Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-15 / 258. szám

ÜíX.il.Vu i.\i..tii,i/-A() íTT.írj no vem oer SZEGED!GYFREKEK GALÉRIÁJA Szabó Irénbe Bárkány i-t est vérek tsanádi Valika Major Cxöpszi mai állapotát, jogaikkal jogszerűen és az erkölcsi követelményeknek megfelelően élő polgárok elemi férfiúi önérzetét, becsületét és testi épségét, hasonlóképen a vélemények megnyilvánulásának a törvények és törvény, erejű rendeletek korlátai köpött biztosított szabadságát és végül a magánvagyonnnk a jogrend oltalma alá hclgezett bizton ságát sértették meg, sértik és veszélyeztetik olyan cselekvések és törekvések, amelyek tehát a nemzet és az állam méltóságának palladiumát örvénylik körül. Nem ismerhetjük cl senkinek, a legkevésbé periig a polgári cletre csupán még felkészülő ifjúságnak azt a jogát, hogy a dolgok olyan rendjével szemben, amelyet az országlók bölcsessége és felelőssége teremtett meg és tart érvényben, inkább szenvedelmes, mint tárgyilagos, inkább félreértett, mint tudatosan mélyenszántó szemlélet folytán szavakkal aláásni és cselekedetekkel veszélyeztetni igyekezzék. Ma jobban, mint valamikor, kitérhetetlenül szükség van arra. hogy a törvényes szabályok uralma, a polgárok erkölcsi és fizikai bánthatatlansága és vagyoni biztonsága minden káros engedékenységet, minden téves bonyomásokat kelthető és ma már teljesen megokolatlan érzelniességet kizáró módon és mindenkivel szemben olyan határozottan megóvassék, hogy ebben az országban még csak eszébe se juthasson senkinek az, hogy a maga külön nézetét, vagy akaratát — az alkotmány által biztosított utak és módok megkerülésével — erőszakos és jogsértő fellépéssel kísérelje meg érvényesíteni. Minden félremagyarázható koncesszivitás az egyik irányban, veszélyeket idézhet fel a másik irányból. Nem áldozunk a megtorlás szellemének és nem keresünk érzelmi kielégüléseket a megbántott erkölcsi és jogi értékek megháboritásáért, de csupán a legnaggobh nyugtalansággal szemlélhet, jűk azt, ha a törvényekbe és a törvényerejű rendeletekbe ütköző cselekedetek nem vetetnek alája az ugyancsak a tör. vényekben irt szankcióknak. Nem láthatjuk megnyugvással art, ha olyan közhatóságok, amelyek a törvény rendje felett maguk ls őrködni hivatottak, olgnn egyénekkel, vagy alakulatokkal, akik és amelyek a dolgok kényszerű külső megjelenése szerint a jogsértő tényékért egyenes felelősség alatt állóknak látszanak, egyenrangú felek módjára folytatott tárgyalások során egy szeri ny modus vivendi megalkotásán fáradozunk ott, ahol semmi egyébnek helye nem tehet, mint az érvényes magyar törvén ¡-1; és egyéb jogszabályok ncm lazítható érvényesülésinek. Nem kelthet megnyugvást a polgári közvéleményben az, ha a rendészeti karhatalomnak nem sikerül az olyan cselekedetekért felelős személyeket megállapítani, még utólag sem, amelyekről, illetve amelyek elkövetőiről nevek jelennek meg a nyilvánosság előtt s amelyekkel, illetve akikkel többé-kevésbé szolidaris egyének és testüleSzemüveg Liebmann lataxerésxnél. Kelemen песо. tek jelentkeznek a közvélemény nyilvánosságában. A Délmagyarország szegedi politikai napilap kiadóhivatala ellen »zervezetten lefolytatott erőszakos támadás veszedelmesen emlékeztet a multak sz0moru hasonlatos emlékein keresztül olyan időkre és olyan eseményekre, amelyek a legfőbb nemzeti javak legsúlyosabb károsításával és a minden társadalomban csak alkalomra váró rendbontó elemek áldatlan szereplésével állanak örökkön kárhozatos emlékű összefüggésben. Mi nem akarjuk hibáztatni a fiatalságot, amelynek — ha hibánkon kivül is — nem tudjuk megadni az életlehetőségeknek és a Szózat megcsonkított szent földjén való boldogulásnak még azt a mértékét sem, amelyet a mi fiatalságunkban ml élveztünk, de amint minekünk is le kellett és le kell mondanunk a polgári élet olyan kereteiről és javairól, mint amilyenek az előttünk járt