Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-23 / 265. szám

á)£LMAM'AKOKSZ.4G 1930 novemner 23. Olcsóbb kirahatvilágifiást Néhány helc van annak, hogy az Országos Kereskedő és Iparos Szövetség Budapesten pana­szos beadvánnyal fordult a budapesti Elektromos Müvek igazgatóságához, amelyben kifogásolja a magas villanyárakat és az elektromos müveknek kedvező mérlegeredményére, valamint a csökkenő szénárakra való tekintettel a vilanyárak leszállí­tását kéri. bennünket, szegedieket e beadvány felette érde­kel. Fontos tudnunk azt, melyek a budapesti vil­lanyárak, hogy azokat a mieinkkel összehasonlít­hassuk. Budapesten üzleteknél, irodáknál, gazdasági épü­leteknél ezidőszerint kilowattóránkint 5t filéres mrjysigár van érvényben, mig Szegeden üzletek, irodák, gazdasági épületek tudvalevőleg egysége­sen Í5 fillért fizetnek kilowattóránkint. Még nagyobb az eltérés az üzletek kirakatainál. Budapesten külön kedvezményben részesitik a ki­rakatok világítását, — ezeknél ugyanugy, mint az ipari üzemeknél a nagyobb fogyasztás arányában csökkentik az áram árát. A téli hónapokban, októ­bertől márciusig Budapesten a kirakatok világí­tásánál kilowattóránkinti egységár havi 50 órás használatnál 54 fillér, 50 órán felül 20 fillér. Még olcsóbb a villany a nyári hónapokban, ápri­listól szeptemberig: az első 50 kilowattóra egy­ségára 40, azonfelül 20 fillér! Mennyivel indokoltabb Szeged kereskedő és ipa­rosvilágának panasza a villany árának magassága miatti Szegeden az üzletek, kirakatok, irodák egy­aránt egész éven át 85 fillért fizetnek a budapesti 54, nyáron 40, illetve 20 fillérrel szemben. Ezek szerint tehát Szegeden a kirakatvílágitás télen 50—400, nyáron 100—400 százalékkal drágább, mint Bndapesten, pedig a budapesti kereskedők­nek nagyobb a kereseti lehetősége, mint a szege­dieké. Tájékoztatásul megjegyzem, hogy az üzleti világítás más városokban ís sokkal olcsóbb, mint Szegeden. Debrecenben vendéglőkben és mozikban 60 fiiérbe kerül egy kilowattóra, ebből nagyfogyasz­tók 20 százalékos kedvezményi kapnak, a villany ára tehát 48 fillér. Békéscsabán az alapár kilowatt­óránkint 60 fillér, amelyből a fogyasztás arányá­ban 5—10—20 százalékos engedmény jár. Pest­erzsébeten az üzletek 68 fillért fizetnek, nagyobb fogyasztásnál az engedmény mérvét nem ismerem. Tehát mindhárom helyen olcsóbb a villany, mint Szegeden. Köztudomásu, hogy a döntőbizottság ugy hatá­rozott. hogy a villanyárak, dacára a szénárak esésének >és dacára az uj modern gépek beállí­tásának és az áramtermelés óriási emelkedésé­nek. Szegeden a régi nivón maradnak. Ehelyütt nem akarok kritikát gyakorolni e hibás és téves döntés felett, csak azt kívánom megállapítani, hogy dacára annak, hogy a szállodásoknak, ven­déglősöknek, korcsmárosoknak 85 fillér kwó-kénti egységárat állapított meg a döntőbizottság; a lég­szeszgyár jól felfogott érdekében az egységárakat 22 százalékkal 65 fillérre redukálta. Ezen csök­kentés a Tisza-szállónál, Kassnál (utóbbi igény­be sem vette, mert még olcsóbban termel), Royal­>>zállónál, Dreher sörcsarnoknál, stb. stb., életbe is lépett. A súlyos gazdasági viszonyokra való tekintet­lel szerény véleményem szerint elérkezett az ide­je annak, hogy Szeged egész kereskedő világa a kirakatvílágitás árának tetemes leszállítását ké­relmezze, miután a budapesti terhek három-, sőt négyszeresét a szegedi kereskedők és iparosok nem bírják el. Szentül hiszem azt, hogy ha Szeged összes kereskedői és iparosai összefognak és egy. ségesen