Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-26 / 267. szám

1930 november 26. DRLÍVFAGYARORSZAG 3 Л nyomor tronífa a város&ásán Munkanélküliek és segélyt kérő asszony tömegek vonultak fei kedden a városházára — Szerdán megkezdődik az Ínség­munka — A segélykéréseket elutasították (A Délmagyarország munkatársától.) Ked­den délelőtt olyan képe volt a városházának, mint 12 évvel ezelőtt, 1918 novemberében, amikor a leszerelt katonák tömege lepte el a folyosókat és követelte a leszerelési segélyt. Most a munkanélküliek lepték el a folyosókat, a rongyos frontruha helyett a szegénység, a keresetnélküliség frontjának ruhafoszlángai voltak rajtuk és abban különböztek tizenkét év előtti elődjeiktől, hogy nem követeltek', nem fenyegetőztek, csak csendesen, szomo­rúan vártak és kértek. Nem leszerelési se­gélyt, csak munkát annak a szükségmunka­akciónak a keretében, amelyre lehetőséget te­remtett a kiutalt ötvenezerpengős előleg. A munkanélküliek a polgármesteri és a főispáni hivatal közötti hosszú folyosót töltöt­ték meg olyan sürü tömeggel, hogy a folyo­són alig lehetett keresztüljutni. A csendesen és türelmesen álldogáló munkanélküliek kö­zött rendőrök és detektivek helyezkedtek el. A bérházban, az elöljárósági hivatal ke­'rületvezetőinek másodemeleti hivatalszobái előtt a segélyt kérő asszonyok sorakoztak fel. Itt már nagyobb volt a zsivaj, sok asszony magával hozta karonülő apró­ságát és a csöppségek hamarabb megunták a várakozást. Asszonyzsivaj, gyereksírás töltötte be a déli órákban a bérházat. Rendőrök in­tették le a hangosabban beszélő asszonyokat, később pedig, amikor kiderült, hogy csak azok kaphatnak egy-kétpengós heti segélyt, akiknek jogosultságát a »városi nyomozók« igazolták már és akik" igy bekerültek a nyil­vántartásba, a többiek zajos méltatlankodásba törtek ki. Nem törődve a rendőrökkel, oda­Bereglettek a hivatal ajtaja köré és hangos méltatlankodással követelték a városi segélyt. — Iderendeltek bennünket, azt mondták, mindenki kap segélyt, aki jelentkezik. Reg­gel óta itt várunk, hát most ne küldjenek el, adják ki a segélyt — kiáltozták elkesere­detten. A" zaj egyre növekedett, mire a rendőrök átszorították az asszonytömeget a »sóhajok hídján« a városházára, onnan pedig le a Szé­chenyi-térre. A városháza előtt ismét össze­gyűlt többszáz asszony, tovább folyt a mél­tatlankodás, míg végül — szétoszlatták az asz­szonytömeget. A munkanélküli férfiak tömege Nyugodtabban várakozott. A legnagyobb ré­szük a munkaközvetítő hivataltól jött a vá­rosházára, mert az a hir terjedt el, hogy mindenkit munkába állítanak, aki a polgár­mesternél jelentkezik. De volt más baj is, nevezetesen az, hogy az »igazolt« munkanél­küliek, akik Ígéretet kaptak arra, hogy szer­dán, vagy csütörtökön munkába állhatnak', néhánypengös élelmezési segélyt akartak kérni a polgármestertől előlegképen munkabérükre. — Nem állhatunk munkába, ha még kenye­rünk sincs, amit a tarisznyánkba tcayünk —, mondogatták. Közben a polgármester szobájában megindultak a tanácskozások a szűkségmun­kák megindítása érdekében. A megbeszélésen résztvett Mihályffy László műszaki taná­csos, a városrendezési osztály vezetője, dr. Pálfy József polgármesterhelyettes, mint a segitő bizottság elnöke, dr. * Borbola Jenő rendőr tan ácsos és Lung Mihály, a hatósági TRETORN HÓCIPŐ , Htt világhírű munkaközvetítő vezetője. A' megbeszélések eredményeképen a polgármester elrendelte, hogy minden jelentkező és igazolt munkanél­külit szerdán munkába kell állitani. Ezekkel a munkáscsoportokkal készíttetik elő a feltöl­tésre váró uccákat, tisztíttatják el a piszkot és a sarat. A hatósági munkaközvetítő hivatal nyomo­zói eddig 1130 munkanélkülit igazoltak, a jelentkezők' száma azonban már eddig is meghaladja az ezerhatszázat, most pedig, hogy végre kilátás nyilt a munka meg­indítására, százával jelentkeznek az ujabb munkanélküli csoportok. Minden jelentkező­ről törzslapot állítanak ki és a hivatal egyik" nyomozója megállapítja, hogy »valóban rászo­rult-c a munkasegélyre«. Azokat a szak­munkásokat azonban, akik a nyári hónapok alatt dolgoztak valahol — nem veszik fel a kimutatásba. A polgármester rendeletét Mihályffy László Szemüveg Liebmann Id/szerésxnél, Kelemen acca. közölte a munkanélküliekkel és azonnal össze­iratta a jelentkezőket. A munkanélküliek segélykérelmének telje-' silését a polgármester megtagadta azzal, hogy a munkába állított munkások is kaphatnak főzelékből és kenyérből álló ingyenebédet a népkonyhán, ahol jelenleg 2150 adag ebédet osztanak ki. A