Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-05 / 249. szám

193CT novernBér 3. DiELMAGYARORSTAG" »Szegedmegye helyett Nagyszeged terveit kell megvalósítani« Aigner főispán beszéde a kultuszminiszter terveiről — „Elérkezett Nagyszened megvalósításának Ideje" — A polgármester nyilatkozata a 200.000 lakosú „Nagyszeged"-ről Rendkivüli közgyűlés fogja kérni Sándorfalva, Dorozsma, Algyc, Tápé, Deszk és Szőreg Szegedhez való csatolását (A Délmagyarország munkatársától.') Kedden, Károly napján igen sokan keresték fel dr. Aigner Károly főispánt hivatalában, hogy nevenapja alkalmából üdvözöljék. Az üdvözlő küldöttségek között volt a Nagyszeged-párt küldöttsége is. A párt nevében dr. Kószó István mondott üdvözlő beszédet, amelyre a főispán hosszabb beszéddel válaszolt. — Abban a kellemes helyzetben vagyok — mondotta többek között —, hogy kijelenthetem, hogy elérkezett Nagyszeged megvalósításának az ideje, a szép terv életre hívásának ideje. Ezt a tervet Klebelsberg Kunó kultuszminiszter vetette fel, még pedig abban a formában, hogy Szegedmegye helyett Nagyszeged tervelt kell megvalósítani a környékbeli községek idecsaló* lásával. Ezek a községek már is igen sok szállal kapcsolódnak Szegedhez és közös érdekük Szegeddel, hogy most közigazgatásilag is idetartozzanak. A főispán ezután felkérte dr. Szivessy Lehelt és dr. Tonelli Sándort, hogy a rendelkezésükre bocsájtandó statisztikai adatok és térképek alapján készítsenek elaborátumot és azt terjesszék a párt péntek délutánra összehívott értekezlete elé. Ha a tervet a pártértekezlet elfogadja, akkor még ebben a hónapban rendkivQli közgyűlés 01 össze, amely elé olyan javaslat kerül, hogy a törvényhatósági bizottság feliratilag kérje a törvényhozástól a kérdéses községek idecsatolását. Elmondotta még a főispán, hogy az ilyen módon megalakítandó Nagyszeged a motoros körvasút nélkül életképtelen lenne, mert a tiszántúli községeket semmi sem kapcsolná Szegedhez. Ezért mindent el kell követni a körvasút tervének megvalósítása érdekében is. A küldöttség éljenzéssel fogadta a főispán bejelentését és a párt vezetősége a kérdés letárgyalására pénteken délután hat órára az ipartestület székházába összehívta a pártértekezletet. A közigazgatási Nagyszeged tervét egyébként legutóbb Klebelsberg kultuszminiszter vetette fel néhány héttel ezelőtt, amikor a törvényhatósági bizottság meghívott tagjai előtt ismertette a Boldogasszony-sugárut végére építendő palotakapu tervvázlatát. A miniszter akkor bejelentését bizalmasnak nyilvánította és megkérte a sajtó képviselőit, hogy azzal egyelőre ne foglalkozzanak, mert publikálását még időelőttinek tartja. A városatyákat azonban megkérte arra, hogy foglalkozzanak a fölvetett kérdéssel, állapítsák meg, mi előnye származhatik belőle Szegednek, hogy ha majd aktuálissá válik a döntés, tisztán láthassák a terv keresztülvitelének minden következményét. A város hatósága a kérdéssel még semmilyen formában sem foglalkozott, még senki sem foglalt állást sem mellette, sem ellene. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester, aki szintén jelen volt a kultuszminiszter bejelentésénél és akihez most kérdést intéztünk az ügyben, a következőket mondotta: — Egyelőre még korai lenne határozott véleményt mondani erről a dologról, amelynek ezer külön megfontolásra váró részlete van. Ugy érzem, hogy Szeged szempontjából momentán nem jelenlme sok és lényeges változást a környékbeli községek idccsatolása, az érdekelt községek szempontjából azonban ez igen sok előnnyel iárna. Az esyik előnyük az lenne, hogy terményeiket vámmentesen hozhatnák be a városba, ez viszont nem jelentené föltétlenül a város vámjövedelmcnek visszaesését, mert a vámhatárokat ott állítanánk fel, helyesebben oda tolnánk ki. ahol Szeged törvényhatóságának uj határa' lesznek. — A' kultuszminiszter elgondolása szerint Szegedhez csatolnák Sándorfalvát, Dorozsmai, Algyőt, Tápét, Deszket és Szó reget. Ezek a községek önálló községjellegüket elveszítenék, közigazgatásukat a város közigazgatási szervezete intézné, idefizetnék a város pénztárába [ adóikat, viszont a városnak kellene gondoskodnia minden közigazgatási szükségletükről. Nagyszeged kiépítésének abban lenne talán a legnagyobb jelentősege, hogy Szegedből körülbelül kétszázezer la- kosu város lenne. — A külföld előtt ugyanis a város a kétszázezer lakosnál kezdődik és igy Szeged sokkal előnyösebb helyzetbe kerülne a hitel, a* árucsere, a fogyasztás és általában a nemzetközi érdeklődés szempontjából. Szeged érdeke megkívánná azután, hogy a közigazgatásilag idecsatolt községeket jó utakkal, autóbusz- és. villamosjáratokkal a lehető legközchbbre hozzuk a városhoz, hogy minél szorosabb szálakkal fűzzük azokat közgazdasági életünkhöz. •— Ugy gondolom — mondta rövid szünet után a polgármester —, hogy Nagyszeged ilyen értelmű kiépítése előnyös lenne a községekre is, a városra is. Ha a terv megvalósul, egy olyan