Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-25 / 291. szám

ÍÖ&o"TdecemEer 2?. iiien nepfésenedik el évröicvre lobban a szeilcdi felsőkereskedelmi Iskola? Idegen városokban Járnak kereskedelmibe — Szegedi diákok íár nélkül Adatok kommen' (A Délmaggirország munkatársától.') Érdekes levél érkezett a napokban a Délmagyarortzdg szerkesztőségébe. A levelet egy tekintélyes szegedi kereskedő irta, aki alaposan ismeri • »témát« és hivatottan szól hozzá a kérdéshez. Leveléből itt közöljük a fontosabb, tényállitó részleteket: — A közelmúltban résztvettem egy megbeszélésen, amelyen nagy megütközéssel tárgyalták azt a furcsaságot, hogy több, mint husz szege dl család idegen városban, nevezetesen Buda. pesten, Makón, Békéscsabán járatja kereskedelmi iskolába gyermekét, holott Szegeden mükö (lik még a régi állami felsőkereskedelmi iskola. Érdeklődtem a magyarázat iránt és megállapítottam, hogy a szegedi iskola a gyengébb tehetségű és a nem egészen példás magaviseletű tanulók szüleit a gyermekek kivételére hívja föl azzal, hogy tanulmányaikat sikerrel ugy sem fejezhetik be. Ezek az »eltanácsolt« fiuk így kénytelenek más városok iskoláiban folytatni tanulmányaikat és gyakran megtörténik, hogy a gyengének, rossznak minősített gyerek az idegen iskolában sikerrel, sőt jó sikerrel teszi le később az érettségit. Szeged valamikor hires iskolaváros volt, kereskedelmi iskolájába többszáz növendék iratkozott be minden évben. Az Iskolának ma alig száznegyven növen déke van, negyvennel kevesebb, mint a mull tan évben volt. Az iskola feltűnő elnéptelenedésének az okát csakis az iskolában lehet keresni, mert hiszen a szülők a mai gazdasági viszonyok között saját jószántukból nem adják idegenbe gyermekeiket. Mivel pedig egy gyerni ek idegenben való tanítása négy év alatt körülbelül ötezer pengőbe kerül és mivel tudomásom szerint jelenleg husz szegedi fiu tanul idegen város iskolájában, a szegedi polgirok zsebéből százezer pengő vándorol idegenbe. — Kétségtelen, hogy az iskolák létszámapidásának vannak természetes okai, hiszen a háború első évében született korosztály ebben az évben került a kereskedelmi iskolába, de a szegedi kereskedelmi iskolában az apadás aránytalanul nagyobb, mint más középiskolákban, bár igaz az is. hogy a mai gazdasági viszonyok nem igen csábitgátnak senkit sem a kereskedelmi pályára, de éppen ezért nincsen joga a szegedi ke. reskedelmi iskolának a gyengébbnek bizonyuló növendékek eltávolításához. Értesültem egyéb ként arról Is, hogy az iskolában erős kurzus szellem uralkodik. — A szegedi kereskedelmi iskolában uralkodó áflapotokról már tud a kultuszminiszter is, az iskola igazgatója azonban támadássá védekezik, megvádolta a vidéki iskolákat, hogy azok »érdemetlenül adnak jó bizonyítványokat«. A kultuszminiszter ennek a vádnak az alaptalanságáról a vidéki iskolákba kiküldött vizsgabiztosok jelentése alapján meggyőződhetett. — Annyi bizonyos, hogy a szegedi kereskedelmi iskola különböző okok miatt megindult az elnéptelenedés ulján. Ez az ut pedig, ha megfelelő gyors intézkedések nem történnek az | iskolában uralkodó szellem és rendszer megváltoztatására, feltétlenül az iskola teljes elnéptelenedéséig vezet. Éppen ezért ajániatjs len ne, ha a város hatósága venné a kezébe a dolgokat és megtenné a szükséges lépésedet, mert szégyelni való lenne, ha a szomszédos Makó kereskedelmi Iskolája fejlődne tovább, a szegedi iskola viszont tanulóhiány miatt elmaradna. Tisztelettel: Aláírás. A levélben felsorakoztatott vádak súlyosak, de sajnos, igazolást kapnak a szegedi állami felsőkereskedelmi iskola értesítőinek statisztikai kimutatásaiban. Alaposan utánajártunk 8 dolognak és az iskola elnéptelenedésére, tanítási eredményre és felekezeüeskedő szellemére vonatkozó statisztikai adatokat kommentár néikül itt közöljük: Az 1909—1910. tanévben, tehát a békeidők kellős közepén a szegedi állami felsőkereskedelmi iskolába beiratkozott íí6 növendék és vizsgát tett ftl7. Közülük 