Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-25 / 291. szám

34 OfJ MVr.V * n^tí^T ír. 1930 december 23. A szeged! egyházait fezelöl Bakó Cdssió a szegedi református egyház lel­kész«. Beretzk Sándor halála után választotta meg a szegedi református egyházközség lekészé­vé. Fiatalon, tele tetterővel ke­rült Szegedre, a régi magyar prédikátorok hitével és energiá­val szolgálja egyházát« Kiváló hitszónok, prédikációi esemény­számba mennek. mnórt tfr. Glattfelder Gyuln csanádi megyéspüspök. Pályája egyike a Iegszrbb magyar papi karriéreknek. Harminchét éves korában szentelték fel püs­pökké, tizenkilenc évvel ezelőtt. Azelőtt a budapesti Szent Imre kollégium igazgatója volt és a szónoklattan professzora a budapesti egyetemen. Kiváló szónok, pásztorlevelei mindig eseményt jelentenek az egyházi Irodalomban. 1>r. WíriIfilyl r.ásx'ó a szegedi Ferenc József Tudo­mányegyetem bencés papta­nára, a művelődéstörténet nagv­tudásu előadója, az Arpád-kor legalaposabb ismerője. Hatal­mas tudását a bencések pan­nonhalmi könyvtárában széle­sítette ki. Melegszívű emberba­rát, a7. egyetemi ifjúság lelkes Darálja. Kutas KáTmán a szegedi evangélikusok lel­késze, Thomay József utóda ebben a tiszteégben. Nem szegedi születésű, de rövid idő alatt kiérdemelte a sze­gedi polgár címét. Hivei na­gyon szerelik. Cöw Immánuel a szegedi zsidó hitközség főrabbija, a magyar zsidóság felsőházi képviselője. A hittudományok kiváló müvelője, a ter­mészettudományok lelkes tudósa. Magas kora ellenére egy percig sem lankad, állandóan tanul, ku­tat és tanít Meggyőző erejű szónok, beszé­deit nemcsak a meg­győződés és meg­győzés hite füti, de egy-egy szónoklata stiláris és gondolati szépségekben is gaz­dag. Vdrfielvl József pápai prelátus, Sze­ged-Belváros espe­res plébánosa. Sze­ged váro6 társadal­ma most ünnepelte az aranymisés főpap papi pályájának fél­százados ju' ileumát A szeretet papjának nevezik, aki a szere­tetet főiébe helyezi mindennek. tWanyi Béla piarista tanár, a szegedi kegyesrendi főgimnázium igaz­gatója, teológus és történettudós. Két éve áll a szegedi városi gimnázium élén és ugyanannyi idő óta házfönöke a szegedi piaristáknak. Prelog József ha­lálakor Pesten volt, Kiss István állt egy évig a százados iskola ¿lén és az intézet vezetését tőle •»te át TihuudL Jelszavak és Indexszámok Irta <ír. cserzy Mihály. A legutóbbi éviized gazdasági életében úgy­szólván állandóan a szélsőségek domináltak. Az infláció puszlitásait nyomor követte, a pénznélküliség sanvarusága és a milliárdok­kal való számolás után jött a törtekkel, a fillérekkel való kalkuláció. Az áruhiányt fel­váltotta a túlfokozott kinálal és a helyiségek, amelyekhez csak lelépési dijakkal lehetett hozzájutni, rövid idő múlva üresen ásítoztak lakó után. A drágaság és olcsóság áramlatos jelszavai egymás lábába kapaszkodva ker­gették egymást, majd a hilköllekezés és taka­rékosság szelleme keresett érvényesülést. Talán csak a közterhek növekedése volt ál­landó jellegű és érte el eddigi legmagasabb pontját a gazdasági élet mélypontja idején. Ennek az elmúlt tíz esztendőnek történeté­ben kiváló szerep jutott egy, az egymást kö­vető. de a sokszor egymásnak is ellentmondó jelszavak jelenségeinek. A polilikai élettől füg­getlenül, vagy sokszor összefüggően jelent­kezett irányzatok zsonglőr módjára labdáztak a legkülönbözőbb feliratú érdeket, célok és eszközök luftballonjaival, amelyek aaitán leg­töbl)ször maradandó hatás nélkül puffantak szét. A Hegedűs I.oránt-féle szimfóriáktól kezdve, a gazdasági élet egyensúlyának, a latciner osztály, az ipar, a mezőgazdaság, a mun­kásság gazdasági helyzetének megjavítása ér­dekében, a különböző hitelek, kölcsönök, han­gyák, boletták, fakszok, titánok, biztositások, drágasági-olcsósági irányzatok, akciók annyi­féle, megváltást hirdető szimfóniája hangzott eJ. hogy ezekben a kottákban májr maguk a szerzők sem hisznek, fes dacára annak, hogy ezek az irányzatok a gazdasági élet minden területén csak segíteni kívántak, mégis min­denki a megélhetés nívóidnak csökkenése miatt panaszkodik. Nem lehet érdektelen, véleményem szerint, ha ilyen körülmények mellett a számokon keresztül vizsgáljuk meg, hogy tulajdonképen miként változott pénzünk