Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-12 / 255. szám

> TfT50 november 12." rrrrvr xt.y Awrms**w 15 évre ifélték a gsrőri gyilkost Győr, november 11. Junius 5-én gyilkosság történt Győrölt. Az egyik városi szükséglakásban Bagó Sándor 26 éves volt ujságárus több késszurással megölte 18 éves feleséget, Pozagai Rozáliát. Az asszony kétségbeesett sikoltozására a szomszédok odarohantak, feltörték az ajtót, de mire segítségére siethettek volna, az asszony már eszméletlenül feküdt a szoba padlóján. Ebben a pillanatban Bagó maga ellen fordította a kést és sajál nyakába -irrta. A kórházban azonban felgyógyult, Ict'rlőztatták. A győri büntetőtörvényszék ma vonla felelősségre Bagó Sándort, aki ellen az ügyészség gyilkosság büntette cimén emelt vádat. Bagó Sándor a tárgyaláson sirva vallotta be, hogy bűnösnek érzi magái és meg is bánta tettét. Azzal védekezett, hogy felesége kérésére közösen akartak öngyilkosságot elkövetni. A bíróság ítéletében Bagó Sándort szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek s 15 évi fegyházbüntetésre Ítélte. Az ügyész és a védő fellebbezett az ítélet ellen. Kétévi fegyházra ítélték Csepregi Sándort, aki lóháton lopkodta a teheneket (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék Gömory-tanácsa kedden érdekes tolvajt ítélt el súlyos fegyházbüntetésre. Csepregi Sándor orosházi földmives volt a vádlott. A 31 esztendős ember csakis teheneket lopott és éjszakánként bekalandozta az egész környéket. Valósággal szegénylegény módjára dolgozott, lóháton járt a tolvajlásokra és a teheneket a régi betyárvilág receptje szerint kötötte el a gazdák istállóiából. Csepregi főleg Csanádapáca, Vásárhely, Makó, Szentes gazdáit látogatta. Néha szinte emberfölötti munkát végzett egy éjszaka. Megtörtént például az, hogy este indult el lován 50—60 kilométernyi messzeségben levő tanyához és reggelre már otthon volt Orosházán az ellopott tehénnel. Természetesen a nyomozó hatóságok nem is álmodhatták, hogy a nappal állandóan Orosházán mulatozó Csepregi éjjel Szentesen dolgozik. De Csepregi gondoskodott is arról, hogy minden nyomot eltüntessen. Elfogatása után megállapították, hogy lova patáját mindannyiszor, amikor kalandra indult, rongyokkal kötötte át, hogy a dobogás fel ne riassza a gazdákat. Ugyanigv tett a kiszemelt tehenekkel. Amig lova a tanya mellett várakozott, addig kifeszítette az istálló ajtaját, a tehén patáját ronggyal köriilcsavarta és kivezette az állatot az udvarból. Csepregi Sándort az ügyészség ezenkívül közokirathamisitásokkal is megvádolta. Ugyanis a teheneken járlatlevél nélkül nem tudott túladni. Ezért az orosházi járlatkezelő hivatalnál. amikor járlatlevelet kért, a tehenekről azt állította, hogy azok saját nevelésüek. Erre kiállították részére a járlatot. A keddi tárgyaláson Csepregi Sándor mindent bevallott. Elmondotta, hogyan követte el a tolvajlásokat, hogyan értékesítette a lopott teheneket. A bíróság a perbeszédek elhangzása után rövid tanácskozás után kihirdette ítéletét, amely szerint Csepregi Sándort többrendbeli lopás és többrendbeli kőzokirathamisitás miatt kétévi és kélhónapi fegyházra Ítélte. Csepregi Sándor az ítéletben megnyugodott, dr. Balázs Sándor ügyész azonban az itélet súlyosbítása végett fellebbezést jelentett be. I

Zola Emil reqénye Hangos filmen UmImumI« MBMonn Dráma 8 felvonásban. I MOlgyeK oromé. Fa8zerepl5: DITA PARI Ó. Azonkívül: BURLESZK. | Dr.Gréf-félehnraxns kölnivíz ugy illatánál, mint boraxtartalmánál fogva kitűnő hatású. Csak zárt üvegekben kapható a 7 Szcnl Rókus gyógyszertárban. KIS tlveq Ara I.20. nnov iivco Ara 2.40. 1 Bizonyíték, a> hogyan szolgálom ki Önt: Viskosa selyem.»