiucseshordó, ami resztül követné a Bástyát. Ha nem is szeretik Szegeden a szombalhelyi példákat, mégis rá kell mutatni arra, hogy a Sabáriánál minden veszve volt már, amikor az odavalósi friss erők gondolatát a Sabária akceptálta és ime a Sabária most reneszánszát éli. A Bástyát szerelik Szegeden. De ez a tömeg megháromszorozódna, ha melegebb kapcsolatot lehelne kialakítani köztp és egy hozzá egészen közelálló csapat között.