Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)
1930-12-25 / 291. szám
DPJ.V U.Y VRORS'AAÍ. 19JU der-pnibT 25. nikrf* kaptam. (Ügyetlenül keresgél a *sebében. Többször mellényül, végre kihúz két papirt. A kislány segit kikeresni az iaazit: Ez az, tessék átolvasni.. .> — Itt a klinika igazolja, hogy a maga felesége súlyos műtéten esett keresztül... — Ugye? (diadalmasan) Nem hazudtam.. .Ilyen helyzetben vagyunk kérem... (Megint elsírja magót, bajuszánál kezére esnek a könnycseppek. Fel' tmeli a fejét, szemüregét a mennyezet felé fordítja is ngy mondja a vak, mintha látna.) — Csak az Isten segíthet rajtunk.,» (A kislány közönyös. Ezt is már sokat hallotta. Gyengéden megfogja aoia kezét és elcsoszoonak mindketten.) 3. Eris, hatalmas fiatalember. Magassága ¡19. Súlya: 90 kilogram. Szóké haja a szemébe hull... Kis tokája van. Jó modorú, bohém természetű. Szereti a nőket, az italt, a kártyát. Széthámos. Volt már pap, szektórius szónok, iró, napszámos, politikai agitátor, tisztviselő, egyetemista, ügynők, színész, csak még becsületes ember nem volt soha. Rengeteget lopott, csalt, sikkasztott. Többszfir lebukott, börtönben ült, de mindég, elpusztíthatatlan bohémiával lerázta magáról a kellemetlen emlékeket. Minden börtönből főnixként kelt ki és belevágta magát az életbe. Intelligens ember. Szabatosan beszél, gondosan Ügyel arra, hogy sokat ne mondjon. Ugy beszél, mintha a vizsgálóbíró, vagy a törvényszék előtt állana. Legutóbb elkövette a lehető legnagyobb bünt: embert öli, előre megfontolt szándékkal. — Korát — 1900-ban születtem'., — Szülei* — Már nem étnek, hála Istennek.. . — Mért mondja azt, hogy hála Istennek? Más ember örül, ha még élnek a szülei.,. — Jobb nekik így... És nekem Is könnyebb — Volt már büntetve? — Büntetve. Kémlelve néz, hogy mennyit tudnak röla. Töpreng, hogy bevalljq-t. vagy eltagadja. De hátha itt fekszik az »erkölcsi bizonylat« Voltam.,. — Hányszor? — Sokszor. — Ml miatt* — Mindig nő miatt — Nem ugy értettem. Mit követett el* — F.lsőizben loptam Másodszor sikkasztottam. Kztán volt egy családi ügyem, aztán ujra loptam. Később kifosztottam egy nöt. A többire már r>em emlékszem. — Miért tette mindezt? — .4 kényszerítő körülmények hatása ahlt. első botlásom után at emberek kiközösítettek mafukból. Már mindegy volt. — Nem akart soha becsületes tenni? — De igen. Mindig vágyódtam rá. — Hát akkor? — Azt hiszem, benne van a vtrrmben is egy kissé •.. Néha ugy érzem, hogy született bünö. rS vagyok.., — Mivel szeret foglalkozni? — Eteken kivül: semmivel, vagy versírássalKöltő vagyok. Verseket irok. Jó verseket. >F.z a merészség tényleg költői vonás. — Ki mondta, hogy jó verseket ir? — Nagy trók állapították meg. Miért mondták volna, ha nem Igaz? Novellákat It szoktam Írni, sőt van egy regényem is... — Mi a célja vele? — Szeretném kiadni. Föltétlenül sikere volna, már csak a szerzőjére való tekintettel is. — Volt-e valaha rendes foglalkozása? — Volt. De mindig rövid ideig. Hamar beleuntam a dolgokba. Nem nekem való.,. Nekem valami más kellett mindég. Szerettem jól enni, mindig szerettem mulatni, autózni, jót öltözködni. — Sohse akart megtérni? — Akartam. Épen a legutóbbi esetem előtt. Nagyon, nagyon becsületes ember szerettem volna lenni. Olyan, akit példaképül állítanak mások eli... Talán et noli a baj, hogy egyszerre túlságosan becsületes akartam lenni. Az ilyen mindig megbosszulja magái.. J — Ha egyszer ni iletre kelhet, fiogv fog hozzáfogni? — Ez oly távot van mig. Talán akkor 'őszintén becsületes leszek. De ez nem biztos. Észrevettem, hogy működnek bennem akaratoktól független erők 1». Ezek ellen nem Indok küzdeni. — Mt a vélemény* arról az emberről, aki jó? — Ha van ilyen, akkor az c világ legnyugodtabb embere ,. — Volt már boldog? — Nem. Voltak pillanataim, amelyek hasonlítottak a boldog álllapothoi, de etek — csak pillanatok voltak.., — Mit szeretne leninkébb. ha módjában állana megtenni? — Elsősorban is szeretném, ha... De erről nem beszélek... Szeretném, ha olyan ember lehetnék, aki nyugodtan hajtja álomra a fejit. At( hiszem, as a legjobb dolog a világon. (Bestid közben többszőr, idegesen oigigsimitja a haját. Keze erős. eres férfikéz... Iszonyú kéz. Saját Hete