Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-21 / 288. szám

1930 december 21. !)f:I,M4GV4RORSZAG II kfsrongvos-akcio 1200 gyermeknek osztott (A Délmagyarország munkatársától.') Szombaton dé«tó">tt kedves ünnepség zajlott le a rókusi elemi iskol. ban. A kisrongyos-akció vezetősége ezerkétszáz szegény, elemi-iskolába járó gyermeknek adotl ajánkédot, jó erős cipőket, meleg ruhaneműt és karácsonyi édességeket tart ilmazó ajándékcsomagoka L Az ünnepély a tornacsarnokban a Szózatlal kezdődött. A hatalmas karácsonyfát. amely körül ezerk 't záz gyermek várakozott a karácsonyi örömre, ünnepélyesen meggyújtották majd dr. Aicjner Károly főn. . • • ispán, a kisrongvos-akció Ut. Aiynei ha/oly ' . ti i. . i , vezetője tartott beszedet. szombaton iélelátt ü maquaríparKi karácsonyi aiandekat diq/ö/-eoe Elmondotta, hogy ebben az esztendőben a város társadalma lényegesen többet adományozott az akció céljaira, mint ezelőtt. December tizenkettedikéig több, mint tízezer pengő gyűlt össze. a kultuszminiszter háromezer pengőt adott. Ezért a jószívűségért köszönet illet minden adomáuvozót. ür. Glattfelder Gyula megyéspüspök tartott ezután beszédet a kicsinyekhez, a szeretetről beszélt, amelynek ünnepe a karácsony. A város hatósága nevében dr. Pálfg József polgármesterhelyettes, a tantestület nevében pedig Kiss Károly tanfelügyelő mondott beszédet. Ezután kiosztották az ajándékokat, majd a gyerekek nevében Bíró Mihály hatodik osztályú tanuló talpraesett beszédben köszönte meg a társadalom ajándékait és az akció szervezőinek fáradhatatlan munkáját. A megható ünnepséget a Himnusz fejezte be. A köztisztviselők és magánalkalmazottak kereseti adójának pótlékolása Irta: dr. Landesberg Jenő. közönye A tisztviselők meglehetősen letargikus kisérte a törvényhozás legutóbbi munkáját. Mintha számára már teljesen mindegy lenne az. hogy mit határoz róla, de nélküle a törvényhozás. Pedig sok egyéb szempontból is igen érdekes a törvényhozás munkájának figyelemmel kisérése. A most letárgyalt törvényjavaslatnak csupán a szolgálati, avagy munkabér visznngból származó jövedelmek megadóztatásának részével óhajtok foglalkozni. Ez is igen tanulságos megállapításokra vezethet A tőrvényjavaslat más részében ugyan, de megállapítja, hogy a bizonyos körülmények folytán nehéz anyagi viszonyok közé jutó alkalmazottak megsegítésének lehetőségét továbbra is fenn akarja tartani, »mert a rendesen túlmenő fokozott munkateljesítményt csak akkor lehet elérni, ha a fokozott munkát vég*ő tisztviselő jutalmazása továbbra is lehetséges lesz«. Ezúttal nem a jutalmazás mérvéről, lehetőségéről, avagy nagyságáról óhajtok beszélni, hanem arról, hogy a törvényjavaslat másrészében miként óhajtja »jutalmazni« a tisztviselői kart, beleértve természetesen a köztisztviselőket és a magánalkalmazottakat is A tőrvényjavaslat, mint ismeretes, pótlékolni akarja a köztisztviselők és magánalkalmazottak által eddig is fizelett kereseti adót. Mint ismeretes a »takarékossági javaslat« bizonyos megtakarításokat óhajt elérni. Hangsúlyozza azonban a törvényjavaslat indokolása, hogy az elérhető megtakarítások egymagukban nem elegendők a bevételek csökkenésének ellensúlyozására és arra, hogy a gazdasági helyzet által legjobban sújtott lakosságot (gazdákat) a kormányzat fokozott támogatásban részesíthesse. Gondoskodni kell tehát arról — hangsúlyozza a törvényjavaslat — hogy addig is, amig a takarékossági intézkedések és a létszámapasztás erőteljesebben éreztetheti^halásukat, az államkincstár bevételei is növeltessenek. A többletet tehát olyan forrásokból kell előteremteni »amej.y forrásokból a bevételeknek kellő időhen és a tervezett mértekben való befolyása biztosnak látszik és nem vezet az adózók gazdasági helyzetének lényeges rosszabbodására.« A tőrvényjavaslatnak idézett megállapítása nagyon klasszikusan és szépen fejezi ki azt a sokkal rövidebben és tömörebben kifejezhető elvet, hogy >onnan Iteii venni a pénzt, ahol még van«. a törvényjavaslat, Amikor azután a törvényjavaslat, erős fejtörés után, azt analizálja, hogy honnan vegye tehát a kormány a jövedelmet, reá jön arra, hogy a megÍ

