Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-21 / 263. szám

1930 november 21. DÊLMAGYAR R.-ZAG RgJ. -VP* Sport HavasUötit a "Bástya lesscerxőátette0 Kuruncsy Ugye még ttíggöben van Bástyái Holtxer Tivadar nyilatkozata Havaskőri és Kurunczy, akiket az Újpest kölcsönadott a Bástyának — amint azt a Dél­magyarország megírta — csütörtökön Sze­gedre érkeztek és délután résztvettek a Bás­tya tréningjén. A két játékos bemutatkozására nagy közönség gyűlt össze a SzAK ujszegedi sporttelepén és érthető kíváncsisággal kisérte Kurunczy és Havaskőri játékát. Kurunczyt ugyan hirtelen támadt gyomorbaja akadá­lyozta tudásának teljes kifejtésében, de annál nagyszerűbben mozgott Havasköri, akinek já­téka egycsapásra megnyerte az illetékesek tet­szését Este az igazgatóság ülést tartótt, amelyen Havaskörit 1931 augusztus 31-ig le is szer­ződtették, mig Kurunczy szerződését attól tették függővé, hogy vállalja-e vasárnapra a Hun­gária elleni játékot. Ha nem vállalja a já­tékot, ugy szerződésétől elállanak és ebben a szezonban uj centerhalfot nem is akvirálnak. A csapatot természetesen Havaskőri figye­lembevételével állították össze. Meglepetést kelt Hernády beállítása a jobbszélre, nem azért, mintha a közönség jobban bizna Pu­zsinban, azonban a folytonos cserélgetés nem lehet előnyös a csapatra. Szedlacsek lesz a center, Havasköri a balösszekötőbe kerül Kronenberger II. mellé, Possák jobbösszekötő •esz, Hernády a szélső. A fedezetsorban ha Kurunczy játszik, ugy 6 lesz a centerhalf, ha nem, akkor Tóth. A jobboldalnak még nincs végleges embere. Wahlt, vagy Féhért állítják be. Biesz marad és változatlan a védelem, a csapat tehát igy fest: Beneda — Schmidt, Emmerling — Fehér vagy Wahl, Kurunczy vagy Tóth, Biesz — Hernády, Possák, Szedlacsek, Havaskőri. Kro­nenberger II. A mérkőzés iránti érdeklődés szinte óráról­órára nő. Nagy az izgalom, az egész város tippel és bár minden ellene szól annak, hogy a Bástya eredményesen veheti fel a küzdel­met a kitűnő formában levő Hungária ellen, az emberek valami csodálatos optimizmussal biznak abban, hogy a Bástya pontot vesz el a kék-fehérektől. Egyébként a Hungária nem indít különvo­natot a mérkőzésre és a kék-fehérek törzs­drukkerei a Máv. menetjegyiroda által ren­dezett társasutazás keretében jönnek le Sze­gedre. • A Hungária—Bástya meccs jegyeit 20 szá­zalék kedvezménnyel szombaton estig elővé­telben árusítja a Délmagyarország jegyiro­dája. Bóslyai Hollzer Tivadar a Bástya elnöke, egyébként a kővetkezőket mon­dotta a Délmagyarország munkatársának: — A Bástyának csak 12 játékosa van, tarta­lékjai nincsenek. Mivel pedig az ilyen erős mér­kőzésre, mint a vasárnapi Hungária ellen;., fel­téllenül szükségesnek mutatkozott a csapat meg­erősilése (a centerhalf és üí egyik összekötő­poszton), megint oda fordultunk, ahol igazán sport­szerűen és önzetlenül segítségünkre volta'< e-ldig is. A Ferencváros is kisegített bennünket a múltban nehéz helyzetünkben, most UJpest-hez i'e."dal­iunk, amely ép ugy, mint a zö'd-fehéreY indig kitüntető és őszinte sportbarátsággal voltak irán­tunk. Újpestnek olyan nagy játékosrezervoa-ja /an. hogy minden megerőltetés rélkül rendelkezésünkre tudott bocsájtani ket játélos.. Aschnei eln-M: ur és Langfelder