Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)
1930-12-03 / 273. szám
Warner Bross világhirü beszélt filmjében Ma mutatkozunk be fényes premier keretében a A kisérö miisor: Abe Leimann világhírű jazz filmje A rendőrség ismét betiltotta a szociáldemokrata párt gyűlését (A Délmagyarország munkatársától.) A szociáldemokrata párt — mint jelentettük — szerda estére a Petőfi Sándor-sugárut 87. szám alatti vendéglőbe nyilvános népgyűlést hirdetett. A gyűlésen Lájer Dezső párttitkár számolt volna be a politikai, gazdasági helyzetről és a községi politikáról. A legnagyobb meglepetésre a szegedi rendőrkapitányság vezetője ezt a gyűlést sem engedélyezte, miután a múlt héten már ugyancsak betiltotta a szociáldemokratáknak egy másik hasonló gyűlését. Az ismételt betiltás a munkásság körében flagy felháborodást keltett. A rendőrség betiltó végzésének indokolása a következő: »A kért gyűlés engedélyezését, amelynek tárgysorozatán Lájer Dezső párttitkár ismertetése a politikai és gazdasági helyzetről és beszámelója a községi politikáról szerepel, indokoltnak nem tartom azért, mert a gyűlés tárgyát már elég alkalma volt a szociáldemokrata pártnak hivei előtt ugy nyilvános gyűléseken, mint a szakszervezeti gyűléseken ismertetni. A jelenlegi nehéz gazdasági és politikai helyzet ismertetése alkalmas arra, hogy az amúgy is lobbanékony kedélyeket még jobban izgassa, ami a köznyugalmat és a közrendet zavarja, amiért is annak megóvása érdekéből a kért gyűlés megtartását nem engedélyezem. Szeged, 1930 december 2. A rendőrkapitányság vezetője: dr. Buócz r. főkapitányhelyettes. « December 19-én ítélkezik a törvényszék Kőszegi Oszkár ujszegedi gyilkossági biinperében (A Délmagyarország munkatársától.) Mint még emlékezetes, az elmúlt nyáron Kőszegi Oszkár Újszegeden revolverlövésekkel megölte Faragó Gizellát, egy elvált fiatalasszonyt. Kőszegi, aki már az egész országot összekóborolta és sok csalást kővetett el, legutóbb Szegeden telepedett meg. Bekerült a városi kertészethez napidijasnak. Elhelyezkedése után lakást keresett, igy jutott el a Faragócsaládhoz, ahol kiadták neki albérletbe a lányszoba melletti szobát. Kőszegi Oszkár nemsokára udvarolni kezdett a házigazda elvált lányának. Szerelmes lett — amint ismerőseinek mondotta — és nemsokára agy beszélt Faragó Gizelláról, mint a menyasszonyáról. Természetesen előéletéről egy szót sem szólt. Később pénzt csalt ki a Faragó-családtól, amikor pedig az összeget nem tudta visszafizetni, Faragóék feljelentéssel fenyegetőztek. Közben a lány is megtudott egyetmást Kőszegiről és elhidegedett. A család ezután kitette őt a lakásból A gyilkosság napján Kőszegi felkereste Faragó Gizellát és rövid szóváltás után revolverével lelőtte. A rendőrség nemsokára elfogta a Felsővároson bujkáló gyilkost Kőszegi kihallgatása során azt adta elő védekezésében, hogy azért lőtt rá a lányra, mert az szakitani akart vele. Faragóék ezzel szemben azt állítják, hogy Kőszegi azért kereste fel lányukat, hogy pénzt csikarjon ki tőle és amikor ez nem sikerült, megölte. Kőszegi Oszkár ellen az ügyészség gyilkosság büntette miatt emelt vádat. Ugyanis tanuk vannak arra, hogy Kőszegi készült a ggilkosságra, mert az előtte való nap is kijelentette, hogyha Faragóék nem egyeznek bele a házasságba, megöli a lányt. A revolvert is a gyilkosság előtti napokban vásárolta hitelbe. A szegedi tőrvényszéken az ügyben december 19-ére tűzték ki a főtárgyalást. A nagyszabású bünügyet a r/M.tanács fogja tárgyalni. Igen sok tanút idéztek meg erre a napra, vallomásaik során fel fog tárulni ennek a különös szerelmi történetnek minden fázisa. Kőszegi Oszkárról egyébként uj hír érkezett Az első időben apatikusan Viselkedett 1 fogságban, senkihez se szólt, csak olvasott és evett Ujabban azonban többet ad magára. Néhány nappal ezelőtt levelet irt a vizsgálóbíróhoz és azt kérte, hogy engedjék meg neki a — bajuszviseletet. Egyetlen vágya most a cellában, hogy bajuszt növeszthessen... Indítvány az összes adósérelmek orvoslásáról (A Délmagyarország munkatársától.) A törvényhatósági bizottság — mint jelentettük — a hétfői ülésen letárgyalta azt az indítványt, amelyet Körmendy Mátyás nyújtott be a házadó kivetése körül mutatkozó visszásságok megszüntetése érdekében. Az indítványhoz dr. Kertész Béla olyan értelmű módosítást ajánlott, hogy a közgyűlés az összes adósérelmek orvoslását együtt kérje a kormánytól. Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes, aki a közgyűlésen elnökölt, az indítvány tárgyalását szerdára halasztotta, hogy addig az együttes indítványt elkészíthessék. Dr. Kertész Béla most az ügyben a kővetkező beadványt intézte dr. Aigner Károly főispánhoz: »Abból az elgondolásból kiindulva, hogy a törvényhatóság a felirati jogának gyakorlásánál ne csupán a viszonylag kisebb jelentőségű ügyben, az ingatlan vagyonnak a vagyonadó és illeték szempontjából való értékelése tárgyában nyilatkozzék meg, hanem ha az adósérelmek ügyében felirati jogával élni kiván, ugy kérje azon lényegbevágó adósérelmek orvoslását is, amelyek ma az adózó társadalmat nagymértékben foglalkoztatják, — indítványozom: 1. mondja ki a törvényhatóság közgyűlése, hogy sürgősen szükségesnek tartja a házadóról szóló hivatalos összeállítás 20. §-ának olytartalmu módosítását, amely szerint a megállapított házadót a bérjövedelemnek évközi emelkedése, vagy apadása esetében évközben is megfelelően njeg lehet vál1930 december 3. i i DÉLIWAGYARORSZÁG