Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-12 / 255. szám

1930 november 12. DftLMAGYARORSZAG Ujabb hirek Walkó külügyminiszter lemondásáról A miniszterelnök és Ernszt Sándor az ország pénzügyi helyzetérői (Budapesti tudósilónk telefonjetenlése Az egységespárt elnöki tanácsa kedden délután ülést tartott, amelyen Bethlen miniszterelnök informálta a párt vezetőségi tagjait a gazdasági és pénzügyi helyzetről. Az értekezletet bizalmasnak nyilvánították, ennek dacára az értekezlet után kiszivárgott az a hir, hogy a miniszterelnök az értekezleten megkérte a párt tagjait, hogy minél intenzivebben érintkezzenek választóikkal, világosítsák fel őket az ország helyzetéről és a tapasztalatokról értcsilsék a pártot. Rámutatott a miniszterelnök arra, hogy a legutóbbi beszédét teljesen félreértették, mert beszédének nem az volt a célja, hogy ijedelmet keltsen. A mai gazdasági és pénzügyi helyzet nem olyan természetű, hogy alapja lehessen félremagyarázásnak. A miniszterelnök az értekezleten a sajtó magatartásával is foglalkozott és rámutatott arra, hogy a sajtó a legteljesebb mértékben munkálkodik azon, hogy a mai helyzetből az országot kivezessék. Amig az elnöki tanácskozás tartott, azalatt Ernszí Sándor népjóléti miniszter a pártban összegyűltek előtt Tejtegette ésvázoltá az ország gazdasági és pénztigyi helyzetét. Nyomatékosan és határozottan mondotta, hogy a legfontosabb, hogy pénzügyileg teljes rend és nyugalom legyen, mert ha gazdaságilag konszolidálódik a helyzet, Budapest, november 11. A képviselőház ma folytatta a márkázásról szóló törvényjavaslat vitáját Először Boggá János szólalt fel. Exportunk azonban csak akkor lesz eredményes, ha kvalitative legjobb minőségű árut szállítunk a külföldre. Felfogása szerint szakítani kelt a szabadkereskc.delem gondolatával. Nekünk elsősorban arra kell törekednünk, hogy az ország hitelét helyreállítsuk, hogy bizalmat támasszunk Magyarország iránt ott, ahol tőke áll rendelkezésre. Boggá ezután arról beszélt, hogy a dunai konföderáció a szlávok uralmát jelentené s ezért Magyarországot nem lehet beleszorítani ilyen politikai szervezetbe. Gál Jenő: liget nem lehet mondani, Kossuth is ezt akartat Sándor Pál hangoztatta, hogy Csehország egész gondolatmenete nem más, mint bosszúhadjárat Magyarországgal szemben. Azután hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi szerződésekben szakítani kell a régi felfogással, mert ma csak kompozíciós üzletekről lehet szó. A legtöbb kedvezmény elvét többé nem szabad alkalmazni. Magyarországon is kedvező konjunktura volt a háború után, épp ugy, mint Csehországban. Nagy állami feleslegek voltak és a mi hibánk, hogy ezeket fecséreltük. A továbbiakban visszautasította azt a vádat, hogy az OMKE nem törődött a márkázási javaslattal. A kereskedők már hónapok óta próbálkoztak változtatásokat keresztülvinni a javaslaton. Ezután hangoztatta a kormánypárt felé, hogy az ellenzéki felszólalásokat teljesen figyelmen kívül hagyják és ha a kormánypárti képviselők önmaguktól valamit nem is találnak helyesnek, mindent megszavaznak. A kormányelnökhöz nem közeledhet egy Tiborcz, aki feltárná előtte a valódi helyzetet. östőr József Sándor Pál felé: Az ön prédikációira nem vagyunk kíváncsiakI — Fütyülök az ón kritikájára — válaszolt Sándor Pál. Az elnök sokáig csenget. A zaj csillapodtával Sándor Pál folytatta beszédét és hangoztatta, hogy 20—30 millió államháztartási törléssel az országot nem lehet rendbehozni. A kormánypárton alapja lesz az ország sorsának jobbrafordulására. Azt hangoztatta a miniszter, hogy, a legfontosabb a költségvetés bevételi és kiadási tételeinek egyensulybahozása. Éppen most folynak, a tanácskozások, hogy miképpen lehetne a költségvetés túlméretezését lenyesegetni. Nem lehet ilyen nagy kiadásokat Csonkamagyarországra szabni. A' miniszterelnöknél folytatott tanácskozás egyik eredménye, hogy a költségvetésből minden olyan tételt törölni kell, amely országos és gazdasági szempontból nem feltétlenül nélkülözhetetlen. Rámutatott arra, hogy egyes intézmények túlvannak méretezve, igy például a Társadalombiztosító, amelynek túlméretezése horribilis pénzbe kerül. Ezt meg kell szüntetni, a deficitet el kell tüntetni és az intézetet szanálni kell. Walkó Lajos visszavonulása Néhány nap óta politikai körökben egyre határozottabban beszélik, hogy Walkó Lajos külügyminiszter lemond tárcájáról és a politikai életből visszavonul. Annak ellenére, hogy a külügyminiszter távozásának a hirét legutóbb megcáfolták, a hir változatlanul tartja magát és annyiban bővült, hogy utódjának az eddig emlegetett gróf Károlyi Gyula