vásárló ereje a való­ságban és ezzel párhuzamosan miként alak il­! tak a fogyaszfóképességet jelentékenyen be­| folyásoló munkabérek Szegeden, j Számításaink alapját az képezi, hogy egy j 1914. évben 100 korona fizetéssel biró munkás I mit vásárolt ebből a pénzből és mekkora összegre volt szüksége ugyanezen cikkek meg­vételénél az utóbbi években. Mérlegeltük tehát azt, hogy mennyi jutott lakbérre, ruházatra, élelmezésre, fütés-világitásra és szórakozásra | és ezen belül mennyi az egyes cikkekre. Dal­noki-Kováts szerint, akinek a rendszerét ve­szem figyelembe, az 1914. évi kiindulási alap­hoz viszonyítva 1924. év julhisában, pénzünk értékének stabilizációja idején 15.928-szoros j volt a drágulás. A békebeli 1 korona belső vásárlóértéke tehát 15.928 papírkorona vá­sárlóerejének felelt meg 1924 juliusában. 1925 és 1926-ban á helyzet lényegileg nem változott, a drágulás (L44 százalékot tett ki. A pengő pénzrendszer bevezetésétől, vagyis 1927 január 1-től az alábbi táblázat mutatja a változásókat. r ' Az 1914. évi 100 korona vásárló ereje: VSltoala az alflbbi I d 5 p o 11 t Pang* időponthoz rlaaenyitra 1927. január 1. 125 99 „ december 31. 135-08 + 7-26% 1928. január 1. 135-08 „ december 81. 14073 -f 418% 1929. január 1. 14073 „ december 31. 138 57 — T54% 1930. január 1. 138 57 „ február !. 138 51 — 0"04 % „ március 1. 137-05 — 103% „ április 1. 136-02 — 0-75% „ május 1. 135-40 — 044 % „ juniusl. 13487 —0"39% „ julius 1 134-44 — 0-32 % ,, augusztus 1. 136-14 -f 129% „ szeptember 1. 13577 — 0*27 % „ októberi. 135-59 — 0-15% . november 1. 134"22 — 102% . december L 132W —115% Amint a táblázatból látható 1927. "évben 7.26 százalékkal, 1928-ban további 4.18 száza­lékkai nagyobb összegre volt szükség az 1927 január 1-i életszínvonal fenfarlásához. A meg­élhetés tehát az állandó drágulással mind nehezebbé vált. /-. A drágulási folyamat 1929 áprilisában éri el a legmagasabb pontot (143.75 P), amitől kezdve egy olcsóbbodási irányzat indul meg, ami kisebb megszakításokkal 1930. év végén is megvan. 1930-ban az index, a január 1. és december 1. napok összehasonlításával, 4.26 százalék olcsóbbodást mutat. összehasonlítva a pengőrendszer bevezeté­sének időpontját az 1930 deoember elsejei állapottal, látjuk, hogy a megélhetés 5.3 száza­lékkal még mindig drágább, mint volt a pengő bevezetésekor. Ugyanezen időre a Szakszervezeti Értesítő indexszámai még r.a^yobb drágulást mutat­nak ki, mert az előbb emiitett időpontokat összehasonlítva, a drágulás 8.6 százalék.^* A Szegedi Munkaadók Szövetsége és a mun­kásság által vezetett index jelentéktelen elté­réssel ugyanezeket a számokat adja. 1930-ban az index szerint fizetett szegedi munkabérek a következőképen alakultak: JT január 1. február 1. március 1. április 1. május 1. junius 1. .julius 1. augusztus 1. szeptember 1. október 1. november 1. december 1. alapbér 5 % „ -3% 3% 3% 5% 4% 4% 4 7° 5% , 10% 1930-ban tehát a szegedi index alapján fize­tett munkabérek 5.26 százalékkal estek, ami csupán egy százalékkal haladja meg az orszá­gos index" által jelzeit évi 4.26 százalékos olcsóbbodást. Ha a pengő vásárlóértékének változását lc akarnánk rajzolni, akkor egy 2lh éven át, egészen 12 százalékig felfelé ivelő vonalat kapnánk, ami innen kezdve újból le­felé tendálj és a vége jelenleg a 6—8 százalék­nál van. A jelenleg felkapott »Törjük le az árakat« és »törjük le a fizetéseket« jelszót ez a meg­rajzolt vonal töri le legelőször, amelyből nyil­vánvaló, hogy az árak már másfél év óta minden demagóg beavatkozás nélkül a gaz­dasági élet törvényei szerint is lefelé tendál­nak és éppen a gazdasági élet megrázkód­tatás nélkül csak akkor folytatódhat ez az olcsóbbodás, ha a termelést hihetetlenül nagy­mértékben megdrágító közterheket fogjuk le­törni. A fizetések letörését célzó felszórni pedig csak akkor érthetünk majd egyet, ha azt nem a 6—8 százalékkal csökkent vásárlóerejű, pengőnél és nem az életszínvonal csökkentésé­vel. az ország fogyasztóképességének kárára fegjuk hallani. «UAMUMMMMtftM *vi»MMit^m vmm HOFFMANNE NŐMFODRÁSZ Szeged, Kállay Albert u. 1 Mindenben elsőrendű munkai taitós Mentiasszonul és alkalmi fésüléseit háznál is jutányos áron Készülnek

Next

/
Thumbnails
Contents