Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-12 / 255. szám

A OfiLMAGV A ROIISZ AG IÍTÍO novem&er iz. uapitvV? 1905-ben ehcnicd-u.ó. Sz¿ctyznyi-Ur1j Kereskedői pályánk 40 ~ik Cégünk fennállása 25 ~fk évfordulója alkalmából a nagy 137 vasar még november hónapban is iarf. Szegeden eddig nem ismert olcsó árakon árusítjuk az összes cikkeket. Figyelje áras hirdetésünket, nézze meg kirakatainkat. Dacára az olcsó áraknak, mint ezideig, most is csak megbízható, elsőrendű áruk lesznek kiszolgálva, selejtes, hibás árut nem tartunk. SZEGEDI GYEREKEK GALÉRIÁJA Szigeti Samjika Lusztig-testvérck Tóth Laci Szándékos emberölés: a legény véletlenül rálépett barátja lábára (A Délmagyar ország munkatársától) A kisteleki tanyák között szeptemberben véres tragédia játszódott 1«. Az áldozat egy husz esztendős legény volt, akit legjobb barátja ölt meg. Az ok: semmiség volt, a szerencsétlen ember véletlenül rálépett a gyilkos lábára ... Ez a sértés elég volt arra. hogy a legényt megöljék. Kovács József húszesztendős legény szeptember 24-én barátjával, Muhal Ferenccel együtt kukoricafosztáson volt a nagybátyjánál. A legények, testi-lelki jóbarátok, a kukoricafosztáson a legjobb hangulatban szórakoztak. Estefelé indultak haza több társukkal együtt. Útközben Muhal vé> lellenüi rálépett Kovács lábára. Kovács haragosan megkérdezte Muhaltól: — Szándékosan tetted, vagy tréfából? Muhal nevetve válaszolt: — Vedd ugy, ahogy akarod ... Ettől kezdve Kovács nem szólt Muhalhoz. Kovács később barítjaival előre sietett, mert amint mondotta, ő messzebb lakik. Amikor Muhalék elmentek, Kovács más uton hazasietett. Ugy látszik, már ekkor elhatározta, hogy megtámadja Muhalt, mert bérestársának, Süli Józsefnek azt mondotta, hogy elmegy, kissé megtréfálni Muhalt. Ezután elrohant Muhal után. Muhal ekkor már egyedül volt, barátjai már elváltak tőle. Kovács elébe sietett és egy utkanyarodónál váratlanul eléje lépett. Ami ott történt, az percek alatt zajlott le. Kovács újra megkérdezte Muhaltól, hogy szándékosan lépett-e a lábára. Muhal erre válaszolt valamit, mire Kovács felkapott egy kukoricaszárat és rácsapott vele. Muhal az ütés után megtaszította Kovácsot, aki erre előrántó, ta a csizmaszárból a másik bicskáját és Mohaira támadt. Első szúrása a nyakán érte barátját. A kés átszakította a nyak ütőerét. \ másik szurást a mellén kapta Muhal, aki összeesett. Kóvács azután hazasietett és Sülinek nevetve mesélte, hogy sikerült Muhallal elintézni a dolgot. — Még jó — mondotta társának —, hogy nem jöttél velem, mert azt mondanák, hogy ketten támadtuk meg. Muhal ezalatt ott feküdt eszméletlenül a dűlőúton. Nyakából szivárgott a vér, nemsokára meghalt. Később emberek mentek arra, akik megtalálták a halottat. Értesítették a csendőrséget, amely elfogta Kovácsot. A legény egykedvűen vette tudomásul, hogy Muhal meghalt. A csendőröknek arra a kérdésére, hogy miért ölte meg a barátját, előadta, hogy Muhal őt egyszer egy bálon megsértette. Ez a sértés nem volt sulvos, ő azonban nem tudta elfelejteni. Igaz, hogy Muhal a legjobb barátja volt, de ezt a sértést még neki sem tudta megbocsájtani és hosszú időn keresztül leste az alkalmat, hogy elégtételt vehessen. Ezt az időt a kukoricafosztás után, amikor Muhal a lábára lépett, látta elérkezettnek. Boszszantotta, hogy Muhal, aki rendkívül erős, robosztus fiu volt, őt, a vézna embert, mindig félvállról tekintette. A keddi tárgyaláson Kovács töredelmesen beIsmert mindent. A bíróság több tanú kihallgatása után szándékos emberölés bűntettében numdotta ki bűnösnek Kovács Józsefet és S esztendei fegyházra Ítélte. Kovács az ítéletben megnyugodott, az ügyésí fellebbezett fl város nem adja el a vizmüfelep „ócskavassá" vált gőzüzemi berendezését (A Délmagyarország munkatársától)' A városi vizmütelep elektrifikálása következtében feleslegessé vált a telep gőzüzemi berendezken dése. A város hatósága elhatározta, hogy a leszerelt kazánokat és gőzszivattyukat árlejtésen hasz« nositja, azért ajánlatot kért több szegedi és budapesti cégtől. Az ajánlatok benyújtásának határideje nemrégen járt le és akkor kiderült, hogy a felhívott cégek közül mindössze két szegedi ócskavaskereskedő érdeklődik a gépek iránt Az ajánlatok felbontása után kellemetlen meglepetés érte a versenytárgyalási bizottságot. Kitűnt, hogy az ajánlattevő cégek egészen alacsony árakat kinálnak a gőzgépekért. Többek között egy egészen jó állapotban lévő gőzkazánért 85, egy Worthington-féle gőzszivattyuért 140, a hűtőtoronyért 60 és egy üzemképes lokomobilért 100 pengőt ígértek. Ha a város ezekért az árakért adná el a gépeket, a vizmütelep egész gőzüzemü berendezéséért alig kapna többet hatszáz pengőnél. A mérnöki hivatal éppen ezért nem javasolja a gépek eladását, már csak azért sem, mert előbb-utóbb fel kell építenie a városnak az njszegedi vizmütelepet, amikor pedig a régi gépeket felhasználhatja. Esetleg a jobb értékesítést ugy is megkísérelheti a város, hogy a kisebb városoknak, amelyekben még nincs magasnyomása vízvezeték, ajánlja fel megvételre a gépeket /Is olvasó rovata n—n— III1 iiuflip- •mmimimm » Tekintetes Szerkesztőség! A" városban nagy a bicikli forgalom, de nagyon sok az olyan Is, mely csengő .nélkül fut és kiteszik magukat a veszélynek, hogy a gyalogosok fellökik... Indítványozom, hogy a rendőrség kötelezze a gyalogjárókat csengetyü viselésére, nehogy a biciklisták testi sérelmet szenvedhessenek. Az ötletért reflektálok a kitűzött 40.000 pengő jutalomra, de kérem a mélyen tisztelt Szerkesztőséget, hogy nevemet ne árulja el, mert a jótékonysági szervezetek rohamától a városháza nagyharangjával sem tudnék védekezni. Tisztelettel: S. K.