Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-23 / 265. szám

1930 november 23. DfiTMARVAPORSZAR U in Véres teardpárbaj Or. Marionost Ferenc és Veszely "Pál párbaja {K Délmagyarország munkatársától) Mint ismeretes, hétfőn'éjjel az egyik szegedi kávéházban hangos botrány játszódott le Veszely Pál színész és dr. Martonosí Ferenc ügyvéd között. Veszely többszőr inzultálta a sértő kijelentést tevő fiatal ügyvédet. A hangos botrány után — lovagias eljárás következett. Az ellenfelek kölcsönösen provokáltatták egymást, Veszely segédei gróf Toldalagl Lajos és Ottovay Károly, dr. Martonosié dr. Szögi Géza és Scultéty Sándor voltak. A segédek megállapították, hogy a sértés mindkét oldalról olyan súlyos volt, hogy azt csak párbajjal lehet elintézni, a feltételek: olasz kardok, bandázs, végkimerülésig. A párbajt szombaton bonyolították le. A reggeli érákban az egyik szegedi laktanya felé két autó robogott. Az egyikben Veszely, segédei és az orvosa, a másikban Martonosiék ültek. A párbaj a laktanya vívótermében folyt le. A vezető segéd szokás szerint békülésre hívta fel a feleket, a ktsérlet azonban eredménytelen maradt. Ezután megtörtént az összecsapás. A felek rendkívül hevesen támadtak egymásra és többszőr csaptak össze, anélkül, hogy bárki sérülést szenvedett volna. Végül az egyik heves összecsapásnál dr. Martonosí homlokából megeredt a vér. A vezető segéd azonnal »állj«-t kiáltott. Orvosok siettek a sebesülthöz. Az orvosok megállapították, hogy a vágás veszélyes volt, mert eret vágott át. A sérülésre való tekintettel az orvosok megállapították a végkimerülést. A felek azonban tovább is verekedni akartak, de szándékuk az orvosok erélyes tiltakozásán meghiusult. A vezető segéd a párbaj befejezése után újból békülésre hívta lel a feleket, de ezek most is visszautasították a kibékülést. Az összecsapások során egyébként Veszely is kapott egy vágást, amely könnyen veszélyes lehetett volna, ha nem lett volna bandázs. Martonosi kardja ugyanis a nyakán, az ütőérnél találta el és ha a bandázs fel nem fogja az ütést, a hétfő éjszakai botrány könnyen tragikus befejezéssel járt volna. Szombaton megkezdődött az első testnevelési kongresszus ünnepélyes sportesemények keretében avatták (el a róbusl tornacsarnokot (A Délmagyarország munkatársától.) Az Országos Testnevelési Tanács kétnapos szegedi kongresszusa szombaton délelőtt kezdődött a városháza közgyűlési termében. Karafiáth Jenő, az OTT elnöke nyitotta meg a díszközgyűlést. Szólt a sport demokratizálásának diadaláról, felsorolta a kultuszminiszter sportalkotásait, a fedett uszodát, az olimpiai kiküldetéseket, a testnevelési főiskola felállítását. Végső célként a nemzeti stadion felépítését jelölte meg. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter mondotta el ezután ünnepi beszédét. A magyar testnevelés utolsó évtidáról, majd kijelentette, hogy a nemzeti stadion felépítése nem a legsürgősebb feladat, ez csak megkoronázása lehet a munkának. Most arra kerül a sor, hogy a vidéki gócpontokat ellássák mindazokkal az intézményekkel, amelyekre szükség van. A rókusi téli sportcsarnokkal Szeged megelőzte a fővárost. Hogy mire képes Szeged, azt már a szegedi úszók megmutatták és meg fogják mutatni a többi sportágban is. Dr. Prém Lóránd, az OTT főtitkára tette meg ezután a kongresszus elnökségének megalakítására vonatkozó javaslatait. Távirattal üdvözölték a kormányzót, az országgyűlés két házát és — Mussolinit. A kongresszus koszoFogadás az állomáson. A polgármester üdvözli a kultuszminisztert. Gróf Klebelsberg melleit dr. Aigner föisp'dn. zedének történetét ismertette. A háború után rut helyez el gróf Széchenyi Istvánnak a szea nemzetek belátták, hogy profilaktíkus intézkedésekre van szükség és ezért felkarolták a testnevelés gondolatát. Nem tornáról, vagy kellemes időtöltésről van sző, hanem nagy nemzeti ügyről. Nagy elismeréssel beszélt a kultuszminiszter a leventeoktatók működéséről. Nemzeti jelentősége csak olyan sportnak van — mondotta —, amelyet általánossá lehet tenni az országban és részesévé lehet tenni minden társadalmi réteget. Nem az iskolaépülettől függ az eredmény, hanem a tanártól, ezért kellett felállítani a testnevelési főiskolát. A cserkészmozgalom jelentőségéről beszélt ezután, majd örömmel állapította meg, hogy a cserkészet a magyar testnevelésben az egyik legszámottevőbb tényező. Velsorolta ezután a miniszter azokat az építkezéseket, amiket a testnevelés fejlesztésére létesítettek. Szólt a most elkészült fedett uszogedi Pantheonban levő szobrára. Ezután dr. Prém különböző határozati favaslatokai terjesztett elő. Mint mondotta igen sok' a j tennivaló és a kongresszusnak kötelessége, \ hogy ezek megvalósításán munkálkodjon. Va- j sadi Balogh Gvörgy azt kívánja, hogy naponta legyen tornaóra az iskolákban, továbbá, hogy minden iskolában a testnevelés oktatását szakképzett tanárok lássák el. Dr. Homonnay Tivadar a kötelező uszóoktatás bevezetését javasolta. Dr. Szukoválhy Imre a testnevelési tanárok tökéletes kiképzésére tett indítványt. Dr. Vásáry István debreceni polgármester szólt hozzá a javaslatokhoz. A vidéki városoknak a kultura, a testnevelés céljaira mindent áldozni kell. Az Alföld magyarsága el- ' Hétfőtől szerdáig !1 Magyar tárgyú film! Jókai örökbecsű regénye a „Trenk Frigyes" filmváltozatát * Mária Teréziát mutatjuk be a Korzó lloziban. Főszereplők: Lil Dagover Petrovich Szvetiszláv A filmet 120iagu orchester kiséri! Cigányzene, csárdás, magyar nóták! Magyar iró, magyar szinész, magyar levegő! Mindenkinek meg kell nézni! A Belvárosi Mozi ielenti! A jövő héten szerdától kezdve bemutatja a hangos filmtermelés legelső gyöngyszemét a végig lenyűgöző cselekményü,az orosz romantikus költészet legszebb remekét a Hajrá Trojka! cimü 11 felvonásos orosz drámát Ez a film az őszi párisi filmversenyen arany érmef nyerf, főszerepét nem kisebb név viszi sikerre mint Olga Csellova ugy véljük, hogy ha még Adalberf von Schelfow névéi megemlítjük mint Csehova partnerét, ezzel a film értékét is kifejeztük. Ezt megelőzőleg Békeffy László a hangosfilmről konferál.