igazgató m ic. ötelező szívességgel segítették elő a tárgyalásokat, amit Hionyit Aschner Lipótnak tegnap érkezett távirata is. — Hiszem és remélem, h ,gy a két játéko^ be fogja váltani a hozzájuk fűzött reményeket és va­sárnap egy stílusos és gépszerűen együttműködő csapat fogja felvenni a harcot a kitűnő Hungária ellen. Lélekkel és lelkesedéssel fog küzdeni ez a csapat, hiszen ez a képesség és küzdeni akarás meg van a két uj játékosban is. Hiszem, hogy Szedlacsek művészi irányítása mellett akcióképes lesz a csatársor és nagyon örvendetes a kis Kronenberger fölfejlődése, amely már legutóbb Pesten is egy szép gólban jutott kifejezésre. Lel­kesedéssel várjuk a kitűnő Hungáriát Király Károly, Jugoszlávia birkozóbajnoka fcz MTE vasárnapi csapatában. A Vasas és a Sze­gedi MTE vasárnapi birkozóversenyét sportkörök­ben nagy érdeklődéssel várják. Az MTE vezető­sége mindent elkövet, hogy méltó csapatot állít­son ki a Vasasokkal szemben. Szerepelni fog az MtE csapatában Király Károly többszörös Jugo­szlávia bajnokon kivül Tóth András, az MTE válogatott kisközépsulyu birkózója, akit az egye­sülete eddig lábsérülése miatt nélkülözött. így emelkedik az MTE-nek az esélye a Vasasokkal szemben. A verseny az ipartestületben vasárnap délután őt órakor kezdődik. AZ-ITAIM" tsimmm HTJA IRTA: UMBERTO NOBILE 107 »...Ez a második levelem, amelyet a ka­tasztrófa óta irok Neked, de mi'yen más körül­mények között, mint először. Akkor tragikus helyzetben voltunk: hajszálnyi reménységünk sem volt, főleg nekünk sebesülteknek, kik még gyalogolni sem tudtunk. Mégis milyen belső nyugalommal irtam azt a nyolc kis oldalt, hogy Neked és Máriának tanácsokat adjak. SŐt, azt hiszem, mosolyogtam, mikor a többiek némán sirtak. Ez a lelkinyugalom sohasem hagyott el, még a legdrámaibb órák­ban sem, amikor pedig azt hittem és — remél­tem, hogy közvetlenül előttünk áll a halál; még abban az ünnepélyes pillanatban sem, mikor Hozzád irt utolsó levelemet rábíztam három társamra. De most, hogy ismét irok Neked, könnyes a szemem és nem tudora visszatartani őket. Mit mondjak? Hogy mond­jam el, mi mind; n van lelkemben?« »Látod, most már elmesélhetem Neked, a sátorban, mielőtt daludni próbáltam volna, minden este rövid, buzgó imát mondtam szi­vem mélyén Érted, hogy adjon az Isten erőt Neked, hogy elviselhesd ezt a szerencsétlensé­get. És ezek után láttalak Téged!« »Igen. láttalak: komoly voltál, bájos arcod szomorú, de nyugodt volt; rádmosolyojtam. Minden este megvolt ez a mosolyom harminc napon keresztül Meg Máriára is. Mária fény­képe velem volt, de ahányszor csak megnéz­j tem mindig nagyon szomorúnak láttam i Utolsó repülésünk alatt, mindig ugy láttam, hogy tele van a szeme könnyel s hogy ne lássam igy őt. gyorsan megcsókoltam és visz­szatettem szivem fölé.« »De nem Mária: egyedül Te voltál szá­momra minden. Minden más eltűnt emlé­kezetemből és érzelmeimből, emberek, dolgok és országok, minden, még kis Máriánk is; csakis Te maradtál meg ott.