Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-14 / 282. szám

december 14. DÉLMAr,y\RORSZAG 7 Rabiisi bünner egy retikül körül (A Délmagyarország munkatársától.) Egy fiatal honvéd és egy mezőgazdasági munkás: két testvér állott szombaton a törvényszék Gömöry tanácsa előtt A vád az volt ellenük, hogy február 14-én, az esti órákban, Hódmezővásárhelyen elrabolták ifi. Gergely Ferenc mérnök feleségének a retiküljét. A két testvér közül a katona, aki akkor még civil volt, támadta meg a mérnők feleségét. A retikült azonban nem sikerült azonnal kirántani, 10—12 méternyire vonszolta magával a rstikülnél fogva a fiatalasszonyt, mig végül a retikül is a kezében maradt. A táskát azután átadta bátyjának, Röp­csik Pálnak, aki elszaladt vele. A mérnökné kiál­tozásaira figyelmesek lettek a járókelők és egy rendőr, aki azután elfogta a két fiatalembert A szombati tárgyaláson Kopcsik Sándor elis­merte, hogy elvette a mérnöknétől a retikült, azonban, hogy miért követte el tettét, azt nem tudta megmondani. Tagadta, hogy átadta volna bátyjának a táskát. Kijelentette, hogy Pál nem tudott az egész dologról semmit. Kopcsik Pál, akit az ügyészség azzal vádolt, hogy bünsegédi szerepe volt és előre megbeszélték a rablást, azzal védekezett, hogy öccse rablása őt is váratlanul érintette. Tagadta, hogy átvette volna a retikült öccsétől. Kihallgatta a biróság ifj. Gergelg Ferencnét, ald elmondotta, hogy a két fiatalember sokáig követte őt és egy barátnőjét. Az egyik sötét uccában tőr­tént a támadás. Határozottan látta, hogy a rabló átadta a társának a retikült. A biróság Kopcsik Sándort bűnösnek mondotta ki rablás bűntettében és ezért S hónapi börtönre Ítélte. Kopcsik Pállal szemben a biróság bebizonyi­tottnak vette, hogy a rablás után átvette öccsétől a redikült. Ezt a cselekedetét a biróság bűnpár­tolásnak minősítette, mivel azonban a testvéréről van szó. illetve testvére érdekében követte el, ez a bűnpártolás nem büntethető. A biróság Kopcsik Pált ezen az alapon felmentette. Az Ítélet jogerős. Karácsonigra « ékszert V órát c 298 risfher íesívírefc ékszerész-müórás Fizetési könnyítések •"•aSSBE»* Ingven telefonálhat fáért DAfU fatelepre, automata 11—26, a be­szénért öiWUÍl szélgetés di|ál Tisszatérlllük. 2« Karácsonyr al női és férfi ernyők minden színben és kivitelben leszállított áron Káldor J. és Tsa cégnél Szeged, Kárász ucca 8. '^b $ vásárolhatók legjobban. Telefon Automata 21-02. * Nagy karácsonyi vásár mélyen leszállított árakon. Dus választék Rosenthali por­cellán készletekben, valamint csiszolt fivegkészletek és ólom­kristály dísztárgyakban. Scbiilinger Mór cégnél Klauzál tér 8. 2b 0VARRÓGÉP PRECÍZIÓS MUNKA EZÉRT ÓVATOSSÁGI A BESZERZÉSKÉL3 Milyen varrógépet? •RASIMTTOAFFLR—i-mw—MW>N NINWIIII 1 NFWI HII>MHI«H ÉN MÉGIS SINGER-VARRÓGÉPET VESZEK, MERT i elsőrangú minőséget jelent, NERTi a Singer-gyár a precíziós munkák előállításában évtize­des tapasztalatok felett rendelkezik, MERTi a Singer-varrógépek ára nem magasabb, mint más gyártmányé. t • i I • Jt Singer-varrógépek a* egész világon a legjobbaknak vannak elismerő«I I I B12 Kényelmes fizetési feltételek I Állandó díjmentes tanfolyamok a kezelésben, minden SInger-üzIetben SINGER VARRÓGÉP RESZVÉNYTARSASAG Fióküzlet: Szeged, Kárász ucca I. I I OROSZ REGENY Irta: Tonelli Sándor. A' cím láttára ne gondoljon az olvasó iro­dalmi értekezésre. A cikkben nem lesz szó se Turgenyev és Tolsztoj regényeiről, se pedig valami kigondolt históriáról, amelynek a színhelye véletlenül Oroszország. Egy kis részlet Bülow herceg emlékirataiból, melyek­nek első kötetét néhány hét előtt ugyanezen a helyen ismertettem. Ez a részlet azonban olyan, mint a valóságos regény. Maga a szerző is hozzáfűzi ehelyütt elbeszéléséhez Stendhal mondását, hogy az élet jobban hasonlít a regényhez, mint a regény az élethez. Emlékirataiban Bülow herceg nagyon sokat foglalkozik az orosz viszonyokkal és minde­nütt hangsúlyozza, hogy dinasztikus okokból miért igyekezett mindig meggátolni egy orosz­német háború kitörését. Az volt a meggyőző­dése ugyanis, hogy egy háború, különösen ha szerencsétlenül végződik, akár a Romanov, akár pedig a Hohenzollerc dinasztiának na­gyon könnyen a trónjába kerülhet. Nem tu­dom megállapítani, hogy ezekben a fejtegeté­sekben mennyi az igazi előrelátás és mennyi a bekövetkezett események szerint való utó­lagos önigazolás, egy azonban bizonyos: ha Bülow herceg ezért félt az orosz-német hábo­rútól, nagyon is igaza lett neki. A dinasztiák­nak azt a pusztulását, amely egy évtizede a a szemünk előtt lejátszódott, igazán a leg­merészebb fantázia sem tudta volna elkép­zelni. Emlékiratainak az a része, amelyről most irni akarok, sokkal korábbi időkre, az orosz­japán iáboru és az első orosz forradalom korszakára vonatkozik. Az események, ame­lyek akkor Oroszországban lejátszódtak, na­gyon erősen foglalkoztatták az európai kabi­neteket és sok gondot okoztak a német kan­cellárnak is. 1905 legelején már látni lehe­tett, hogy az oroszok elvesztik a japán hábo­rút. Port Arthur elesett, bent az országban pedig mindenfelé fellángolt a forradalom. Víz­kereszt napján, amely mindig hagyományos nagy ünnepe volt az orosz udvarnak, az üdv­lövések alkalmával kartácsok csaptak be a Néva jegén felállított cári sátorba. Hogy kik voltak a tettesek, sohasem lehetett megállapí­tani. Három nappal később történt a téli palota előtt az a borzalmas összeütközés a felvonuló tömeaek és a katonaság közölt, mely­nek több ezer ember esett áldozatul. Egy, Gapon nevű volt pópa haladt a tömeg élén, amely a szentképek és templomi zászlók ol­talma alatt a cárhoz akart jutni, hogy alkot­mányt és szabadságot követeljen Ooroszország számára. Az utat egy hirtelen odaparancsolt gárdaezred állotta el és mikor a tömeg nem engedett, fegyverét használta. Ugyanakkor Moszkvában több napig tartó barrikádharc kezdődött és hasonló véres jelenetek játszód­tak le Kievben, Charkovban, Odesszában és a többi orosz nagyvárosokban is. A téli palota előtti harc után a cár Szent Pétervárott elrendelte a statáriumot és Tre­pov tábornokot nevezte ki a főváros katonai parancsnokává. Bülownak Trepovról is van néhány érdekes mondanivalója. A cári orosz­ország e hírhedt alakjának apja kitett gyerek volt, akit egy német kereskedő a Vaszilij Osztrogon levő házának lépcsőházában ta­lált. A talált gyereknek a megtaláló Treppauf nevet adta, melyet oroszosan Trepovra fer­dítettek. Ennek a Trepovnak a fia volt a/. OLLzioü MR Lusztiglmre harisnya- és kötöttáru üzletében Széchenyi tér 2. sz. 14(1

Next

/
Thumbnails
Contents