kérelmezik a légszeszgyártól a változott viszonyokra való tekintettel a kirakatvilágitási dijak lényeges leszállítását, az elöl a légszeszgyár nem fog elzárkózni. Ptok jen«. ilumok Likőrök r Edes borok ­kimérve Is PATZAUER szesz- és gyiimiflcsipar, Kölcsey u. 9. Gazdag avar temetőt ásatott fel a szegedi miem a Fehértóinál A városi muzeum igazgatósága jelenti Alig fejezte be a szegedi múzeum a kiszórniiori hunkori és hon foglaláskori sirmezők feltárá­sát, a szegedi Fehértó partján kezdett ása­tásokat, illetve folytatta a tavaly: itt kezdett kutatásokat. Lippay Sándor birtokán találtak itt nagykiterjedésű hun-avar temetőt, amelyből még a múlt évben fölástak körülbelül 200 sírt. Az idei ásatásokon a sírok száma elérte a 3i5-öt, úgyhogy eddig ez a környék leg­nagyobb hun-avar temetője, bár még most sincs föltárva az egész. A temető ugyanis a Lippay-tanya udvarán át húzódik a kettős­határi megálló felé. Remény van rá hogy Lippay, aki eddig Is a legnagyobb megértéssel kezére járt szülővárosa muzeumának, ennek a területnek a felkutatására is megadja az engedélyt, ami annál kívánatosabb, mert a terrctő avar része húzódik ez irányban. A hun sirok feltárása az idén befejezést nyert és páratlanul szép bronzővdiszekkel gazda­gította a szegedi muzeumot. Egy bronz csatt, amelynek lemezét medaillon-szerü férfi-mell­kép disziti, unikum a magyar népvándorlás­kori leletek közt. Még a Lippay-féle temetőnél is nagyobb jelentőségű azonban a népvándor­lás korából való ismeretek szempontjából az a másik, túlnyomóan avarkori temető, amelyet ugyancsak a Fehértó mentén, az előbbi teme­tőtől mindössze 800 méter távolra találtak, olyan közel a tó széléhez, hogy tavasszal a. viz mosta ki a földből a csontvázakat. A muzeum igazgatósága ezúton mond köszönetet két fehértói gazdának, Csurgó Józsefnek" és Csurgó Mihálynak, akiknek a földjén már tíz évvel ezelőtt is kutatott a muzeum, de akkor a viz miatt nem lehetett a temetőhöz férni. Most ez a két értelmes, derék gazda­ember, akik. sajnos, nagyon ritka példák a szegedi határban, maga ajánlotta fel föld­jét ásatásra a muzeumnak. noha emiatt elkés­tek az őszi munkával. Egészen szokatlan az, hogy két azonos korú temető ilyen közel essék egymáshoz. A fehér­tói két temető pedig kétségtelen ugyanazon korból származik. Egyeznek P. temetkezési szo­kások, az edények, az ékszerek alakja és díszítő motívumai. Csakhogy, ami a nagyobb temetőben bronzbői készült, azt a kisebb te­metőben aranyból, aranyozott ezüstből, vagy aranyötvőzetből csinálták. Nagy a valószínű­sége annak a felievésnek, hogy a Csurgó­telkeken a fehértói hunok és avarok előkelői temetkeztek, mig a Lippay-tanya földjében a köznép temetője volt. A' gazdag avarok temetőjében nagyon fárad­ságos munka volt a kutatás. A Fehértó szélé­ben ugyanis olyan nedves a tnlaj, hogy egy­méteren alul már fölfakadt a viz, pedig az avar sirok átlag 3 méter mélyek voltak ezen a helyen, de voltak közöttük 3 és fél méte­resek is, ugvhogy a muzeum csak ugy tudott a csontvázakhoz jutni, hogy a tűzoltóságtól kikölcsönzött szivattyúval távolította el a vizet a mély sírokból Azt lehet mondani, minden egyes sir külön-külön bánya volt, amelybe csak létrán tudtak lejutni a muzeam emberei. A' népvándorláskor barbár világában meg­szokott dolog volt a sirok kirablása, ezért temették a gazdag halottat mély sirba. Minél mélyebb a sir, annál gazdagabb és sehol még olyan mély népvándorláskori sírokat nem ta­láltak, mint Itt. Ezeket a halottakat nagyon féltették