Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-21 / 263. szám

4 UELMAiil AhUK.^.AO 1, .u iiuyeuitjer 2i. SZEGEDI GYEREKEK GALÉRIÁJA Szigeti Sanyika Csonka-testvérek Popitg Pötgi Bölcsföldi Editke ságuk korlátozását nem egyéni sérelemnek, hanem az egész felekezet ellen irányuló sulgos jogtalan, ságnak tekint/ük és pedig annál súlyosabbnak, ntert e jelenségek meg-megismétlődnek és illetékes helyekről többször nyert biztatás dacára meg nem szűnnek. Minden ütleg és minden pofon, amely igy egy-egy zsidó ifjún elcsattan, az egész maggar Zs'dóság arcát éri, azét a félmilliónyi zsidóságét, amely a Bibliával szólva, arcának verejtékével munkálkodik az ország javán és boldogulásán, amely zsidóság az ország sorsdöntő napjaiban egysorban küzdött minden más felekezet tagjaival, mindenfajta áldozatból bőven kivéve részét. Mélységes fájdalommal látjuk, miként válik meg­gondolatlan, félrevezetett ifjak tettei folytán állam­polgári jogaiban sértetté az ország egész lakos­ságának egylizenhatodrésze, anélkül, hogy azonnal ama hatályos védelemben és oltalomban részesült volna, amely minden nemzetiségi és felekezeti kisebbséget, de bátran elmondhatjuk, minden ál­lampolgárt törvény szerint megillet. Az a türelem és az a kímélet, amellyel a rend­zavarásokat szemlélik, méltán kelti bennünk azt a benyomást, hogy csak törvény szerint vaggunk egyenlő joga polgárai az országnak, de téngleg vannak az állampolgári fogoknak oly területei, amelyekből k' vagyunk rekesztve. Minden felekezeti érdeken tul, a köz' szempont­jából felette veszedelmesnek tartjuk, ha a zsidó polgárokban, tehát az állampolgárok viszonylag nagy tömegében ily érzés egyáltalán feltámadhat, niert önmagát kárhoztatja meddőségre az az or­szág, amely különbséget ismer akár nemzetiség, akár vallás tekintetében polgár és polgár között és amelyet nem az egyenjogú megelégedett pol­gárok közakarata visz előre a fejlődés utján. Magyarország akkor lehet ismét nagy és hatal­mas, ha mint régen, fellegvára lesz az egyenlő jognak és szabadságnak, — ha nem férhet kor­mányzatához még ama gyanú árnyéka sein, hogy az utódállamokban elnyomott magyarok mellett él az ország határain belül is egy oly vallási kisebbség, amely nem étvezl az állampolgári jogok és az állam védelmének teljességét. Mint magyar polgárok és zsidók tiltakozunk tehát minden megkülönböztetés és minden erő. szak ellen. Hosszú hallgatás és tűrés után eljött­nek látjuk az időt, hogy e tiltakozásunkat a zsi­dóság legmagasabb fóruma, a Magyarországi Izraeli­ták Országos Irodája utján a nagyméltóságú m. kir. vallás, és közoktatásügyi miniszter ur tudomására hozzuk, hogy az állam hatalmának minden eszközé­vel vessen véget végeredményében az országra káros üzelmeknek. A törvényes rend helyreálltá­val helyesen fog cselekedni a nagyméltóságú m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter ur, ha többszőr hangoztatott meggyőződése szerint előter­jesztést tesz a törvényhozásnak a gyakorlatban a zsidóság sérelmére érvényesülő numerus clau­sus törvényének hatályonkivid helyezése Iránt, mert e törvéngböl meriti az ifjúság a jogot és bá­torságot a korlátott számban felvett zsidó hallga­tókkal szemben a lekicsinylésre és hatalmasko. dásra.* A határozati javaslathoz dr. Eisner Manó szólt először hozzá, aki kijelentette, hogy fel­veszik a küzdelmet az antiszemitizmus el­len. Az egyetemi zavargásokról szólva kijelen­tette, hogy olt, ahol a jogrendet aláássák, ott senkinek sincs biztonsága. Dr. Kertész Béla felszólalásában arról be­szélt, hogy a rádió és villamosság korszaká­ban az egyetemi zavargásokban a középkor jelenik meg. — De minden elmúlik — mondotta —, csak a vallás és haza az őrök. A vallás, amelyben születtünk és amihez utolsó csepp vérünkig ragaszkodunk, épp ugy, mint hazánkhoz! (Nagy éljenzés.) Minél jobban akarnak ben­nünket abból kitaszítani, annál jobban ra­gaszkodunk hozzá. (Lelkes taps.) Meg fogjuk tudni védeni ifjúságunkat — fejezte be be­szédét —, mert az összetartás erőssé fogja tenni a zsidóságot. A képviselőtestület ezután a határozati ja­vaslatot egyhangúlag elfogadta. Bünper a