K'rrsrt Mo;í Pooombcr 21-én, vn*Arnap utoljára A nagy mérkőzés I í lefrpazarahh «portrifciAték ^'Hllum Hrtfnr S-scl és e napy klftllltásn Hollywoodi revll. | IHfiadAaok k^Bdpto Fi. 7. 9, vas.*r- és ünnepnap 5, 7, 9 rtrakor DB állapított feltételeknek ^legjobban az felel meg, ha a szolgálati viszonyból származó illetményeket rójjuk meg egg fokozatos kulcs mellett kiszabott adóval.a A törvényjavaslat, tovább tépelődvén, indokolásában azt a megállapítást tartalmazza, hogy »ha azt vizsgáljuk, hogy lehet-e a szolgálati viszonyból származó illetményeket a kereseti adón felül ilyen külön adóval is megterhelni, akkor meg kell állapítanunk, hogy azokuak a gazdasági helyzete, akiknek az illetményei az utóbbi években nem csökkentek, a többi foglalkozási ághoz tartozók helyzetéhez képest kedvezőbben alakult, mert ugg az élelmiszerek, mint számos iparcikk ára, az utóbbi években tar/adhr.tatlanut esőkként. Nehéz a törvényjavaslatot bírálattal nem illetni és annak téves megállapításaira reá nem mutatni. Ha figyelemmel kisérjük azokat a tényezőket, amelyek lí>27 óta a megélhetés lehetőségeit irányították és annak tényezőiként szerepeltek, ugv reá jövünk arra, hogy a ruházat 35—40 százalékkal, n lakás 35 százalékkal, a tojás 20 százalékkal, a fa ma még minrfh! 10 százalékkal emplkedett. A fej ára nem változott lényegesen, ugyancsak nincs lényeges változás a hus árában sem. A buza, kukorica, burjjonya árának dekonjunkturális depressziója, egyes válságba jutott textilcégek átmeneti olcsóbb árai, csak az olcsóbbodás hangulatát keltetik és ha a természetes árhullámzás során pillanatnyilag néhány százalékkal egyes cikkek olcsóbban szerezhetők is be, az évi átlagok figyelembe vételével ezek kiegyenlítik egymást. Bizonyára érdeklődésre tarthat számot a törvényjavaslatnak az a bevezetni szándékolt intéztézkedése, hogy a kereseti adó pótléka pontosan 100 százaléka az eddigi alkalmazotti kereseti adónak. A jövedelmet terhelőén pedig a kereseti adópótlék a jövedelemhez mérten 0:9—10 százalékig emelkedik. Ez a százalék természetesen az alkalmazottakat terhelő alap-kereseti adón felül jár. Ugy, hogy például, ha valaki jövedelme után ma 3 százalékot fizetett, a jövőben ennek kétszeresét, vaggis fi százalékot kell fizetnie »kereseti adó és pótlék« cimén. Igen nagy figyelmet érdemel az a szövegezés is, amely a kereseti adónak viselésére vonatkozik. A javaslat részletes indokolásában azt állapítja meg, hogy a magánalkalmazottaknál szokásos, hogy a munkaadó szerződéssel vagy szóbeli megállapodással magára vállalja alkalmazottjának az illetményei után kivethető adóknak a fizetését. Újólag megálalpifja azonban azt is. hogy a kereseti «adó pótléka cinién bevezetni szándékolt adó életbeléptetésének egyik főoka az, »hogy a gazdasági válság dacára, az állandó fizetésből élők helyzete javult, anélkül, hogy fizetésük emelkedett volna, 3*1 CfÖVEf »ATI PAD1Ó! ellenben a munkaadókra a gazdasági válság súlyosan nehezedik.« Nem volna tehát indokolt — hangsúlyozza a javaslat — ha a munkaadók ennek a külön adönak a megfizetését kénytelenek lennének magukra vállalni, noha a szerződés megkötése idejében ezzel egyáltalán nem számoltak. Intézkedést tartalmaz tehát a javaslat arra az esetre, hogy a munkaadó szabaduljon a kereseti adó pótlékának megfizetése alul, még az esetben is, ha egyébként alkalmazottjának többi adóit ő maga fizeti is. De tovább is megy még a törvényjavaslat e téren, araikor azt mondja ki, hogy amennyiben a munkaadó, alkalmazottja helyett fizeti az adópdtléÉrtesitem nagyrabecsült vevőimet, hogy karácsonyi árusításom harisnya, kezíytí, kötöttáruk nagyarányú árleszállítással december 1-én i veszi kezdetét. Csakis Közismert fómtnőségü anyagot árusltok. Széchenyi Lusztig Imre Sít . SI. womnwwiwow twOTwwowwnm IWXIWMW^WWW^WW» • OMNET világhírű regénye hangos filmen I Petrovich Szvetiizláv főszereplésével Párls királya. Mától csütörtöki!? a Belvárosiban. Az Idény legnagyszerűbb filmcsemegéje! Párisi háztetők alatt. Comedie Francé vígjáték a MMIMIMM művészei főszereplésével hétfőtől a Korzóban