sajátságos alakulat keletkezik ebben az országban, amilyen még nem volt. A népjóléti minisztérium kiküldöttje Szegeden egyenkint vizsgálja meg a Jugoszláviából kiutasítottak ügyét Dr. Német Nándor vizsgálatának megdöbbentő eredményéről — Diplomáciai tárgyalások kezdődnek a kiutasított családok visszavitelére (A Délmagyarország munkatársától.) Országos visszhangot keltett a Jugoszláviából kiutasított magyar családok szomorú sorsa. A kétségek között átvirrasztott második éjszaka után kedden reggel Szegedre érkezett dr. Német Nándor, népjóléti minisztériumi osztálytanácsos, akit megbíztak azzal, hogy a Szegednél áttett magyarok ügyében az első intézkedéseket megtegye. Dr. Német Nándor megérkezése után nyomban munkához látott. A rendőrség a bejelentő hivatal helyiségét bocsájtotta a miniszteri tanácsos rendelkezésére, akinél azután sorjában jelentkeztek a kiutasítottak családfői. Dr. Német lajstromba foglalta az összes kiutasítottak adatait, meghallgatja kívánságaikat. A miniszteri tanácsos egész napon át végezte a jegyzőkönyvvezetést, a munkát szerdán is folytatja, csütörtökön pedig jelentést tesz a kormánynak. Beszélgettünk dr. Német Nándorral, aki a következőket mondta: — Információk és adatszerzés szempontjából jöttem Szegedre a kiutasítottak ügyeit átvizsgálni, hogy azután a kormányt megfelelőleg tájékoztathassam. A kiutasítottak kőzött vannak olyanok is. akiket a szerb hadseregbe a múltban már besoroztak, sőt olyanok is, akiktől az esküt is kivették. De nem egy van közöttük olyan is, aki ténylegesen 18 hónapot szolgált a jugoszláv hadseregben. A' kiutasítottak között van továbbá olyan is, aki 1915 óta állt szolgálatban az újvidéki villamosvasútnál mint kalauz, akit ugy, ahogy volt, egyenruhában szállítottak ki az állomásra. Van két olyan család, ahol a feleség nem volt otthon a kiutasitó végzés átadásánál. A családfőknek azt sem engedélyezték, hogy távollevő feleségüket megvárhassák, a férjet a gyerekekkel együtt áttették a határon, a feleség pedig otthon maradt. . — A kihallgatások során arra vonatkozólag is kérdést intéztem valamennyi kiutasitotthoz, hogy a szerbek miből gondolhatták azt, hogy magyar állampolgárok? A kiutasítottaknak eddig körülbelül a felét hallgattam ki, valamenynyinek ingatlana, háza, földje van odahaza. Minden körülmény amellett szól, hogy a jugoszláv hatóságok eröszakot alkalmazlak. Ugy látszik ez a válasz annak ellenéhen, hogy a magyar kormány ugy intézkedett, hogy ha a szerb optánsok október 31-ig nem iudlak volna valamilyen okból kimenni, ugy még kél heti tartózkodási engedélyt kaptak, hogy ez alatt az idő alatt dolgaikat elintézhessek. — A jegyzőkönyvek felvétele után jelentést teszek felettes hatóságomnak, ami után megkezdődnek a külügyminisztérium utján a diplomáciai tárgyalások a kiutasított családok visszavitelére. A százkilencven kiutasított egyébként a Szent György-téri és belvárosi elemi iskola tornatermében várják sorsuk intézését. Kedden délután Buócz főkapitányhelyettes intézkedésére a beteg gyerekeket elvitték a gyermekklinikára, ahol megvizsgálták és gyógyszerrel látták el őket. A beteg asszonyokat a nőgyógyászati klinikára vitték. A szegedi tisztikar Hubertus-lovaglása (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi helyőrség tisztikara ma tartotta meg a Hubertus-vadászlovaglást, mellyel az ezévi vadászlovaglások sorozatát befejezte. A vadászlovaglásokon a szegedi helyőrség lovasitott tisztjei teljes létszámmal vettek részt, élükön dr. vitéz Shvoy Kálmán tábornok, vegyesdandár parancsnokkal. A vadászlovaglás, amely kifutóval egybekötött 4 »run«-ból állott, változatos terepen számos természetes és mesterséges akadályon át mintegy 8 kilométeres távolságon át vezetett. A rendezés bonyhádi Perczel Aladár őrnagy kezében volt. A master tisztjét Demeter Lajos ny. huszárezredes töltötte be. A vadászlovaglás kifutójának eredménye : Első: técsöi Móritz Loránd ny. százados (nyerte az 5. honvéd vegyesdandár parancsnokság »Hubertus-serleg« örökös vándordiját. Második: Frint Antal ny. őrnagy, harmadik: Vitéz Gyula százados. A második és harmadik nyertes, valamint még nyolc helyezett kapott tiszteletdijat. A jól sikerült vadászlovaglás után a 9. honvédgyalogezred tiszti étkezdéjében rendezett lunch keretében folyt le a dijak kiosztása. Ez alkalommal dr. vitéz Shvoy Kálmán tábornok lelkes szavakkal méltatta a lovassport fontosságát, az elért kiváló teljesítményeket és átadta a nyerteseknek a dijakat. A szép ünnepséget a helyőrség tisztikara és családtagjaik által az ipartestület termeiben ren. dezett bajtársias vacsora fejezte be, melyen a »Hubertus« felköszöntőt az alapítólevél szabályai szerint az örökös vándordíj ezévi első nyertese, técsöi Móritz Loránd ny. százados tartotta. li^ujiimiiiniiiMiiiiiiM \ bflbn'os Janette Gaynor a f">rfi t'pus ideálja Charles Farrel »Boldog napok cimii énekes, zenés, neg< kiél l'ásu revü Ilimben rcütfirlBlr. KOT7Ó I