Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-30 / 271. szám

r 1930 november 30. DfiT,MAGYARORSZAG Egyévi börtönre és5 évi hivatalvesztésre Ítélték Kroó 5 rendbeli sikkasztás bűntettében, 39 slk> kasztás vétségében és vétkes bukásban mondották ki bUnösnek - „Kroó Lipót volt a tettes, Kroó György bűnsegéd" — mondja az ítélet Indokolása (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi törvényszék Vita-tanácsa öt napig tartó főtárgyalás után szombaton délután hirdette ki Ítéletét a AVod-bankház bűnügyében. Pén­teken este, a vád- és a védőbeszéd elhangzása után az elnök enunciálta, hogy az ítéletet szombaton déli 12 órakor hirdeti ki a bíróság. Szombaton délelőtt megélénkült a törvény­szék folyosója, de a sértettek közül alig jelent meg valaki. Tizenkét óra után néhány perc­cel vonult be a bíróság. Vild elnök a következő előterjesztést tette: — A bíróság kilenc óra óta tanácskozik az ítéleten, de még nem készült el vele. Ugyanis nagyon bonyolult dolgokat kell eldöntenie a törvényszéknek. Külön kell választani azokat az ügyeket, amelyek Kroó György itthoniétére esnek, azoktól az ügyektől, amelyek távollétére esnek. A bíróság éppen ezért csak délután öt órakor hirdeti ki ítéletét. Délután öt órakor csekélyebb érdeklődés mellett nyitotta meg a főlárgyalást Vild Ká­roly elnök. Mindjárt ezután felolvasta az Íté­letet, mely szerint bűnösnek mondotta ki a bíróság Kroó György vádlottat 5 rendbeli sikkasztás bűntettében és 39 rendbeli sikkasztás vétségében mint bűnsegédet, ugyancsak bű­nösnek mondotta ki vétkes bukás vétségében is és ezért egyesztendei börtönre és öt esztendei hivatalvesztés­re ítélte. A bíróság Kroó Györgyöt a többi vádpontok" alól felmentette. Az ítéletet a bíróság a következőképen in­dokolta meg- Kroó György a cégirat szerint a Kroó-bankház cégvezetője volt. Tudomással kellett birnia az ügymenetről és tudnia kellett, hogy Kroó Lipót a neki továbbított rendelése­ket vagy rosszul, vagy egyáltalán nem telje­sítette és hogy emiatt a sértettek nem kapták' meg a pénzüket. Kroó Gvörgvnek mindeze­ket tudnia kellett, annál is inkább, mert a saját bevallása szerint, akkor veszekedett emiatt bátyjával. De azért továbbra is felvett megrendeléseket és azokat továbbította Lipót­nak, pedig tudta, hogy azoknak mi lesz a sor­suk. Rosszhiszemű volt Kroó György akkor, amikor továbbra is közreműködött a bank­ban. A' biróság megállapítása szerint a bűn­cselekményekben Lipót a tettes, Kroó György csak bűnsegéd volt. mert előmozdította és meg­könnyítette Kroó Lipót munkáját. A' vétkes bukásnál a biróság nem állapította meg azt, hogy Kroó György pazarló életet élt, egye­bekben magáévá tette a vádiratban foglaltakat. Az ítéletre először Kroó György nyilat­kozott. — Fellebbezek, mert ártatlannak érzem ma­gam — mondotta. Dr. Szarvas János ügyész is, dr. Burger Béla védő is fellebbezést jelentett be az Ítélet ellen. Forduljon bizalommal Szeged ­legrégibb rádió­szaküzletéhez!! 18 havi részletre kaohalja PHILIPS rádiókészülékeket és alkatrészeket! — Dlilatan, vélelkölelezeliséa nélkQÜ bemutatás! 1« ^ Deuísch Albert rádió és villamossági vállalatánál Kárász u. 3. Telefon Aut. 18-71. Az uj Philips Mestermű 2531. sz. Valóban Európát hozza! Legmodernebb technika. Tökéletes hangszer. Részletre is beszerezhető. Kérjen okvetlen leírást. iagyar ügyek és ^zsidókérdés Tirolban Nem tanulmányútra indultam. De tanul­tam. Az utamat senkise finanszírozta. A város se. Egészen természetes tehát, hogy arról, amit láttam, beszámolok. Valakinek csak pótolni kell, amit azok mulasztanak el, akik közpénzen mennek tanulmányútra s akik vál­lalni szokták azt a kötelezettséget, hogy a tapasztaltakról referálni fognak, de mindig — hallgatnak. Ugy látszik, tanulni az embpr csak a maga kárán és csak a maga pénzén tud. A jelek szerint vannak ugyan, akik se a maguk, se a köz pénzén nem tudnak tanulni. Legtöbbet rólunk egész Tirolban két ide­genvezető tudja. Az egyik az innsbrucki Hof­burgban, a másik Kufstein várában tevékeny­kedik. A tiroli főváros Habsburg-rezidenciája is elég szép. Ugyanaz a Habsburg-kéz, ugyan­az a Habsburg-szellem rakta egymásra nagy goddal itt is a köveket, építtette a remek ter­meket és készttette a festményeket, mint arae. lyilc a bécsi Hofburgban és Schönbrunnhan al­kotott világhírűt. Lenn, a kápolnában, köz­vetlenül ott, ahol Hofer András nyugszik, néhai IV. Károlynak egy nagyított fénykepe van elhelyezve. A fényképet állandóan friss koszorú övezi. Büszkén mondja az egyik inns­brucki ur, hogy ezt a bécsiek se tudják', attól azonban a magyarok megtehetnék a köteles­ségüket. Fenn, a termekben két freskó van. amelyek tárgyát a magyar történelemből vette a festő. Az egyik a mohácsi csatái, a má­sik Budavár bevételét ábrázolja. A Habsburgok jól tudták a történelmet. De az idegenvezető is jól tudja és azt is tudja, hogy, a Habsburgok jól tudták. Kufsteinban több a magyar vonatkozás. Az idegenvezető — jókedélyü, púpos ember — megvan győződve róla, hogy legjobban Rózsa Sándor cellája érdekel. Legelőször oda vezet be és meglehetős bőbeszédüséggel magyaráz a »rablólovag« kufsteini életéről. Megmutatja a padot, amelyiken feküdt. Kinyitja a kályhát, amelyikben fűtöttek neki. Ráirányítja a figyel­memet arra, hogy a cella fala másfél méter vastag, hogy lefelé 150 méter mélységbe nincs más csak a félelmetesen csupasz és merőleges várfal, hogy a kis ablak vaspánt­jai kibonthatatlanok, de Rózsa Sándor egyszer mégis megkísérelte a szökést, akkor építették ablakára azt a faalkotmányt, amilyen nincs egyetlenegy másik cella ablakán sem s ami­vel azt akarták elérni, hogy a magyar rabló­vezér büntetésből állandóan sötét cellában lak­jon. A háború alatt hadifoglyok voltak beszál­lásolva ezekbe a cellákba. Az egyik hadi­fogoly levakarta a falról a vakolatot s vele

Next

/
Thumbnails
Contents