van: függetlenül 9 fejlői lop, csal, rabol is öl. És ez a kii ugyanaz, amelyik ivekkel ezelőtt boldogan kapaszkodott ez anya szoknyájába.) í. (Talán hét, talán nyolc esztendős lehet. Alakra: vézna gyerek, arcra: komoly öregember. Homlokán gondok szántottak végig, itt-ott barázdát tehet felfedezni a gyermek-homlokon. Rendelkezik mindazzal a finesszel, kitartással, amelyik szükséges a kenyérkeresethez. De nem tudja letagadni, hogy gyerek, bárhogy szeretne is menekülni már örömtelen, játéklatan gyermekélet ét öl. óvatosan surran be a kávéház ajtaján. Gyorsan becsukja maga mögött az ajtót, nehogy a csúnya decemberi hideg ide Is utána jöjjön. Így, ahogy megjelent, igénytelenül, de óriási elszántsággal az arcán, mindenki felismerheti benne a családftntartót, aki hivatalát intézi.') — Mit akarsz itt « kávéházba? — Én? Semmit... csak fáztam is bejöttem.., — Hazudsz! Kéregetni jőttill — Nem, nem kéregetek, én csak szavalok.. . Versekel. — És azért pénzt fogadsz «l... — Igen. — Minek neked a pint? — Hazaviszem.., — Nem viszed haza. Elköltőd. Cukrot veszti rajta...! — Isten bizony nem. .4* utolsó fllltria odaadom a pénzemet a nagymamának•. — Ahá1 Szóval ő küld koldulni.. — ín magamtól megyek.., — És ő elszedi tőled a pénzt.. , Haragszol rá nagyon? — Dehogyis! Szeretem. — Akkor is, ha elveszi a pénzedet? — Csakhogy ő nem magának veszi el.., Abból főz nekünk. — Kiknek? — Hát magának, a kis húgomnak, meg nekem• — Hát a szüleid mit csinálnak? — Meghaltak. Most a nagymamával élünk. — Hát a nagymama nem szeret dolgozni? — Szeret, de nem tud. Már öreg. Alig blr járnia Ugye, akkor meg nekem kell kenyér után nézn — Persze, nem i* jársz iskolába.., — Dehogynem! Délelőtt van csak iskola. Délután tanulom a verseket, este pedig járok a korcsmákba is elszavalom őket.. . — Mennyit szoktál kapni? — Két fillért, tíz fillért. De az sok pint. — Mennyit keresel egy nap? — 30—.10-SO fillért. De az ts kevés... Mert, ugye, kell a tejesnek (az ujjain számlálja), a házbirre, a fáért, a fűszeresnek.. • Kár, hogy nem tudok sokat keresni.., — Az iskolában hogy tanulsz? — Jól. Mindig jó a bizonyítványom. (Hű, ntfcsoda medáliát kaphatna ez a gyerek, ha kimérnék neki a jutalmat!) — Mikor szoktál tannint? — Korán reggel. Amikor felkelek, akkor elhozom a tejet, felforralom, aztán tanulok, azután elmegyek az iskolába. Délután, meg este pénzt keresek ... A báest nem keres pénzt? — Keresek. De tudod-e, hogy nagyon sok bácsi van, akik nem tudnak keresni. Ezek éheznek 0 gyerekeikkel együtt. — Ugye, ezek a munkanélküliek? A mi udvarunkban is vannak ilyenek. Mi szoktunk nekik enni adni.., (Szóval a saját családján kívül még mást is eltart.) — Mond csak, nem unod ezt a foglalkozásit — Hogyan? — Nem szoktál sirol, amikor el kell iönnl hazulról? — Sírni? Hát én tartom el a családot.., V» száj pénzt keresni. Egyszer beteg voltam egy hétig is ekkor éheztünk., . Most h köhögök. (Matatja, hogy milyen erősen köhög- Feje alig ér föl a márványasztal sziliig és ahogy köhög, mindég az asztal alá hajtja a fejit.') Megjegyzem, már ugyan régen köhögök... Már a nyár óta.,. (Elköszön az interjn vigin is továbbmegy. Minden asztalnál megáll ts milyen meghajtja magái. Egy asztal, egy meghajlás, egy asztal, egy meghajlás: ezer asztal, ezer meghajlás, ezer remény ts ezer csalódás. Tovább imbolyog at asztalaié kSzötl. Oly kicsi, hogy nem is látni merre jár, csak a köhögése jelzi at útját.., Atldn ngy, ihogy jött, sterinym kisurran at ajtón és eltűnik a decemberi ködben., KI" már oynU. Karácsonyiújévi legfinomabb borok, ram, likőrök, pálinkafélék, szesz, kowpeziciók kimérve is leprjntényosabbaji beszerezhetők Schorr Ottó cé9,,él 370 Boldog karácsonyt szerez gyermekeinek és szeretteinek, ha csatlakozik A MMMI BANK SZEGEDI FIÓKJA „HÉTRŐL-HÉTRE" betétgyűjtő akciójához. Nem lehel onnulra szeglnu, hogu hetenként 1—2 pengőt télre ne lehelne Nem lehel annulra gazdag, hogu ne használta lel a helétguHltósneK ezi e legkönnyebb mödját. Napi kiadta«! Mié m ftlszeres, hentes «• pék mell« vegye tel • H4tr«l-H«íre betétel ts. Jsfe Kossuth Laloa sugárul 4. az ! Tténslatea felvilágosítást és tájé* koztst« füzetet készséjrgal ad a Magyar-Olasz Bank szegedi fiókja, KAr«' ucca 2