nemzedék életét szépítették, ugy a magyar ifjúság egészének is maradéktalanul bele kell törődnie az ezt a mai életet megszabó törvényes rendbe és különösen kell tartózkodnia attól is, hogy magatartásával a nemzetek becsütésében élő legfőbb erkölcsi javainkat káros látszatoknak tegyék ki. Nem akarunk bírálatot gyakorolni senki felett és minden kérdést illetően a törvényes hatáskörök érintetlenségek elvét valljuk, éppen ezért fordulunk ezen szavainkkal is Nagyméltóságodhoz, mint a magyar egyetemek legfelsőbb kormányzati főhatóságához, azonban csupán polgári jogainkat érvényesítjük akkor, amikor arra kérjük Nagyméltóságodat, hogy nemcsak egyt ni nagu tekintélge egész súlyával, de a saját kormányzati hatalmának gyakorlásával és a magyar összkor máng hatalma gyakorlásának kikérésével is olyan sürgős intézkedéseket méltóztassék tenni, illetve kezdeményezni, amelyek a panaszolt jeltnscgek tartósabbé válását és megismétlődhetését határozott biztonsággat kizárják. Ezt kérjük Nagyméltóságodtól, nem csupán mint felelős magyar királyi minisztertől, de mint vezető és európai nevü magyar kulturpolitikustól és mint Szeged város egyik országgyűlési képviselőjétől is. A magyar kormányzat és a magyar közigazgatás, de főként a magyar felső oktatás nem illethető azzal a gyanúval, hogy ne tudna békés eszközökkel, talán elsősorban a megfelelő eszmék nyomatékos ápolásával úrrá lenni a panaszolt törekvések, a panaszolt cselekvések elkövetői és elindítói felett, különösen ha hatóságoknak és magánszemélyeknek egyaránt következetes határozottsággal figyelmeztetően törvényes és hazafiul kötelességévé tétetik, hogy kivételes idők félig meddig* kikényszeríthető volt, de ma már még csak nent is vitatható engedékengsége a maggar nemzett közélet ügyeiben többé senkivel és semmivel *zem\ ben nem foghat helyet. Kérjük Nagyméltóságodat, hogy kényszerítse ki a teljes őszinteség szél. lemét az olyan ügyek elbírálásában, és kezelésiben, ametgek esetleg politikai áramlatok és erőviszonglatok ütközésébe kerülhetnek és kérjük ezt Nagyméltóságodtól nem csupán nem is elsősorban a megsértett egyéni jogok rédelmében — amelyek ma már nem is csak % tanulóifjúság soraiból panaszolhatók —, haneot, legfőképen és elsősorban azért, hogy a magyar törvéngek és jogszabályok cspr. bittatlan rendje, a magyar egyetemek tanitási és tanulmányi szabadsága, a tőr. vény előtt is eggenlőjogu polgárok becsé, létének, testi épségének és vagyonának biztonsága azzal az éles határozottsággal domborodjék agg az ország határain betűt, mint azokon kivtit* mint amiigen határozottsággal a nemzeti lársada. lomnak ezen javai kódexeinkben és uralkodó néniig zeti köztudatunkban megírva vannak .« Magyar vívó győzelme Ulrechlben Utreehl, november 14. Az utrechti egyetem fenn* állásának 400 év«s jubileuma alkalmából rendezett főiskolai vivóversenyen a magyar főiskolásokat a darmstadti verseny győztese, Hehs Bélaf képviselte Hehs egyedül utazott ki Ulrechtbaí és sem vivótársa, sem a zsűrinek magyar tagjai nem volt. Mindamellett ilyen körülmények közti* sikerült a versenyt megnyernie. legerősebb elleni fele a német Meyer volt, ala már 3:2 arányba« vezetett, azonban Hehsnek sikerült 5:4 arányba* a maga'javára forditani a győzelmet. 1. Hehs Rélaj (Magvarország) 6 győzelem, 16 kapott tus. 2. Meyeif Jenő~ (Németország 6 győzelem, 21 kapott tus. cipőraktáramat kiáru^ Oreme^et leépítem, .:i„... 8-10-12—1«-20 pengős áiakbanJ SKIOBII Gyermekcipők 4 pergőtől 158 Papp Béla, Szpfted, Feketesns ucca 8. széni«' Szép alma jutányos árban nagyban és kicsinyben kapható Nagy és Elchner Kelcsey-ucca 3. leefon 12-8Я. 1 mer ....«,.«. Nagyobb vételnél és viszonteladóknak árkedvezmény. Lövingernél Polgár u. 20. viiianvszereiö-váiiaiatomat álheluezíem «¿¿ws Gábor József 1. é»i november lével Arany János ucca 7. szám alól Talefon 12-70. Szíves pártfogást kér VMMVI MVMWV*