mellett gróf Khuen-lléderváry Sándor és Táncos Gábor tábornok neve is kombinációba került. is elismerik, hogy az ország erősen meg van terhelve adókkal, mégis meg fogják szavazni az ujabb 22 millió terhet a postánál. A büdzsét egyharmaddal redukálni kell és ha kevesebb lesz a kiadás, könnyíteni kell a terheken is. Beszéde közben ujabb ősszeszólalkozás történt Sándor Pál, östör József és Baracs Marcel között A szocialisták is élesen válaszolnak östörnek. Az elnök a rendet csak hosszabb csengetés után tudja helyreállítani. Sándor Pál állandó zajban fejtegette, hogy az ellenzék már évek óta hangoztatta a vámtarifa hibáit s a kereskedelmi szerződések lehetetlenségét. A kartelltörvény is csak irott malaszt marad. A kartellek túlhajtott árait a mezőgazdaság szenvedi meg. Az ellenzék küzd a panamák ellen is. A bűnösökről hamar megfeledkeznek. Berky Gyula: A közgazdasági életnek is vannak panamái. Sándor Pál: Én azokat sem védem. Berky Gyula: Tessék megnevezni a panamistákat, a fülüknél rántjuk ki, akárhol vannak is. Mi is a panamák kiirtását kivánjuk. Sándor Pál: Az ellenzék már előre hangoztatta, hogy mezőgazdasági krízis fog bekövetkezni, de a kormány ezt n m vette tekintetbe. Helyesli a márkázás gondolatát, de azt n?m tartja időszerűnek. El kell halasztani addig, amig olyan áru nem áll rendelkezésre, amely külföldön is megállja a helyét. Tiltakozik az ellen, hogy a márkázásnál privilégiumokat teremtsenek. Ne személyeket, hanem árut márkázzviiak. A javaslatot nem fogadja el. Uerczegh Béla örömmel üdvözli a javaslatot, amely régi szükségletet elégit ki. Sándor Pállal szemben az a felfogása, hogy a javaslat nem teremt privilégiumot, mert az állami ellenőrző jegyhasználalnak engedélyét kereskedő, iparos és mezőgazda egyformán elnyerheti. A márkázásnál csak az áru minősége lehet irányadó. Jókai Ihász Miklós hangoztatta, hogy az értékes mezőgazdasági termények eladását kell lehetővé tenni. Szélsőséges megoldásokkal nem lehet eredménvt elérni, a gazdáknak nem szabad elkeseredni. 5 Ezután az elnök napirendi indítványt tett, amely szerint holnap folytatják a, márkázási törvényjavaslat 'vitáját Peger Károly a naptrendhez szólva, a szocialisták építkezési indítványát kívánta tárgyalásra tűzetni. Több felszólalás után az elnök napirendi Indítványát fogadták el. Az ülés 2 óra után ért véget n FOGADALMI TEMPLOM felszentelést ünnepségekről készQlt eredeti helyszint felvételek bemutatásra kerülnek szerdán a Belvárosi és Korzó Mozikban. Uj 20 pengősök Bevonják a régi bankjegyeket Budapest, november 11. A Magyar Nemzeti Bank a forgalomban lévő 1926 március l-l kelettel ellátott 02 pengős címletű bankjegyeket november 20től kezdődőleg a forgalomból bevonja. A bevonásra ki tűzött időtartam 1931 május 31-lg terjed, amely időpontig a behívott banjegyeket fizetési eszközül el kell fogadni. A Magyar Nemzeti Bank főintézete és fiókintézetei a behivott bankjegyeket ugyancsak 1931 május 31-ig fizetéskép, vagy kicserélés végett elfogadják. Ez időpont után az emiitett bankjegyeket a Magyar Nemzeti Bank Intézetei már csak kicserélés végett fogadják el. A Magyar Nemzeti Bank beváltási kötelezettsége az emiitett bankjegyekre vonatkozólag 1934 május 31-én megszűnik. A Magyar Nemzeti Bank az 1930 Január 2-1 kelettel ellátott 20 pengős címletű bankjegyek kibocsátását főlntézeténél és flókintézcteinél 1930 november 20-án kezdi meg. A Magyar Nemzeti Bank 1930 jánuár 2-ról keltezett 20 pengőről szóló fehér papírra nyomtatott jegyeinek hossza 163 milliméter, szélessége 85 millliméter. A bankjegy előoldala két alapnyomattal készül. Az egyik alapnyomatot fekete függőleges vonalak alkotják, melyeknek mintái a másik alapnyomatnak vizszin. tesen húzódó barnazöld hullámvonalaiba reliefszerűen berajzolt >20« számjegyet öveznek. A jegy. kép kék szinü, a baloldalon a koronás magyar címerrel, ezalatt ugyancsak a »20« szám nver elhelyezést. A jegvkép közepén sötétkék színben a következő szöveg olvasható: »HUSZ PENGŐ. Budapest, 1930. évi január hó 2. Magyar Nemzeti Bank. Popovics elnök, Weisz főtanácsos, Schober vezérigazgató.« A szöveg alatt a büntetési záradék: »A bankjegyek utánzásáért törvényszabta büntetés jár«, nyert elhelyezést. A jegykép jobboldalán Kossuth Lajos fejképe van. Á bankjegy hátoldalán a Magyar Nemzeti Bank budapesti székházának képe látható. A kép felett különböző nyelvű értékjelzések olvashatók. Építik a palotakapu modelljét a Boldogaszszony-sugárut elején. Zajos jelenetek közölt Sándor Pál nagy beszédet mondott a márkázási javaslat vitájában „Az ellenzék előre hangoztatta, hogy mezőgazdasági krízis fog bekövetkezni"