187 volt katolikus és 188 a zsidó. Jeles eredménnyel vizsgázott 5, jó eredménynyel 21, elégséges eredménnyel 56 százalék, megbukott 18 százalék. Az 1925—26. tanévben, amikor az elhunyt Tóth József helyett Somogyi István vette át az iskola igazgatói tisztséget, a beiratkozott hallgatók száma már csak 280 volt, ezek közül vizsgát tett 229. A vizsgát nem tett tanulók száma tehát több, mint husz százalék, 1910-ben alig volt több őf százaléknál. A beiratkozott 280 diák közül 143 volt katolikus és 46 zsidó. Hanyatlás látszik a tanulmányi eredményen is. Jeles csak 2 jó csak 11, elégséges csak 44 százalék volt, ezzel szemben a megbukottak százalékszáma 43-ra emelkedett. 1928-ban még roszszabbodott a helyzet. Már csak 250 tanuló iratkozott be. évközben 40 kimaradt, nagyrészt más iskolába meni át, vizsgát tett 219. A vallási arány megmaradt, a tanulmányi eredmény igy oszlott meg: jeles 2, jó 8, elégséges 43, elégtelen i-7 százalék. Ebben az évben három százalék hiján a tanulók fele elbukott. Az 1926—1927. tanév legérdekesebb statisztikai adata az, hogy az intézet 243 növendéke közül mindössze hat volt a zsidóvallásu. Az idei tanévről nem kaptunk pontos statisztikai adatokat, megbízható helyről beszerzett információink szerint azonban nem igen éri el a beiratkozott növendékek száma a százötvenet. Ez a szám azért megdöbbentően kicsi, mert ERTRHT ^JEGY^ VÉD Szárazelemek és telepek zsablámpa és anódfelepek számára. m.ö Teljesítményük felülmúlhatatlan. Minden szaküzletben kaphatók. a városi női felsőkereskedelmi iskolának közel kétszáz növendéke van, tehát mintegy negyvennel több, mint az államinak, holott normális viszonyok között a fiúiskola növendékeinek száma mindig sokkal több volt, mint a leányiskoláé. 1914-ben például a városi Műkereskedelmi iskolába 234, tanuló, az állami fiukereskedelmi iskolába 350 tanuló iratkozott be. Ebben az évben a városi iskolának fiuintézete is volt, ezt csak 1923-bán szüntették meg, a városi leányiskola növendékeinek a száma viszont 118 volt. Itt tehát nyolcmn százalékos létszámnövekedés történt azóta, míg az állami fiúiskolában majdnem a felére csökkent a diákok száma. Ezek a statisztikai adatok ékesebben beszélnek minden kommentárnál. De megerősíti a legsúlyosabb állítását a makói kereskedelmi iskola mult évi érettségi statisztikája. Ebben az iskolában az elmúlt tanév végén 25 diák tett érettségit. •A huszonöt közül nem kevesebb, mint Jiz volt szegedi. és a legtöbb a szegedi állami iskolában végezte el az első három tanévet Csak a negyedik évben ment át a makói iskolába, mert itt kilátástalannak látszott számára a helyzet. Tehát egyetlen évben tiz szegedi fiu maturált a makói iskolában és igy igen valószínű, hogy a levélíró adata, amely szerint az idegen iskolákban husz szegedi gyerek tanulna, téves. Ha ugyanis a makói intézetben érettségiző szegedi fiuk száma ilyen nagy, akkor kétségtelennek látszik, hogy az idegenben tanuló szegedi kereskedelmisták száma több húsznál. Sk magyar gyártmányú tökéletes Bembergselyem harisnya Szépségre, tartósságra felülmúl minden eguébb mOseluem harisnyát. UJ árak! GFB Ezerjó, ezüst erösszálu arany 4-20 4-80 Olcsólbb órák! GFB Kristály középszálu . . Ideál erísszálu, _ B _ ^ nagyon tartós 2 30 3-20 GFB Csipkerózsa, ezüst flinomszálu, azsuros arany UJ átrak! GFB Százszorszép, ezüst 4"— finomszálú arany 4-50 4-80 5-20 Ideál 222 azuros, nagyon tartós 2 90 w Minden páron öfB Dembergseiuem nqomás van. Gyári lerakat: Pollák Testvéreknél Csekonlcs ti. és Széchenyi tér. I É V I AJÁNDÉKOK Bőröndők, relikülök, pénzlárcák, vadászkellékek, berendezel' kazetlák mélyen leszállítóit árban, a legu'nbb divat szernt — December 1-151 fenuár l-ig 5 ppng*n felölt vásárlónak s Ne mulassza el szép 1 darab csinos gyerme': IHOlf »BÍtI áruim és olcsó áraimról pengőerszényt adok • ••^^'«»•B meggyőződni. Atándéktárgyak megrendelés szerint Is gyorson kiülne'' Kézimunka refikUIBk mon'lrozása BORBÉLY JÓZSEF bfiröndSs, Feketesas ucca 21. t