^ párja 208 Ugyanaz 3 pár vételénél 5-90 Pcab BOROS MIKSA cégnél I OQIA Júüh Széchenyi-lér 13. UüUlV Revíziós bizottság szállt ki Alsóíanyára, hogy megvizsgálja a bérlők termelési és anyagi viszonyait A vizsgálat ufán Javaslatot lesznek a bérek leszállítására (A Dél magyar ország munkatársától.) Akármilyen súlyos problémát is jelent a város háztartására a földbérlők egyre fokozódó elégedetlensége, tagadhatatlan, hogy ez az elégedetlenség sok esetben indokolt és sok esetben minden okuk megvan a bérlőknek arra, hogy azr aránytalanul magas föld. bérek redukálásáért harcoljanak. Ennek a szervezetlen, de szivós harcnak máris megmutatkozik néha eredménye. A város már nem kezeli annyira ridegen a földbérpereket, mint azelőtt, már ügyel arra, hogy a perköltség ne növekedjen az égig, ne sokszorozza meg a perelt bérhátralékot, de talán a legfontosabb eredmény mégis az, hogy ma már a város hatósága nem is várja meg, hogy perre kerüljön a sor, hanem méltányos intézkedésekkel igyekszik kiküszöbölni a pereskedés okait A polgármester megbízásából kedden dr. Csonka Miklós gazdasági tanácsnok vezetésével revíziós bizottság utazott kl Alsótanyára, hogy ott megvizsgálja az egyik nagyobb dülő bérlőinek termelési és anyagi viszonyait Ez az ezerholdas bérfölddülő azok közé tartozik, amelyekkel eddig semmi baja nem volt a városnak, amelyeknek bérlői egyetlen fillérrel sem maradtak el, az esedékességet mindig betartották, sőt eddig még bérleszállitásért sem instanciáztak, pedig már a második huszonöt esztendeje használják a kisebb. nagyobb parcellákat Az első huszonöt évre, amely két évvel ezelőtt, 1928-ban járt le, 1—2 métermázsa buza békebeli árának megfelelő arany, koronás bérért vették ki a földeket a szabályszerű árveréseken. Valamennyi beruházta bérletét, tanyaházai épített a homokföldre, szőlőt, gyümölcsöst telepíteti. így, amikor a bérleti szerződés lejárt, a parcellákat a város hatósága nem bocsájtotta uj árverés alá, hanem meghagyta a régi bérlők kezén, még pedig ugy, hogy a dűlőbeli átlagbérhez hozzácsapott tiz százalékot és ezt a bért a buza akkori harmincpengős tőzsdei középára alapján pengőértékben állandósította. A bérlők ezt az akkori elég kedvező feltételt elfogadták, aláírták a további huszonöt évre szóló szerződést, sőt őrültek is neki mert az árverés mindig azzal a veszedelemmel jár, hogy a földéhes szomszédok kilicitálják a homokot a régi bérlők alól. Két esztendő alatt azonban sok minden megváltozott, de a legjobban a buza ára. Ma a búzáért a gazdák már alig kapnak 17—18 pengőt, nem sokkal többet a két év előtti földbérbuza árának felénél, az akkor méltányosnak látszó és pengőértékben, fixirozott bérek tehát buzaértékben úgyszólván megkétszereződtek. A városi bérleteken élő gazdák helyzetét mostanában állandóan figyelteti a város. Két okleveles gazda járja napról-napra a tanyákat és észleleteiről hétről-hétre beszámolójelentést tesz a polgármesternek. Az Alsótanyára beosztott gazdász fedezte fel' azt a veszedelmet, amely a nagyarányú értékeltolódás következteben a kérdéses ezerholdas dülő bérlőit fenyegeti. A gazdász megállapította, hogy a bérlők egyelőre nem maradnak el az esedékes bérösszegekkel, de már megindultak az elszegényedés utján, már eladogatják háziállatjaikat és ha gyorsan segítséget nem kapnak, ha a város nem enyhít önként terheiken, akkor rövidesen ugyanolyan sorsra jutnak, mint azok a csengeleiek, akik képtelenek voltak az önként vállalt bérösszegek megfizetésére és három-négy esztendei bérrel is elmaradtak, mig végül a város kitette őket a bérletükbőL A gazdász jelentéséből meggyőződött a polgármester, hogy itt sürgős segítségre van szükség. Ezért kiküldötte Alsótanyára dr. Csonka Miklós tanácsnokot Bagáry László és László Mihály gazdasági szakértőkkel, akik a helyszínen megállapítják a kérdéses parcellák bérértékét és javaslatot tesznek majd a bérek arányos leszállítására. Ezzel az intézkedéssel valószínűleg elhárul a bérlők eladósodásának veszedelme, amely az érdekelt bérlők érdekein kivül a város érdekeit is sértené, hiszen a bérlők eladósodása teszi elsősorban irreálissá a város költségvetését Kedden egyébként érdekes Jelenet játszó.dott le a polgármesternél. Két tanyai magyar jelent meg nála, egy komolyarcu asszony és egy rongyos ködmönbe burkolódzott férfi. Elmondották a polgármesternek, hogy egyenesen a bíróságtól jönnek, ahová a bérhátralék miatt citálták őket. A főidet tulajdonképen nem ők bérelték ki a várostól, ők csak átvették a bérletet a házzal együtt az elszegényedett elődtől. Az átruházást azonban nem jelentették be a városnak, mert akkortájt a város az átruházási engedélyért nagyon sok pénzt fizettetett. Most már nem birták tovább és ha a polgármester nem segit rajtuk, Tulnagy leltárunk leépítése miatt luxus cikkein' kei és étkező készleteinket mélyen leszállítóit árakon kiárusítjuk. Klauzál tér S.