« »És Te sohasem tudtad volna meg ezt. De» Isten akarta, hogy csodák történjenek, egyik a másik után. Ha megint átölellek, majd elmesélem. Most lehetetlen: képtelen vagyok leirni. Ha Isten is ugy akarja, megkapod majd azt a levelet is, amelyet három társam vitt el magával: akkor összehasonlíthatod azt ezzel és büszke iehetsz rám. Ha most kép­telen vagyok is uralkodni kedélyemen, akkor, a legborzasztóbb körülmények között is, mikor társaim álmatlan éjszakáit figyeltem, aggódva kérdeztem magamtól, melyiket pusztítja el először az éhség, akkor nyugodt és higgadt voltam Majd meglátod különben abból a leve­lemből « • * • A kővetkezőkben nem lesz már többé FZÓ feleségemről, de itt utalni akarok arra, hogy — amikor augusztusban visszatértem Rómá­ba — a legrészletesebben elbeszélték nekem, hojy szegény asszony, bogv viselkedett és mit mondott a kinos várás borzasztó ideje alatt. Senki sem volt, akiben több lett volna a bátor­ság és a hit, mint benne, ö nyugodt maradt. Nem egy alkalommal bizonyította be, hogy — ha kell — energikus is tud lenni. Igy ami­kor Sirianni admirális megvitte neki nagy kíméletesen és óvatosan a hirt, hogy megse­besültem, félbeszakította és azt mondja neki: »Elégedett vagyok, hogy férjem megsebesült, mert tudom, hogy fájt volna neki, ha sértet­len marad, amikor többi társa megsebesül.« Csak a katasztrófa utáni első két-három napban fogta el rövid időre a néma kétségbe­esés. Mintha nem is ő, hanem csak a lelke járt-kelt volna a házban. Gyakran megpró­bálták, hogy elmondjanak egyes részleteket nekem ezekből a borzalmas napokból, de sohasem volt szivem, hogy, végighallgassam ezeket a beszámolókat ÉS mégis, mikor elmultak az aggodalom és szenvedés e mondhatatlanul csendes napjai,; szegény asszony szivének még keményebb pró­bát kellett kiállania, amiatt a kíméletlenség: miatt, amellyel az egész világ egyszerre az »Italia«-expedicióra és annak vezetőjére tá­madt. Bizonyos, hogy ez volt a legsúlyosabb szenvedés, amelyet a sors számára tartogatott Ma, gyakran gondolok arra, talán nem is lenne élményekben kevésbé gazdag történet annál, amelyet irok, az, amelyet feleségem vethetne papirra: az »Italia«-expedició tör­ténete, ahogy azt egy olasz asszony szerető szive látta Lundborg megmenekül. Tornberg parancsnok, a svéd expedíció veze­tője nem fecsérelte az időt: meglepő gyorsa­sággal gondoskodott arról, hogy Svédország­ból kis »Moth«-repiilőgépeket kapjon és elő­készítette azokat a repüléshez. Julius 4-én ezt sürgönyözhettem a sátorba: »Tornberg közli Lundborggal, hogy a »Moth «-repülőgépek megérkeztek és indu­lásra készen állnak.« Eközben az a jégtábla, amelyen a sátor állott, odább sodródott egy darabbal az óra­mutató járásával ellentétes értelemben. Ez tör­tént julius 1. és 5. között. Julius 5-én voltak legközelebb a Leigh Smith-fokhoz, a nap­állás szerint csupán 4.5 mérföldnvire a par­toktól. Hogy ilyen nagyon közel voltak a száraz­földhöz, társaimban akaratlanul is feltámadt az a gondolat, hogy felkerekedjenek és gyalog érjék el azt. És valóban, julius 5-én reggel 7 órakor Viglieri a következőt sürgönyözte: »Helyzetünk kb. .80» 15' szélesség és 28" 20' hosszúság. NyÉNy-i szél, 3 Beaufort-foknyi erősségű, de már gyengül. A szárazföld felé hajt bennünket. Látási viszonyok nagyszerűek. Az ég derült. A szárazföldet el tudnánk érni.* Majd folytatólag: A vasárnapi Hungária Bástya bajnoki mérkőzés jegyei 3 Déimagyarország jegyirodában 20° 0 elővételi kedvezménnyel szombat estig válthatók.

Next

/
Thumbnails
Contents