munkanélküliek háromtagú küldöttsége jelent meg két óra felé a polgár­mester előtt. A küldöttség azt kérte, hogy a város szerezzen kondérokat és azokban szállít­tassa az ebédet a szükségmunka színhelyére, mert a munkások nem vesztegethetnek el esetleg órákat a népkonyha előtt való vára­kozással. A polgármester megígérte, hogy ezt a kívánságot, ha csak fizikai lehetőség nyílik rá, teljesiti. A munkások maguk vállalkoznak | az ebédes kondérok szállítására. Párbal a lovassági laktanyában Dr. Tranger József és Palásfhy Géza a negyedik összecsapás után kibéküllek (A Délmagyarország munkatársától) Beszámoltunk arról a kávéházi botrányról, amely a mult hét elején zajlott le dr. Tranger József orvos és Paláslhy Géza színész között. Ugyanekkor tőrtént a Veszely—Martonosi-affér is, amely — mint jelentettük — szombaton kardpárbajjal in­téződött el. A Tranger—Palásthy-ügy kedden fe­jeződött be, ugyancsak párbajjal. A botrány ügyé­ben a segédek kardpárbajban állapodtak meg. A feltételek: olasz kardok, bandázzsal, végkimerülésig. Kedden a kora reggeli órákban folyt le a párbaj a lovassági laktanyában. A vezetősegéd a párbaj előtt békülésre hivta fel a feleket, a ldsérlet azonban eredménytelenül végződött. A felek négy­szer csaptak Össze. Mindegyik összecsapás nagy erővel történt, sérülés azonban egyik részről sem történi. A vezetősegéd minden felállásnál ujabb békítési kísérletet tett, a felek azonban a negye­dik összecsapásig elzárkóztak a békülés elől. A negyedik összecsapás után azután Palásthy haj­landónak mutatkozott a békülésre, amit dr. Tran­ger is akceptált. Ezután megtörtént a békülés és az ellenfelek ió egyetértésben hagyták el a vívó­termet. Hárommilliárd koronás forgalmat bonyolított le a Kroó-bank Szerdán folytatják a tanúkihallgatásokat (A Délmagyarország munkatársától.) A Sze­gedi törvényszék VíW-tanácsa kedden folytatta a Kroó-bankház bűnügyének tárgyalását. A törvényszék folyosóját ellepték a bank" régi felei, akik valamikor ugyanilyen izgalommal álltak a bank pultja előtt, mint most a tár­gyalóterem ajtajánál. A beidézettek legna­gyobb része egyszerű kisember: földmivesek, nyugdijasok, iparosok. A bíróság délelőtt 30 sértettet hallgatott ki tanuként. A tárgyalás során kiderült, hogy a Kroó-bankház fennállásának nyolchónapos ideje alatt hárommilliárd korona forgalmat bonyolított le. A sértették körülbelül egyező vallomást tet­tek. Elmondották, hogy felei voltak a bank­nak, leginkább megtakarított pénzüket adták át a banknak kosztolásra. A Kroó-bank a be­fizetések után 10—12 százalékos kamatot adott, tehát magasabbat, mint amennyi akkor általában szokásban volt. Ezenkívül a sértettek egyrésze értékpapirvételre is adtak megbi- í zást a cégnek. A tanuk előadták, hogy a bank a kosztkamatokat pontosan fizette és az ügyleteknél is rendesen járt el. A sértettek elismerték, hogy a részvények vételével és eladásával a bankon keresztül jelentós haszon­hoz jutottak. Éppen ezért bizalommal vol­tak a bankhoz, a vételi megbízáson és a kosztpénzüzleteknél semmiféle biztosítékot nem kívántak és nem is kaptak. Vild elnök ezután mindegyik sértettet meg­kérdezte, hogy kivánnak-e abban az esetben, ha a törvényszék a vádlottakat felmentené, fellebbezni? A sértettek, tekintettel arra, hogy az esetben ¡végig kellett volna ülniök az öt­napos főtárgyalást, erről egyöntetűen lemond­tak és kijelentették, hogy már most bele­nyugszanak a törvényszék döntésébe. Dr Bur­ger Béla védő mindegyik tanutói megkérdezte, hogy tudnak-e olyan ténykedéséről a vádlott Kroó Györgynek, amely az ő bűnösségét iga­zolná. A tanuk inkább Kroó Lipótról beszél­tek... A tanuk kihallgatását szerdán és csütörtö­kön folytatják. Előreláthatólag pénteken ke­rül sor a perbeszédekre és valószínűleg szom­baton hirdetnek Ítéletet. Halálra Ítélték a merénylő belgrádi csendőrőrmestert (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Belgrádból jelentik: A belgrádi törvény­szék kedden este halálra Ítélte Györgye Zslvalye­vits volt csendőrőrmestert, aki szeptember 7-én a topcsideri parkban merényletet követett el egy ismert belgrádi ügyvéd leánya, Danica MHenkovIes ellen, akit azután megfojtott. Györgye Zsivalyevils a tett elkövetésekor szolgálatban volt a topcsideri őrségen. A példátlan bűncselekmény Belgrádban nagy felháborodást váltott kí. A közönség meg­elégedéssel fogadta a halálos Ítéletet és a bírósá­got megéljenezte. | HARRY LIEDTKE | I bes?él C8iii8rt5fct5i a Korzóban. I BflCH Fa, szén, koksz UfflVflI csakprlmaáru. »

Next

/
Thumbnails
Contents