a kirablástól és mégis hiába rej­tették őket olyan mélyre: az Itt talált 88 sir körül 85 ki volt rabolva, még pedig, mint bizonyos jelek mutatják, a rablás a temetés után néhány évtizeddel történt. A három sir ugv menekült meg, hogy kettőre ráhányták a szomszédos kirablott sirok földjét és ezeket alattuk felejtették, a harmadikban pedig már 1300 évvel ezelőtt is csak ugy föl fakadt a vit. mint most s ezt félig kifosztva hagyták ott a halottrablók. A rabló barbároknak azonban csak az arantf kelteit, a többi sirmellékl eteket ott hagyták % a muzeum ezekkel is rendkívül fontos emlé« kekhez jutott, amelyeknek némelyike tud»» mányos szenzáció számba megy. Hat sirbaif talállak egész kardot s néhányban kardtöre* dékeket, holott más temetőkben csak a siroK százaira esik egy-egv kard. Kilenc sírban ta* látták aranyékszerek töredékeit, az egyikbea a sir széleinek mentén babérlevél alakú rop« pant vékony aranylemezeket, amelyek a hat* lotti leplet díszíthették. Nagy tudományos él* téke van egy hamisított aranyéremnek, amely* lyel az avar ötvös IV. Constantin bizánci császár aranyérmét kísérelte meg utánozni. Ez a lelet datálja a temető korát is, ez * császár 668-tól 685-ig uralkodott. (Apjának^, II. Constansnak igazi aranyérmét a tavaszon a makkos-erdei avar temetőben találta meg a muzeum.) Legnagyobb tudományos jelentősége azon* ban bizonyos, valószínűleg elefántagyarból fa* rágott csonlléceknrk van, amelyeket eddig is találtak avar és bon foglaláskori magyar sí­rokban, de rendeltetésüket nem tudták meg­találni a régészek. A fehértói sirok közül 22-ben annyi csontlemezt találtak, hogy a szegedi muzeumnak most több van belőlük, mint a Nemzeti Muzeumnak és a többi magyar, muzeumoknak együtt véve. S a rejtélyes tár­gyak elhelyezését sikerült olyan szerencsésen megfigyelni, hogy a probléma most már meg­van oldva. A megfejtést, amelynek nagy jelen­tősége van az avar és ősmagyar hadászat helyes magyarázata szempontjából, a muzeum külön nagyobb tanulmányban fogja közzé-: tenni. A fehértói temetők feltárása mindenesetre, egyik legfontosabb teljesítménye a szegedi ; muzeumnak. Sajnos, a második temetőnek' a teljes felkutatása megakadt. A hosszú, kes­keny csíkban húzódó temető ugyanis nem: ér véget a Csurgók földjén, hanem tovább húzódik vagy 100 méterrel a Székhalom irá­nyában. Ennek a területnek a tulajdonosa pedig, valami Kormányos nevű gazda, mán nem a Csurgók fajtájából való. Nemcsak hogy nem látta szívesen a muzeumot szántóföldjén, de még a felajánlott kártérilés ellenében se adta meg az engedélyt a kért csekély terület megásására. S mivel a két évvel ezelőtt szen­tesitett muzeumi törvényt még ma se lép­tették életbe, ezen a makacsságon megakadt a szegedi muzeum legfontosabb ásatása. A' fehértói ásatásokat Móra Ferenc, a muzeum igazgatója vezette. MEGNYÍLT & Bárá .lósika DU«! 310 Hölgyfodrász üzlet. Tlutelett«! ©OTTSCHAIX JANOS. E. SCHATZ MAGDA fűzőszalonja Somogyi o. 15., készíti a legmodernebb füzüket, has­kötöket és minden e szakmába vógó készítményeket. 77 Babafaviiásokat e hóban 307 gyári árban vállalunk. Babafflzést jjummlval, u| fe|, ut paróka ráhelyezést, zománcozást és mindenféle tavtiást szakszerűen ké­szítünk. Nagy raktár celluloid, paptr massé és mozgó nyeUO, szemplllás porcellán babefelekben. Párisi Nagy Áruház, Szeged. Ma utoljára Belvárost Mozi Tekintettel a nagy sikerre, hétfőn, kedden Is a I Korzó Mozi Vad orchideák., Greta Garbó., HflRRY PIEL - • Lángok hőse

Next

/
Thumbnails
Contents