dorozsmai kortesnóta miatt \ miniszterelnök, a főispáni, főszolgabírói és a körjegyzői kar sérelmére elkö­vetett rágalmazás mialf ellíéllek egy cipészmesíerl, három földmlvesí és egy nyomdász! (A Délmagyarorsz'ág munkatársától.) A mult év­ben lezajlott dorozsmai képviselőválasztások után számos per indult meg a szegedi bíróságokon. A feljelentő legtöbb esetben a megválasztott dr. Steuer György volt, a vádlottak pedig rendszerint Dénes-párti kortesek. Nemrégen számoltunk be arról az érdekes kutyaperről, amelyben Steuer azt panaszolta el, hogy Dorozsmán két ember ku. tyát nevezett el nevéről. Csütörtökön a szegedi törvényszék Gömőrt/tanácsa Ítélkezett egy válasz­tási perben. A vádlottak ismét Dénes-párti kortesek voltak. A sértett azonban ezúttal nem Steuer György, hanem gróf Bethlen István miniszterelnök, a főispáni, főszolgabírói és a körjegyzői kar volt. A vádlott Pataki Szilveszter kisteleki cipészmes­ter volt, valamint három földműves: Kriszta Pe­rci eter, Sugár János, Nagy János és Zánthó Kál­mán kisteleki nyomdatulajdonos. Amikor a választási harook legjobban dúltak Kisteleken, megjelent egy röpcédula, a cédulán egv kortesnóta volt. amelynek első versszaka igy szólt: »Steuer bácsi maga pedig ha befordul Inkére, Gazdájának azt üzenjük, menjen már a fenébe, elég régen csatnak, lopnak bennünket, most az egyszer nem adjuk el elvünket.'. A második strófánál az alkalmi versfaragó olya­nokat irt, hogy a főispánok, főszolgabírók, jegy­zők »bőrig lenyúzzák a szegény embert«. A csendőrség csakhamar kinyomozta a szerzőt Pataki Szilveszter cipészmester személyében. Meg­állapították, hogy a kéziratot ő küldötte el Krisz­tával, Sugárral és Nagygyal a Zánthó-nyomdába. Pataki Szilveszter ellen a miniszterelnök, a fő­ispáni, főszolgabírói és a jegyzői kar sérelmére elkövetett, felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétsége és választási vétség miatt indult meg az eljárás. Kriszta, Nagy és Sugár ellen választási vétség, mig Zánthó nyomdász ellen sajtórendőri kihágás miatt készített vádiratot az ügyészség. A csütörtöki tárgyaláson Pa/aki Szilveszter ta­gadta, hogy a verset ő irla volna. Egy napon — mondotta — emberek jötlek a szomszéd faluból és átadtak nekem egy verset azzal, hogy azt másoljam le és nyomassam ki. Ezt megtettem, igy született meg a röpirat. A kéziratot a három em­berrel küldöttem le a nyomdába. Kriszta, Sugár és Nagy egyöntetűen védekez­tek. Zánthó nyomdász ugyanis azt mondotta, hogy ő amikor látta a kéziratot, mindjárt gyanította, hogy annak hangja miatt baj lesz. Ezért arra kérte a három földművest, hogy Írjanak alá egy nyilat­kozatot, amelybe kijelentik, hogy vállalják a követ­kezményeket. Ezt meg is kapta. A három ember ezzel szemben a tárgyaláson kijelentette, hogy nem tudták, mit írnak alá, azt hitték, hogy az fizetési kötelezvény. A biróság mindegyik vádlottat elitélte. Pataki Szilveszter 150 pengő, a három földműves fe­jenként 40—40 pengő, a nyomdász 20 pengőpénz­büntetést kapott. Az itélet jogerős. FIGYELEM ! Rendkívü l előadás klzérélai Csak férfiaknak! November 21-én, pénteken < ste 7 és 9 órai kezdetlet a Széchenyi Moziban. m Két óra a'alt egész életre fonios, érdeke* dolgokat léthat és hallhat 1 Képkeretezés Klausál tér. "*oc,*bh Kárpáti képszalonban Orosslán ucca sarok. Budapest Dunaparton UJ vezetés mellett ajánlja i Előkelő, patinás szállodájának gyönyörű szobáit a mai gazdasági viszonyoknak megfelelő polgári árakbn: Egy ágyas ucca5 P 10—16-lg udvari . . . . P 6—10-ig Két áxryas uecai dunaparti . P 24—40-ig P 20—24-ig . udvari P 15—18-ig A jobb tzobák Írni f«rdfl«zobtval írtendflk. Minden szobiban hideu; é» melegrlx, telefon és ridlé. Éttermi árak: Complett reggeli r kávé v. tea v. kakaó egy tojással, vajjal és jam-el . . . P 1.20 Kltünö ebéd v. vacsora menü . P 3.40 Kltőnő ebéd v. vacsora menü előétellel P 4»— Exen lapra lilvafhozdssal a sxobadrakból KUJön engedmény. Szobarenddé» leBetöleq 2-3 nappal előbb esxltöxlendö. Briatol-izállodt azobáibAl áa terrasszá,ríl a leggTSnySrttbb kilátás nyílik a Dunára és a budai hegyekre. ^

Next

/
Thumbnails
Contents